Vasárnapi Ujság – 1860
1860-07-29 / 31. szám - Egy pár szó a térképekről mint taneszközökről. Kovács László 375. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
377. Vasárnapi Újság 31-ik számához 1860. Közintézetek, egyletek. b.— (Tudakozó-intézet.) Kovács János ur a pesti városi hatósághoz engedélyért folyamodott, hogy szállások s eladandó tárgy iránti tudakozóintézetet állithasson. A (Uj egylet alakult Budapesten), melynek czélja, tagjait, ha betegek, ingyenápolásban s gyógyszerben részesütni, halálozás esetén pedig a temetési költséghez 40 fttal járulni. A belépő tag fizet : a gyógyítási alaphoz 1 ftot; továbbá minden negyedévben 1 ft 89 krt; végre, ha nagy a halandóság a tagok közt, minden halálozás esetén 10 krt. h.— (A londoni tűzbiztositó-társulatok) 1850-ben 9,402,820 ftnyi, az egész Angliában levő minden biztositó-társulatok pedig 15,042,700 ftnyi adót fizettek. Mindezen társulatoknál biztosítva volt összesen 743,423,360 forintnyi érték. Hl I n jsá g (Reményi Ede Kolozsvárott) jul. 25-én adta első hangversenyét az ottani nemzeti színházban. + (Prielle Kornéliáról) a lapok azt írták, hogy az uj igazgatóság vissza akarja szerződtetni színházunkhoz. E hírt a „Magyar Színházi Lap" oda módosítja, hogy az igazgatóság a nevezett művésznővel csupán vendégszereplés végett bocsátkozott értekezésbe, azon időre, mig Felekiné szabadságideje tart. — Ugyancsak a mondott lapban olvassuk, hogy Ellinger szabadságidejét az igazgatóság megváltotta, hogy az operai előadásokban fennakadás ne legyen. -f (Boka Károly) a leghiresb magyar népzenész, néhány heti súlyos betegség után, júl. 20-án Debreczenben meghalt. Elhunyta közrészvétet okozott. Boka temetése, írja a ,,D. Közlöny" — bizonyság lett arra nézve, hogy korunk az elismerés kora. Debreczen város tanácsa több díjelengedésen kívül készpénzt adományozott a zilált vagyonállapotú gyászos családnak. A főiskola énekkara felszólítás nélkül, sőt akadály leküzdésével, ingyen végzé fölötte az énekléseket. Debreczen minden zenésze, Bossányi karmestersége alatt egyesülve, gyászdallamokkal kísérte sírjába a kitűnő zenészt, követve mintegy 10—12 ezernyi néptömegtől. (A pesti Lipóttemplom) bár felette lassan épül, mindazáltal a leendő sekrestye, hol ideiglenesen oltárt fognak felállítni, nemsokára elkészül és ő eminentiája a bibornok primás által, legkésőbb a jövő Lipót-ünnep alkalmával fel fog szenteltetni. © (Herczeg Batthyány Fülöp) a gr. Illésházyaknak a trencsini vártemplomban levő sírboltját szándékozik kijavíttatni.f (A zenede évi vizsgálatai) a n. Muzeum nagy előcsarnokában a mult héten már megkezdődtek s mintegy 7—8 napig fognak tartani. Minthogy ez évben a zenede egy osztálylyal, t. i. a szavalati osztálylyal szaporodott, ez nemcsak a tulajdonképeni vizsgálaton lesz képviselve, hanem az aug. 5-én tartandó vizsgálati hangversenyen is kitűnő helyet foglaland el, ugyanis e czélra a muzeumi előcsarnokban egy szép és nagy színpad állíttatott fel, hol egy, Jakab István által ez alkalomra írt „A rózsaünnep" czimű népjellemrajz egy felvonásban, fog előadatni. E szinmű már nyomtatásban is megjelent. A szini előadást egy, Thern Károly tanár által írt nyitány fogja megelőzni. b.— (Aradon gyermek-hangversenyt tartottak a ref. templom számára egy orgona szerzésére. A kis művészek működése sikerültnek mondható, mely a mondott czélra 200 ftot jövedelmezett. + A pesti kegyesrendi nagygymnasiumban a műének-vizsgálat julius 25-én ment végbe, a hallgatóság átalános megelégedésére. Valóban minden dicséretet érdemel ez intézet s annak fáradhatlan vezére, Szepessy Imre tanár ur. + (Hetven éves irodalmi ünnep.) A soproni ágost. h. főtanodai ifjúság ez évi örömünnepét, vagyis a kebelében 70 év óta fennálló, virágzó magyaregylet ez idei működéseinek zárünnepét jul. 15-én ülte meg. Az ünnepély a főtanodai nagyteremben ment véghez, mely ez alkalomra zöld galyakkal, piros és zöld fátyolokkal s történeti képekkel és hazánk dicső fiainak koszorúzott arczképeivel volt diszitve. Az örömünnepen ősi szokás szerint nemcsak a város értelmisége volt szép számmal képviselve, de még a vidékről is érkeztek vendégek. Az ünnepély Kölcsey hlymnuszának elzengésével vette kezdetét, mire a növendékek saját szerzeményű szavalmányai (legnagyobbrészt hazai történetünkből merített költemények) következtek. Közben elénekelték a „Szózatot" is. Befejezésül az ifjúsági zenekar a Rákóczy-indulót s még néhány szép magyar dalt adott elő. Az örömünnep hatása még a magyar öltözet terjesztésében is nyilatkozott. Midőn egyik szavaló a frakk jellemrajzát adá elő — írják a „Hölgyfutárnak" — az egész közönség közt az egyetlen árva frakkos úriember frakjából igen ügyesen magyar dolmányt rögtönzött. + (A pesti műegylet) jelen havi kiállítását, a mult hóban megvásárlottakon kivül, 43 uj művel nyitotta meg, melyek egy gipszmellszobrot s egy rézmetszvényt kivéve, mind olajfestmények. Hazai festészeink 23 művet állítottak ki. (Széchenyi-tér.) A Kolozsvári községtanács a hídkapun kívüli tért a Tauffer hidjáig Széchenyi-térnek határozta elneveztetni. b.— (Kétszer virágzó cseresnyefák.) Elbingben néhány kertben láthatni több cseresnyefát, melyek az első gyümölcsözés után, most másodszor virágoznak s valószinűleg érett gyümölcsöt is hoznak. + (A Vajda Péternek tervezett siremlék) valószinűleg még ez ősz folytán létrejő. A terv kivitelére Szarvason most bizottmány alakult, mely a mondott czélra jelenleg mintegy 300 fttal rendelkezik s ugyane czélra nemsokára hangversenyt is fog rendezni.f (A Muzeum termei díszítésére) Zseni -Gózon Krisztina Halason 33 ftot, Sümeghy-Selley Magdolna Söjtőrön (Zala) 114 ftot s 2 aranyat, Bartal-Olgyay Erzsébet Szerdahelyen (Komárom) 43 ft 24 krt s egy aranyat, gr. Nádasdy-Forray Julia Pesten 321 ftot, Hamary-Ruysz Izabella Tatán 18 ft 30 krt, Illésy Györgyné Kisújszálláson (Nagy-Kunság) 61 ftot, Borbély Paulina Rimaszombaton 52 ftot, Pólya-Báró Krisztina Kecskeméten 213 ft 50 krt gyűjtöttek, továbbá egy honleány Csokonyáról (Somogy) 5 ft, Márton István Gombáról 2 ftot küldöttek. " (Széchenyi-botok és Petőfi-pipák) érkeznek Debreczenből Pestre. A legközelebbi augustusi vásáron a nemzeti szinház mellett lesznek kaphatók. Nem csak eredeti alakjuk miatt érdemelnek figyelmet , hanem főkép azért, mert tulajdonosuk Sántha István a tiszta jövedelmet irodalmi apró pályaművekre fogja kitűzni. + (Harangszentelési ünnepély Esztergomban.) Azon nagy, 57 mázsás harang, melyet Scitovszky herczegprimás ő eminentiája az esztergomi bazilika számára Pesten öntetett, rendeltetése helyére megérkezvén, jul. 22-én, a fényes nagy mise után, az ország főpásztora által személyesen szenteltetett föl, ki az összes esztergomi papság kíséretében végzett vallásos szertartás befejeztével a nagy számmal összesereglett hívekhez fordulva, azokhoz a legbensőbb kegyeletre ragadó rögtönzött alkalmi beszédet intézett. A beszéd themája a harang volt s szellemdus megfejtését adta a templomi harangok rendeltetésének. Valamint, úgymond a többi közt, a különböző nagyságú harangok, kellemes öszhangzásban bár, de mindegyik oly hangon szól, mely súlyában fekszik , ugy a hivek mindegyike igyekezzék szives egyetértésben annyit tenni hazája, embertársai és saját háza boldogságáért, a mennyi csak egyéni erejéből kitelik. Észrevehető volt a belső megindulás — irja a „P. H." — mely a példás buzgóságu egyházfőt e szertartás és beszéd közben áthatá, s méltán elérzékenyültek a hivek is, midőn a herczegprimás megilletődve emlékezvén vissza azon viszontagságokra, miket a magyar nemzet a magyar Sionnal egyetemben átélt, — azon imaszerű óhajtást fejezte ki : vajha az ország ezen főegyházának s templomának öt harangja a világ végéig a hivek vallásos épségét, a nemzet boldogságát, a népek egyetértését, a haza nagyságát s a koronás király dicsőségét hirdethesse!! (A tiszamelléki ág. hitv. egyházkerületnek) jul. 20-án Rozsnyón tartott előleges gyűlésen, a számbavett szavazatok eredménye szerint, a kerület felügyelőjévé Zsedényi Eduárd, szuperintendensül pedig Máday Károly választatott meg. A kerületi gyűlés és ünnepélyes felavatás Miskolczon fog megtörténni. Fölavatóul Székács superintendens van fölkérve, a ki el is menetd. — (A kisdedóvoda Maros-Vásárhelyt.) Igen szép és fontos kötelességet teljesít, ki a hon közérdekű czéljaira forintjait és filléreit tehetségéhez képest feláldozni siet, — de nem kevésbbé magasztos és fontos kötelességérzettől vezéreltetik az is, ki e mellett saját közvetlen körében létező jótékony intézetekre áldozni kiván. Van Maros-Vásárhelynek egy kisdedóvóintézete, mely a semmiből, csupán a közjó iránt buzgó emberbarátok adakozásai alapján, állott elő. Segélyezi ezt a városi pénztár tetemes évenkinti pénz- és egyéb adakozásával, mely nélkül csakugyan fennállania lehetetlen volna. — De főképen biztosítja létezését a folytonosan nyilvánuló tettleges részvét. Ennek bizonyságáról a városi esküdt közönség közelebbről egy telket ajándékozott ez intézetnek, egyes polgárok és vidéki birtokosok tehetségek szerint sietnek pénzbeli ajándékaikkal nevelni az intézet anyagi erejét, az intézet javára évenkint adatni szokott tánczvigalmak a leglátogatottabbak, végül kiemelendő két derék polgár, kik adakozásukkal az intézetnek legújabban erejét növelni kívánták, ugyanis Szőllősi Sámuel ur 100 ft. készpénzzel és Kovács Dániel ur 100 ft. alapitvánnyal járultak az intézet alapjának erősitéséhez. Legszebb jutalmuk az ily melegkeblü adakozóknak saját öntudatukban van ugyan, mindazáltal kötelesség az emberiség nevében ezért nyilvános köszönetet mondani és kifejezni azon átalános meggyőződést, hogy amely intézet iránt ily részvét nyilvánul, annak jövője biztosítva van. Egy fő feltétel még az ily intézetek megélhetésére, hogy szakavatott tiszta jellemű óvóval bírjanak, ki a gyermekek szeretetét és a szülők bizalmát megnyerje és birja; és e tekintetben is szerencsés a marosvásárhelyi óvoda, mert Petri János úrban egy ily óvót bírhatni dicsekedhetik. — Vásárhelyi. — (Jó termés.) Tapolczáról (Zala) irják : A sok egymásután következett résttermő évekbe már annyira belefásultunk, hogy szinte különösen esik, egyszer valahára jobbat látni. — Borunk, ha ezentúl elemi csapás nem éri, a középszerűnél több lesz; kukoriczánk gyönyörű; buza, rozs és árpa már fedél alatt van s az eddig tett kísérletek után, eresztése a középszerűn felül beválik. — És a mi hallatlan volt eddig : Tapolczán 10 hónap óta nem volt tűz ! (Jégzivatar.) Somogyból irják, hogy ott julius 6-án Köttse, Karád, Visz, Lelle, Látvány, Rád helységeket többé kevésbé elverte a jég. Legnagyobb pusztítást tett a karádi Tekeres pusztán, hol épületeket döntött fel és mindent tönkre vert; az épületek összeomlásánál több ember tetemes sérülést szenvedett. g? Vas. Ujs. 31. sz.