Vasárnapi Ujság – 1859
1859-10-27 / 44. szám - Plank Ferencz régiség-gyüjteménye Pesten 525. oldal / Vegyes tartalmu
•534 4 (Debreczenben „Szépirodalmi zsebkönyvet") akarnak kiadni az ott építendő szinház javára. Szerkeszti Nagy Benő. + (Néhány jelesebb magyar írótól) novellák fognak nemsokára szerb nyelven megjelenni. A (Közkönyvtáraink jegyzékének kinyomatása ügyében) a „Protestáns Lapban" Filó Lajos úr egy hosszú felszólítást közöl, mellynek végszavait mi is ideigtatjuk. Óhajtásom csak egyszerűen oda terjed ki, hogy egyes könyvtárainkat, helyi elszórtságuk és különlétük mellett is, a mennyiben hatalmunkban áll, igyekezzünk egymást kölcsönösen pótló egészületté képezni. S miként tehetnők ezt csekély fáradsággal s parányi költséggel ? legyen szabad erre vonatkozó szerény javaslatomat röviden elmondanom. Ha tudósaink nem tudják vagy csak tömérdek időpazarlással tudhatják meg, hogy a szükségelt kutforrásokat mellyik könyvtárban, vagy könyvtárakban találhatják meg, és hogy az általok feldolgozott anyagokban tárgyunkra vonatkozólag hazai forrásainknak egész gazdagsága ki lett-e meritve, — ennek oka legtöbbször egyenesen az, hogy hazai táraink jegyzékei kinyomatva s közrebocsátva nem levén, ekként mindenik könyvtárunk ollyan mécs, melly csupán a maga szük helyisége, de nem egyszersmind a többi intézetek távolabb eső körében is áraszt szét némi fényt. Épen ezért fölötte kivánatos, hogy a közkönyvtárak teljes jegyzéke, még pedig ugy, hogy az a kéziratgyűjteményt is magában foglalja, sőt az egyes ritkább s kevésbé ismert könyveknek—ha lehetséges — némi rövid tartalmi ismertetését is adja, elkészítve kinyomattassék s minél több példányokban közrebocsáttassék. Ekkor közkönyvtárainknak mostani, nagyrészben elásottan heverő kincstartalma a poros polczok zugából és homályából közhasználat végett a nyilvánosság napfényére jőne; tudósaink tudnák, hogy a dolgozataikra megkivántató anyagokat legrövidebb úton hol keressék, és hol találhatják; egyes könyvtáraink a helyett, hogy azok most, azt lehet mondani, csak az illető egyes intézeteknek kizárólagos használatában állanak, a tudományos világnak egy meglehetős teljes egészet képző közkincstárává válnának, sőt az egyes könyvtárak felesleges könyvpéldányaikat is, saját hiányaiknak kölcsönös pótlására, legkönnyebben s legczélszerübben cserélhetnék ki. *') + (Kollonicz László Bécsből hat tánczzeneműre) küldött szét előfizetési iveket. A darabok czimei ezek: Drolerie-polka, Tourbillon-polka, Üstököscsárdás, La Heurette-polka, Janka-csárdás, és Gazella-polkamazurka. E hat mű előfizetési ára 3 ft. 30 kr. ujp. melly összeg szerzőhöz (Bécs, Józsefváros, uri-utcza 190. sz. a.) november végéig küldendő be. + (Such Róza hangversenyén), melly a nemzeti muzeumban a mult vasárnap ment végbe, következő darabok adattak elő : 1. „Euryanthe" czimű opera nyitánya, Weber K. Máriától, előadva a nemzeti szinház összes zenekara által. 2. „Solo de Concert" gordonkára zenekar kisérettel Battandhon Bódogtól, előadta Suck Róza. 3. „Magyar pásztorhangok," Hollósy L-né assz. számára szerzette Huber Károly; először énekelte Hollósy L-né. 4. „Souvenir des Puritais" ábránd gordonkára zenekar kisérettel szerzette Piatti Alfréd; előadta Suck Róza. 5. „Anyai fájdalom," költemény Vida Józseftől; szavalta Munkácsy-Felekiné. 6. Recitativ és ária magánhegedűvel, Kreutzer „Éjiszállás Granadában" czimű operájából; énekelte Bignio Lajos, és hegedűn előadta Huber Károly. 7. „Pesti emlék," magyar ábránd gordonkára zenekisérettel, szerzé Suck Lipót; előadta Suck Róza. — E hangverseny igen érdekes volt, azt sem tudjuk, kit és mit dicsérjünk a sok jó közül. A fiatal hangversenyzőnő jelesen játszott gordonkáján; Hollósy L-né önmagát múlta fölül; dalait zajos közkivánatra szives volt ismételni; a sok tapsból és éljenzésből neki jutottak a legzajosabbak. Munkácsy Felekinét még nem hallottuk olly szépen szavalni, mint ezúttal; illy meghatón csak anya szavalhat, kinek magának is van félteni való kis „Bandija." Bignio gyönyörű hangjával hatott. Közönség olly nagy volt, hogy többen be sem fértek a terembe.f (Barabás Miklós jeles festészünk), egy munkát fog kiadni a festészeti láttárról. Ipar, gazdaság, kereskedés. A (Gazdasági gépek.) Baranyában következő uradalmak bírnak cséplőgépet : a bellyei 2, dárdai 1, németbólyi 1, üszögi 1, pellérdi 1, összesen 11-ot. Magában véve ez bizony kevés, de ha meggondoljuk, hogy mindez alig 11 év alatt lett beszerezve, akkor több okunk van a megelégedésre, s ha e téren továbbra csak így is haladunk, rövid tiz év alatt a megye szépen be lesz ültetve hasonló gépekkel. (Az Ér-szabályzási társulat) az ez évben sept. 12-én Debreczenben tartott közgyűlésén véglegesen kimondatott, hogy a társulat, a Berettyószabályzási debreczeni társulathoz csatlakozik. Megjelent egy kis nyomatott füzetképen : „Elnöki jelentés a Berettyó-szabályzási debreczeni társulat vizszerkezetében, az 1852-ik év óta — különösen pedig az 1857- és 1858-ik évek folytán — végrehajtott szabályozási munkák előhaladásáról és e társulat viszonyairól. E jelentést az elnök Szauer László úr, a társulatnak ez évi aug. 17-én Debreczenben tartott közgyűlésén olvasta fel. E füzetből következőkről értesülünk : 1. Az alsó osztályban, azaz Bakonyszegtől Mezőtúrig , illetőleg a Bánrév pusztáig, a csatornánál, átvágásoknál és töltéseknél megmozdítandó föld összes tömege 215,414% köb ölet tett, mellyből 143,368 köb öl kiásatván, marad 71,046/,, köb öl, vagyis körülbelől '/3 része az egész földmunkának. II. A felső osztályban, Bakonyszegtől a farnosi határig, a kiásandó föld 90,685 köb ölet tett, ebből 74,213 köb öl kiásatván, maradt 16,472 köb öl vagyis 15 rész. — Összevevén pedig a két osztálybeli, az egész debreczeni társulatot illető munka eredményét, összesen 225,127 köb öl munka tétetett a cs. kir. helytartósági oszt.által engedményezett s hatóságilag kirendelt közmunkaerővel. Na e munkát, a közmunka váltságbér szerint pénzértéken vesszük, kitűnik, hogy az eddig 400,000 pengő ftnyinál több közmunka ment fel e vállalatra, két rövid év alatt s az egész műnek kétharmada elkészült. Illy körülmények közt föltehető, hogy az illetők közöl senki sem fog késlekedni, a mulhatlanul szükséges kiadásokra már kivetett s kivetendő szabályzási költség-illetőségek pontos befizetésével — már csak azért sem, mert ennek elmulasztása által az engedélyezett segéderő sem volna czélszerűleg fölhasználható. Mi újság? — Örömmel értesíthetjük olvasóinkat, hogy Pesten a Kazinczy-ünnepélyt megelőzött napokban, ez ünnep iránt minden körökben a legnagyobb érdekeltség s lelkes részvét mutatkozott. Vidékről is igen számosan érkeztek az ünnepben résztveendő minden rangú s rendű hazánkfiai. Lapunk jövő számában bővebb leírását hozandjuk az ünnepély részleteinek. — (Lendvay Márton, feledhetlen színészünk síremléke) e napokban készült el s állíttatott fel a kerepesi uton kívüli temetőben. A meglepő nagyszerüségű s szép mű készitője a jeleseink síremlékei közül már annyi érdemet szerzett s áldozatokat hozott Gerenday Antal derék szobrászunk. Az emlék rajzát s leírását lapunk egyik közelebbi száma hozandja; legyen elég ezúttal e rövid említés, mellyet a halottak napján kisétálandó fővárosiak s a most itt tartózkodó számos vidéki hazánkfiai figyelmébe ajánlunk.f (Eszterházy Pál herczeg), híres bécsi képcsarnokát hir szerint budai palotájába fogja átszállittatni. Még e hír is jól esik nekünk, hátha teljesülni is fog, a mire igen sok kilátás van. „Véghetetlen műkincscsel, irja e tárgyról a „P. N." több mint egy századnak megbecsülhetetlen gyűjteményével gazdagodik ez által a haza és a főváros; de a legnagyobb kincs, melly e cselekvésben rejlik, annak bizonyossága, hogy a magyar ég ismét derül, — s hogy nagy nemzetségeink firól fira hiven megőrizték történeti hivatásuk ősi ösztönét, melly mindig tettre kél, midőn arra szükség van!" . (Magyar nyelv-leczkék.) A budai s pesti német hivatalnokokat figyelmeztetjük, hogy Nagy Antal ur, a budai gymnasiumban a magyar nyelv tanára, hetenkint 2—3-szor este magyar leczkéket fog adni megletteknek, különösen hivatalnokoknak s e leczkék okt. 29-én kezdődnek. Reméljük, hogy Pesten, sőt a vidéki városokban is találkozni fognak, kik Nagy Antal ur példáját követve, a német ajkú hivatalnokoknak alkalmat nyújtanak nyelvünk megtanulására. + (Stéger tenorista hazánkfia), ki a szini pályáról lelépvén, állandó lakhelyéül Ipolyságot választotta, mielőtt végkép nyugalomba lépne, színházunknál vendégszerepelni fog. Ha jól értesültünk, tízszer lép föl. & (A pesti német színház igazgatóságát) a várostanács a nevezett intézet egyik tagjára Alsdorf Adolfra bizta. A folyamodások közt volt Stéger hazánkfiáé is, ki bizonyosan megnyerte volna ez állomást, hanem folyamadását a benyújtás után csakhamar visszavette. Mint fentebb irtuk, nemsokára a magyar nemzeti szinházban, melly őt föl- és nagygyá nevelte, fogja megkezdeni vendégszereplését. + (Szilágyi Béláné asszonyt), a n. színházi igazgatóság, mint halljuk, csak áprilisig szerződteté, s addig is azon feltétel mellett, hogy ez idő alatt minden tehetségesb próbálkozót fölléptet, s ha közöttük a népszínműi szakmára alkalmas egyén akad, azt fogja állandóan szerződtetni. E fölléptetés először is Molnár-Hetényi Laura asszony vendégszereplésével fog megkezdődni, ki a „Szép juhász," „Csikós" és „Szökött katona" népszínművekben lép föl. + (Hányszor adták már színpadunkon az „Észak csillagát?") A „Hf." szerint múlt szombaton már 52-szer került színre, s mégis a ház csak ugy megtelt, mint első adatásakor. Azt is érdekes volna tudni , hányszor adták már a „Hunyady Lászlót?" Akkor egyúttal azt is tudnók, hányszor hittük már ki e darabban Erkel Ferenczet; mert mi csak egy esetre emlékszünk, hogy ki nem hittük. + (Molnár színigazgató fölhívása.) Szerencsés levén a balaton-füredi színházat a jövő 1860-iki nyári szakra megnyerni, melly időn át a közönségnek a szini előadásokon kivül érdekes időtöltéseket kívánok szerezni, — ugyanis hetenkint egyszer az esti séta alkalmával a Balaton taván — a sétatér alatt — csónakokon, válogatott négyes-quartett-dalokat akarok énekeltetni, — e végből tehát tört mostani dalkaromat megerősítendő — fölhívom a vidék szinészeit, kik erős, kiképzett szép hanggal birnak s óhajtásuk lenne, engem e vállalatban segitni, tudassák velem szándékukat s feltételeiket bérmentes leveleikben. — Kelt Miskolczon, okt. 15. 1859. Molnár György színigazgató. + (A kolozsvári színházat) hir szerint jövő tavasszal egészen át fogják építeni. + (Főuraink nagy része), írja a „M. S." s különösen azok, kik egykor jelentékeny szerepet vittek, s kik eddig állandó Bécsben tartózkodásukkal a székváros fényét olly nagy mértékben emelték, állandó lakásukat Pestre teendik át, hogy erkölcsi s anyagi állásuk súlyával s nagy vagyonukhoz illő fényes háztartásaikkal hazájuk fővárosának jelentőségét emeljék. Vajha megtörténnék az, minek már rég kellett volna történnie. *) Ez alkalommal megemlíthetjük, hogy több intézetünkön kivül a pesti Nemzeti Casinónak mintegy 10,000 kötetre menő könyvtárának jegyzéke 1852-ben jelent meg nyomtatásban, a casinoi könyvtárnok által szerkesztve. Mind azoknak, kik e jegyzéket ismerni óhajtják, a n. casinoi igazgatóság bizonyosan szivesen szolgál egyes példányokkal. Szerk.