Vasárnapi Ujság – 1856
1856-03-09 / 10. szám - Bernáthegyi kutyák (kép) 80. oldal / Érdekességek - Növény világ titkai. Dr. Encz 80. oldal / Tudományos
Ezen módosítványok közül Bequerel, Daniell, Bunsen, Grove és Schmee fejtettek ki nagy erélyt. Ezek közöl Daniell poharakba állított réz és horgany elemeket kénsav és rézvitriol vezetőkkel; Grove horgany és ereny elemeket salétrom és kénsav vezetőkkel; Bunsen szén és horgany elemeket és szintén kén és salétrom sav vezetőket használ. Végül Schmee telepei abban különböztek a többitől, hogy poharak helyett alkalmasabb agyagczellácskákat és szén helyett ezüstöt használ. (Vége következik.) A növényvilág titkai. Dr. ENCZTÓI, (Folytatás.) Nagy érdemű gyülekezet — igy kezdtem el beszédemet — ha az ur Isten a világnak valamennyi könyvét a bennök foglalt minden bölcseséggel és ezernyi élvezettel együtt a világ kezdetével saját maga azon készen teremtette volna, mondják meg igazán, valljon mi sors érte volna e könyveket sok ezredév lefolyta alatt? Bizonyosan nem más, mint hogy azokat az eredetileg tudatlan emberek, mint haszontalan jószágokat tekintették volna azért, mert ezredévekig senki sem leendett vala képes megfejteni azon girbe-görbe kis apróságokat — a betűket — mikből azok állanak. Nemde így tartott volna az mindaddig, mig az emberek közt egy olly lángész nem támadt volna fel, ki a betűkhöz feltalálta volna a kulcsot. Ezen kulcsot pedig feltalálván, szerencsésen egyszerre képes lett volna az emberiség megfejteni és közhasznúvá tenni mindazon termérdek tudományu kincset, melly a könyvekben letéve van. — A bölcs teremtőnek azonban nem tetszett a mi könyveinkre nézve ez utat választani, ámbátor azok szervezete a természet nagy könyvének szervezetéhez majdnem ugyan azonos és hasonló csodaszerűséggel bir. A mi könyveinkhez 30 és néhány jel azaz betű adja kezeinkbe a kulcsot, mellyel birván, azokat hiba nélkül elolvasni tudjuk. A természet nagy könyvének megfejtésére 50 és néhány jel, betű vagy elem adja az a-b-c-ét, mellyet tökéletesen ismernünk kell, ha a természet nagy könyvében azon, a tudatlan előtt girbe-görbe jeleket érthető szavakba fűzni és hiba nélkül elolvasni akarjuk. Megengedjen azonban a t. gyülekezet, ha Kétkedi Tamás uram előbbi hegyes észrevételére ezúttal csak azt mondhatom, miszerént az illy észrevételek magok is már azt tanusitják róla, hogy a természet nagy könyvében még olvasni nem tanult. A természet 50 és néhány elemből alkotja valamennyi szerves és szervetlen lényeit, valamint mi 30 és néhány látható jel vagy betű segítségével adjuk meg valamennyi láthatlan gondolatunknak a megtestesülést. Az elemek különböző aránya egymás közt adja okát a természeti testek ezernyi különbféleségének. —Betűink különböző aránya egymáshoz adja meg szintúgy szavaink,gondolataink és eszméinknek a megtestesülést és ugyan ezernyi értelmét. Igy, ha p. o. a négy betűt az Imre szóban más arányokba hozzuk egymáshoz, Emir válland belőlök, ha ismét másokba teszem, lesz belőle Mire és Rime stb. Így történik az az elemekkel is, mikből a természet számtalan testeit alkotja. — Betűk közt vannak magánhangzók és ismét ollyanok, mik csak másokkal hangzanak, — a természet könyve a-b-c-éjában is ugyanazt vesszük észre. A mi magánhangzóink öten vannak, a, é, i, o, u, — a természet egyszerűbb magasztos műveiben mint mi gyarló emberek; ő illy magánhangzó négy betűjével vagyis főelemmel éri be, nevek : éleny, könyeny, légeny, és széneny. — Éleny azért, mert az éleny minden életnek főforrása. Könyeny : mert minden elemek közt a legkönnyebb. Légeny : mert levegőnknek legnagyobb részét képzi. Sseweny : mert a szénben legnagyobb mennyiségben fordul elő. Vízpára, és ezen főelemeknek mind a négye fordul elő bizonyos arányban levegőnkben, melly egész világunkat körüluszsza. Mivel pedig ezen a levegőben foglalt 4 elem sajátságos és bizonyos egymáshozi aránya bármi szerves testnek is fő alkatrészeit képzi, természetes, miszerint ezen szerves testek s leginkább a növények megélhetési kellékeiknek azaz táplálékoknak egyik tetemesb részét ugyan a levegőből szívják vagy merítik. Lássuk a mondottak igazságát tapintható példákban : Midőn a Topa völgye, ahol most mulatunk, mintegy 20 év előtt merő holt sziklatöredékek által ölnyi magasságban eltemettetett, vége lőn benne a szerves élet minden legkissebb nyomának. Mai nap ismét az életnek kedves képe kecsegteti érzékinket körös-körül benne. — Trágyából nem merítették ezen ezernyi növények tápukat, mert az nem volt. Egyéb sem vette körül a kopár sziklatöredéket, mint az Isten levegője, tehát egyébből sem meríthette életét és annak tápját a völgynek mai nap változatos viránya, mint ugyancsak a levegőből. Megmagyarázandom azonnal mikép. A szétdarabolt kemény és érdes szikladarabok a levegő előnyével jövének érintésbe és kapcsolatba, miáltal elveszték felületeiken keménységüket, valamint olvadhatlanságukat a vízben. — Igy egyesül a kemény vas is a levegő elenyével s válik rozsdává, melly alakban szintúgy a vizben is felolvad. — Az olvadékonynyá vált szikladarabok felületeit eső érte s lemosta rólok az itt-ott előforduló mélyedésekbe a néhány már olvadékonnyá vált porszemet, mik az esővízben még jobban szétmállottak. Az esővíz által támadt kis tócsák a napon lassan ismét elpárologtak, de az elpárolgás folyama alatt a levegőből a szénényt és légényt (a növényélet tulajdonképeni táplálékát) mindinkább felvették. — Az illy tócsács hatalmának nyomát visszahagyta elpárolgott ismét a napon, de taregy már színes foltban, melly többszöri eső és kipárolgás után a meggyült széneny tartalmánál fogva mindinkább megbarnult, s igy a szerves élet táplálékának már némi kezdeményeit magában foglalta. — A föntebbi barnás foltokon mutatkozik t. i. a természetben valami piros por, mellyet a természet-bavarok viola kőnek neveznek azért, mert dörzsölve violaszagot fejt ki és a nagyító üveg alatt némi aprócska gombácskáknak egy nemét mutatja fel. —íme ez a szerves életnek első legegyszerűbb s legtökéletlenebb kezdeményes formája. — Száraz idők járnak, a gombácskák porrá úsznak s elhalnak : poruk az első trágya, melyet a természet maga készített. — Neki ered az eső ismét s a már csekély adagnyi trágyával megtelt mélyedésben most már a zuzmók és mohnak egy-egy neme jelenik meg — tehát már valami tökéletesebb növény, melly alulról eldödje salakján — felülről a levegő ismert s tápláló alkatrészeiben találja fel élete nagyobb szükségleteinek forrásit. (Folytatás ka Tetke,,k.: St. Bernhardt hegy.