Vasárnapi Ujság – 1855
1855-04-08 / 14. szám - Léghajózás lehető-e a csillagokig. Edvi Illés P. 110. oldal / Természettudomány
110 székek ros szagát lehet teljesen megszüntetni, egyszersmind a trágyát jobbá tenni. Elegendő trágyát a gazdaságban csak ugy lehet előállítani, ha számos marhát tartunk. De terméketlen vidékeken alig termeszthetünk annyi takarmányt, mennyit a sok marha tartása igényel. Azért mindenesetre nagyon fontos a vegytan útmutatása, melly szerint a marha ganéján kívül másféle trágyát is használhatunk. Angliában, hol a mezei gazdaság legnagyobb virágzásban áll, igen bőven trágyázzák a földeket, s ámbár ott a marhatenyésztés is igen nagy mértékben fizetik, mégis a gazdaságban előállított trágyát nem tartják elegendőnek. — Az angol gazdák által használt úgynevezett mesterséges vagyis pótló trágyanemek közöl főleg a csontliszt és guanó említendő. — Angliában 25 év óta az emberi és állati csontok fontos kereskedelmi czikké lettek. Európában, kivált a csatatereken, az emberi csontokat gyüjtögetik, Amerikában a végetlen létzónákon századok óta összehalmozott vadbival-csontokat szedegetik fel , és szállítják Angliába a földek termékenyítésére. 1848-ban Angliába és Skóthonba 651,640 mázsa csont vitetett be. S a tapasztalás mutatja, hogy az angol gazdák értik a dolgot; mert ott, hol csontliszttel trágyázzák a földeket, olly dus aratást nyernek, hogy egy-egy angol holdtól haszonbér fejében 3 — 4 pfttal többet fizethetnek, mint ott, hol azt nem teszik. Azért fontos azon fölfedezés, hogy a föld gyomrában, bizonyos földrétegek között ősvilági állatok csontjai és illetékei, miket koprolithoknak, azaz ganéjköveknek neveznek, és teknős állatok roppant rakásokban találtatnak. Mert azon ősvilági maradékokat épen ugy lehet használni a földek termékenyítésére, mint a mostani állatok csontjait. Mennyi guanót használnak fel az angol gazdák, láthatjuk az azt szállító hajók növekedő számából. 1841 ben még csak 7 hajón szállítottak guanót, 1845-ben már 683 hajón. Most pedig 1000-nél több hajó foglalkozik a guanó szállításával, s nemcsak az angol, hanem más honbeli gazdák is használják már. 1852-ben az angol gazdák valami 30 millió pftot fizettek a guanóért. A guanó név az indus huanu szótól eredt s torkos tengeri madarak ganéját jelenti. A spanyolok huanonak, az angolok pedig guanónak ejtik. Déli Amerika nyugati partján egészen a Horn hegyfokig fordul elő a guanó egyes szigeteken, de legjobb az, melly a Chincha szigeteket borítja. Azon három sziklasziget Peru partjainál fekszik felhőtlen ég alatt, hol soha eső nem esik, hol tehát egy zöld levelet sem látni. Aki Callao-ból hajózik azon szigetcsoport felé, elsőben Szent Gallen szigethez jut, mellynek fővárosa Pisco. Néhány tengeri mérföldnyire odább már érezi a guanó csipős, átható szagát. Csakhamar ezután oda ér a három Chinchá-hoz. Mind e három szigetnek magas és meredek partjai vannak. Minden hasadékos völgy guanóval van betöltve, úgy hogy a szigetek felülete csaknem szabályos kúpot képez. A guanó néhol csak 8 —10 hüvelyknyi, más helyeken 8 —12, sőt egyes mélységekben 100 lábnyi vastag réteget képez. Az alsó rétegek a nyomatás következtében kemények és sötét veres szinüek, a felsőbb rétegek világosabb szinüek s mindenféle idegen anyagokkal kevervék. Mindenik sziget csak valami 2 mfdnyi körületű, mégis a három szigeten levő guanót több mint 200 millió tonnára becsülik. Ott helyben egy tonna (20 mázsa) guanóért valami 50 pftot fizetnek, mi roppant kincsbánya tehát azon három sziklaház! Megfoghatjuk, mikép támadhatott egy helyen olly rakás madárganéj, ha tudjuk, hogy egy kis sziklaszigeten talán 500,000 flamingó és gödény vagy pelikán s egyéb tengeri madár is tölti az éjt. Peruban már a XII-ik században használták a guanót trágyául, s most is használják ott kivált a burgonya- és kukoriczaföldekre. A Chincha szigetek közöl az éjszaki már csaknem egészen le van szedve, a középsőn most szedik, a déli még bántatlan. Valami 200—300 munkás foglalkozik a guanóásással, kik a forróság miatt csak éjjel szoktak dolgozni. A guanó fejtése egészen ollyan, mint a kő fejtése. Annak felrakását a hajóra a helyiség igen megkönnyité. Rajzunkon látjuk, mikép rakodnak a hajók. Felül a meredek sziklaháton gerendaalkotmány van, melly a sziget belseje felé kitágul, a tenger felé pedig keskeny nyílásba végződik, mellyhez vitorlavászonból készült tömlő van kapcsolva. Ezen tömlő lecsüng a parton, s alsó vége a hajóba szolgál. A hajók ugyanis egészen a parthoz közeledhetnek, mert a tenger még ott is 7 ölnyi mély. Felül tehát csak a tömlőbe töltik a guanót, s igy rakodnak meg a hajók. A hajós legények addig a fedélzeten állanak s kötelekkel folytonos rázkodásban tartják a tömlőt. — Alul a hajó üregében indusok szétterjesztik és összedöngölik az aláhulló guanót. Mindazoknak, kik a guanorakodással foglalkoznak, nagyon kellemetlen és utálatos helyzetök van, ámde legroszabb a hajó üregében dolgozó indusok állapota. — Ezeket minden 20 peczben okvetlenül fel kell váltani; mert a guanó finom pora, melly mint sürü köd emelkedik, mindent átjár, szemet, szájt és orrt betölt, még a patkányokat is megprüsszenteti, ha igaz, mint beszélik, s az ember alig vehet lélekzetet. Egy hajó rakodása rendesen 3 napig tart. Rakodás után Callao-ba hajóznak, hol elsőben tetőtől talpig megmosakodnak, s így indulnak Európába. Guano csak olly helyükön halmozódhatik össze, hol keveset esik, a Chincha szigeteken levő azért legjobb, mivel ott sohasem esik. Déli Afrika partjain is vannak guanoszigetek s 1840 óta onnan is szállítanak Európába. — Egyébiránt a guanót is meghamisítják, mindenféle földnemekkel, gipsszel, téglaporral kevervén azt. Ha a Guano szigetnél rakodó hajók. Léghajózás lehető-e a csillagokig? Földplanétánk minden évben, napkörüli pályáján február és márczius havak folytán van európai oldalával a legcsillagosabb ég felé fordulva, mint ezt kies éjszakákon bármellyikünk lelki elragadtatással észlelheti. A csillagászok illyenkor érzik magukat igazán elemükben, és fegyverzett szemekkel kimondhatóan gyönyörben nézdelik a magasságos regióknak ragyogványit. Az ő füleik sejtik ama bájos zengzetűségi symphoniát, mellyet az ifjú római hős Scipio egykori szép álmában hallott, Cicero pedig ékes stíllel leírni megkísértett. Dicső hivatal! Isteni élvezet! Bámulatos mély tudomány, mellyről fogalma is csak tudósnak lehet. De csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik illy állomáson, az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagászi toronyban, s most, annak elpusztulása után Egerben; e tudósunk neve Montedegói Albert Ferencz. Kenyerét mástól senki sem féltheti kevésbé, mint a csillagász , azonban tudományából töredékeket lopdoz el tőle mindenikünk, mint az orvosokéból. Vannak hellyelközzel dilettáns csillagászok, azaz : e tudományt kedves szenvedélyből gyakorló privát tudósok ; millyenek p. Brassai Samu, Lugossy József, Wimmer Ágoston , a nemrég elhunyt soproni lelkész Gainauf, stb. Aztán vannak közemberek, a puszták lakói és éjjel nappal kint tanyázó pásztorok, kik a tanult csillagászok kincseiből saját tapasztalásaik után sokat tudnak, és ismerik az