Vasárnapi Ujság – 1856
1856-12-28 / 52. szám - Dr. Pólya József (arczkép) Dienes L. 453. oldal / Életirások
A ,,Vasárnapi újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési dij julius—decemberig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a„Politikai újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft.pp. Az előfizetési dij a „Vasárnapi újság" kiadó hivatalához (egyetem utcza 4. sz.) bérmentve utasitandó. Dr. Pólya József: Dr. Pólya József egyik azon jeles hazánkfiai sorában, kik a nép közös vévén eredetüket, soha egy pillanatig sem szűntek meg testvéreiket forró szeretettel ölelni, 3 egyszerű származásuk mellett olly tudományos és társas miveltségre valónak képesek önerejökből szert tenni; minővel igen sok biborban bársonyban született, selyem függönyök mögött ringatott s tükörsima padozatú termekben nevelt nagyralátó ember sem dicsekhetik, s a minő szerény ő maga, a milly tiszta szeretettel, őszinte tisztelettel ragaszkodik hozzá mindenki, a ki őt s nemes szellemét saját valóságában ismeri; ép olly érdekesnek s tanulságosnak tartjuk, főkép az övéhez hasonló sorsú ifjak számára itt röviden közleni példás életfolyamát. Ott, hol a kies Garamvölgyét keresztül hasítja a bányavárosokba vezető pozsonyi országút, a kabnai hídtól néhány puskalövésnyire van egy magyar falu, Nagy-Szecse, Bars megyében. Nem volt e helységben a papon rektoron kívül egyetlen egy ur is, csupa jobbágy emberek voltak annak lakosai, de általában ollyan szorgalmas munkás emberek, akiket a vidék jó módú gazdái közé sorolt, s a lévai vásáron rájuk lehetett ismerni jól táplált tüzes lovaikról , s hetykén felkanyaruló somorjai kocsijaikról. Ezen jó gazdák egyikét 1802-ben épen újév napján, tartós szünet után, kisfiuval ajándékozá meg ötven éves felesége. A nem reménylett jövevény Pólya József volt, s az élemedett szülök késő éveik ezen váratlan gyümölcsét, mint afféle jámbor keresztyén emberek, talán már a keresztelő lakomán az Úrnak szentelék, kimondván fölötte, hogy pappá nevelik. Meg is maradtak az élemedett szülők föltett szándékuk mellett állhatatosan. Már négy éves korában megismerteté a földmives apa, mestergerendán tartott bibliothekájának veres betűi után kis fiával az ábécét, s ezen a házi oktatás után felvitte nagy-szecsei iskolába, hol a szülök s tanitó nagy szomorúságára, két évig nem tudta megtanulni a sillabizálást, azon gyermekkinzó modorban, mellyen mindnyájunknak a át kelle hatolnunk; mignem maga fejétől rákapott az olvasásra, s a mint ezen átesett, csakhamar ő lett a falu legelső diákja, a honnan pár év múlva Losonczra vitte édes atyja. A Nagy- és Kis-Szecsén, Alsó- és Felső-Váradon fészkelő Pólya nemzetség arról ismeretes a Garammellékén, hogy sok pap, rektor került belőle, s illyen egy pár rokon tanácsára a német nyelv kedveért Selmeczre vitte nagyobbacska diák korában Pólya Józsefet édesatyja, ahol pár évet szorgalmas tanulással töltvén az ifjú, nagy szomorúságot szerző szüleinek azon határozott nyilatkozatával, hogy ő nem lesz pap, hanem orvos. Ezen nyilatkozat mellett még az, hogy a fiatal diák frakk-ban jelent meg a tősgyökes magyar földmives apa házánál, annyira elkeserité az öreget, hogy megátkozná fiát, ha nem marad magyar, s határozottan megtagadott tőle minden további segélyt. Az ifjú fájlalta szülői keserűségét, de olly nagy mértékben Dr. Pólya József.