Vasárnapi Ujság – 1854
1854-06-18 / 16. szám - Hirlapszótár 137. oldal / Irodalmi ismertetések és viták - Szeberényi; Tanitók és anyák könyve 137. oldal / Irodalmi ismertetések és viták
137 úrfi ö kegyelme, akivel az történt, hogy Chrisztofor gazda, amint az ajtón belépett, derékon kapta s nehogy újra lefárassza a lépcsőkön, kivetette az ablakon. Az úrfi bizonyosan nyakát töri ebben az önkénytelen repülésben, ha a szerencsétlen Zahor ott nem számlálja a pénzét, így pedig nem a saját csontjait törte össze, hanem a jámbor oláhét, annak keze lába, oldalbordája tört; ijedtében majd halál fia lett. Biró elé került a dolog. Grodisko bevádolá a bojárt, hogy az neki a nyaka közé repült, a bojár pedig bevádolá Christofort, hogy őt kidobta az ablakon, a kereskedő viszont Balavieffet, hogy a felesége szobájában találta. Ilyen bonyolódott eset még nem fordult elő Kamenyieczk törvényszékei előtt. Ki itt a bűnös? Az világos,hogy Zahornak sok porczikája összetörött, hogy Balavieffnek épen nem lett volna szabad az ő nyaka közé esni, ámde Balavieff nem jó szántából esett oda, őt Chrisztofor kényszerité repülni, Chrisztofornak pedig szinte tökéletes igazsága volt azt, aki háza becsületét el akarta rabolni, kivetni az ablakon. Sokat izzadt a bírák üstöke, amig kivitték az ítéletet. De nem maradtak vele adósak. Kiszolgáltaták az igazságot a pörlekedő feleknek. Hangzott pedig az e képen : „Mi Durovszky Károly, Kamenyieczk birája, Starjinszky István albiró, Michaszki Bertalan, albiró, és Hyzyjanovszky Antal, jegyző — Ítéljük „Tekintetbe véve azt, hogy a házasság ügyeit érdeklő perpatvarok a lelki törvényszék elé tartoznak, és minket nem illetnek ; tekintetbe véve másodszor azt, hogy ő császári felsége I. Pál czárnak 1799-ben kiadott ukáza azt mondja, miszerint minden házi gazdának szabadságában áll akármiféle haszontalan portékát, a mi házán belül van, az ablakon kivetni, miután előbb háromszor elkiáltá: „vigyázz! vigyázz! vigyázz!" a melly óvatosságot ha elmulasztott 25 rubelnyi büntetés alá esik, s a következményekért felelős . Minekutána tehát Chrisztofor Miklós kereskedő Balavieff Plátó Alexievics úrfit haszontalan portékának tekinthető házán belül,következőleg fel volt jogosítva azt az ablakon kivetni, föltéve, hogy előbb háromszorosan elkiáltá : „vigyázz, vigyázz, vigyázz!" Minthogy azonban fent érintett Chrisztofor Miklós nemcsak háromszor nem, de még kétszer sem, sőt csak egyszer sem kiáltott előbb az utczán állóknak, hogy vigyázzanak, s eként az idézett ukáz határozata ellen cselekedett . Következőleg elitéljük ezennel Chrisztofor Miklóst 25 rubelnyi bírságra a státus javára; ezen felül fizet 2000 rubel fájdalompénzt az összetört Gradisko Zahornak, a gyógyítással és a perköltségekkel egyetemben, melly summákat hét nap alatt tartozik lefizetni. Ha Balavieff Pláta Alexievics ellen valami keresete van, azzal forduljon a lelki törvényszékhez. Dátum — s a többi." Azt mondják, hogy a mint a most uralkodó czár ez ítéletet meglátta, három napig nem bírt magához térni jó kedvéből, s ha eszébe jutott, mindig kaczagott rajta. De volt is rá oka. Könyvismertetés. Iirlapszótár az orosz-török viszály előidézte háborúnak magyarázatára. — Betűrendbe szerkesztett segédkönyv hirlapolvasók számára. Németből. Pest 1854. Edelmann Károly sajátja, 154 lap. Ara 1 ft 20 kr. p. p. Örömmel vehetjük észre, hogy irodalmunk mindinkább lépést igyekszik tartani az idővel. A most folyó nagy világmozgalom is feltalálja nálunk magyarázóit, előadóit, s ha e részben nagyobbára idegen kutforrásokat látunk is használni, ezt igen természetesnek fogjuk találni, ha meggondoljuk, hogy amaz események színhelye eddigelé idegen országokban merült fel. A jelen munka kiadója valóban nagy szolgálatot tett hírlapolvasó közönségünknek s kétszeres elismerést érdemel, hogy a magyar kiadás olly gyorsan követé az eredetit, melly csak mult hónapban hagyá el a sajtót. Állítani merjük, hogy számításában csalatkozni nem fog, s olvasó közönségünk óhajtása s szükségei irányában helyes tapintattal számított. Korszerűségén kivül különösen ajánlja e munkát a szótári alak választása. Mennyi ismeretlen tárggyal találkozik most még a leggyakorlottabb olvasó is a hírlapokban, mennyi név fordul elő majd minden hasábon, mellyeket vagy már elfeledénk, vagy csak homályosan, vagy épen nem ismertünk. A „Hirlapszótár" e részben becses felvilágosításokat nyújt. Abczé rendben foglaltatik benne mintegy 2000 kisebb nagyobb czikk, mellyek között több önálló becscsel is bir, mint p. o. „Anglia," „Ausztria," „Dánország," „Franczia-," „Orosz-," „Porosz-," „Svéd-," „Törökország" ismertetése, ezeknek tettleges részvéte az orosztörök viszály eddigi bonyodalmaiban; „Mentzikoff" alatt a viszály kezdete, „Miklós czár," „III. Napoleon" alatt annak folytatása adatik, e két fejedelem nyilt leveleinek közlésével együtt; saját külön czimeik alatt előadatnak az eddigi hadműtétetek, csaták, katonai mozgalmak, a szereplő egyéniségek életirásai; várak, erősségek, városok, hegyek, folyók, népségek geographiai leírásai; ide vonatkozó régibb történeti mozzanatok, Orosz-és Törökország közötti régibb békekötések, mértékek, pénznemek stb., ugy hogy e munka méltán tarthat igényt valódi segédkönyv czimére. Sajnáljuk, hogy hely szűke miatt egyes czikkeket nem közölhetünk e munkából, világosabb átnézés végett azonban ide iktatjuk egy (rövidebb) betű alá foglalt czikkek sorozatát. A G. alatt ezeket találjuk : „Galatz," „Galib pasa," „Gallipoli," „Georgia," „Ghika," „Giafer pasa," „Giurgevo," „Gladova," „Gortsakoff," „Gori," „Görögország," „Görög fölkelés," „Görög-sláv hetariák," „Gothenburg," „Gottland," „Gretsch Miklós," „Grusza," „Gumri," „Guria," „Guyon," „Gyulai Ferencz grf" stb. Illy elrendezéssel találhatni e segédkönyv változatos tartalmát. — Egy igen hasznos kis könyvecske jelent meg legközelebb Szarvason : „Tanítók és anyák könyve,M Riemann után fordította Szeberényi Lajos. — Tanítókat nevelő intézeteink hiányában, útmutatásul szolgálhat e könyvecske számos tanítónak, miként kezeljék nagy és fontos hivatásukat, mikép kezdjék el a gyöngéd gyermekeknél az első ismeretek becsepegtetését, az értelmi tehetségek fokonkénti fejlesztése nagy munkáját. Ki tanítónak termett, azt józan esze és tapintata ösztönszerűleg helyes útra vezérli ugyan, de a helyes útmutatás mennyire megkönnyítheti fáradságos munkáját ennek is, mennyire tökéletesítheti eljárási módját, mennyire nevelheti kedvét, örömét, hivataláhozi vonzalmát! — nem szükség bővebben magyarázni. S azért méltánylandó a fordító igyekezete, hogy ezen a külföldön elismert művecskét átültette irodalmunkba. Annál inkább ajánlja ezt azon körülmény, hogy anyák, kik maguk akarják gyermekeik első oktatását kezdeni, szintén biztos vezérfonalul használhatják. Kívánatos, hogy az illy közhasznú és olcsó röpiratok, minél nagyobb számban találjanak magyar fordítókra s a nagy közönség között minél inkább terjedjenek. Tárogató. — Mióta a londoni nagy iparműtárlat 1851-ben olly fényes eredményeket mutatott fel, e példa dicséretes követésre talált más országokban is. Jelenleg a szomszéd Bajorország felé veszik utjukat a legtávolabb nemzetek iparmüvei, a müncheni tárlatra, melly a jövő hóban fog megnyittatni. A hirlapok közléseiből tudjuk, hogy hazai iparunk is több küldemény által lesz képviselve. Többi között e napokban indult útnak Beregszászi pesti zongorakészitő tárából egy zongora, mellyet készitője egy ideig közszemlére tevén ki, az itteni avatott műismerők tetszését nagy mértékben megnyeré. A zongora külső fája a marmarosi erdőkből került, ritka szépségű kőrisfából készült s általában külformája a műnek épen olly választékos izlésü, mint a minő teljes, tiszta és finom lágyságu a hangja. Örvendhetünk, midőn iparuk illy derék képviselőre akad. — Figyelmet érdemel a ponyvairodalom, de szintén azon mértékben a ponyvaművészet is; értjük a rajzoló és festő művészet azon termékeit, mellyeket uton útfélén, utczaszélen és sarkon olcsó pénzen árulgatnak. Ennek tökéletesitése nagy befolyással lehetne azon számosak, kik olcsó