Vasárnapi Ujság – 1870
1870-04-03 / 14. szám - Az országos prot. árvaház Pesten (képpel). Komáromy Lajos 171. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A bolondok napja. K. T. K. 171. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Adat a Martinovics-ügyhöz. Márki S. 171. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak - Gr. Batthyány Lajos holtteste 171. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyuak
I Ió Melléklet a Vasárnapi Újság 14-ik számához 1870. ápr. 3. Irodalom és művészet. ** (Az „Archaeologiai Értesítő") harmadik évfolyamának 1-ső száma megjelent. Első czikke a szerkesztőtől van: Hogyan lehetne régészetünkön segiteni ? mely erélyes tiltakozás azon barbarismus ellen, melylyel a régészeti leletekkel bánni szoktak nálunk. Isten tudja már hányadik — de mi ugy veszszük észre egészen pusztában egyik sem hangzik el — s az a szivós kitartás, melylyel Rómer inditványait tenni szokta, csakugyan, lassan bár, de mégis hat. Azután b. Nyáry Jenő értekezik a lapujtői pogány temetőről; Schultz Ferencz két elitélt hazai műemlékről (a két kolozsvári kapu); Römer egy czifra barbárkori edényről. Következnek az archaeologiai levelek, b. Nyáry Jenő táblázata a honti kő eszközökről, érdekesen összeállított egyveleg stb. ** (Egy cseh szépirodalmi lap) a „Kvin" („Virág") két utóbbi száma Petőfitől „Szilaj Pista" két részét közli, hű fordításban. A jegyzetben a fordító, egy Magyarországon hivatalnokoskodott cseh író Pavlicsek, szerényen megjegyzi, hogy tiszteletből a költő iránt nem adta ki mindeddig fordítását, miután hű és méltó fordításban akarta bemutatni a költőt a cseh nemzetnek. Reméli, hogy közelebb Petőfi kisebb költeményeiből is kiadhat egy kötetet. ** (Az „Erdészeti Lapok") idei folyamának 3-dik füzete megjelent. Tartalma: Erdély erdeinek állapota. A folyizás. Az erdei legelő használatának káros következményei Hazánk tölgyfajai. Vaddisznó-vadászatok. Vegyes. ** (A „Suezig és vissza") czimü útirajzokból (irta Pongrátz Emil), megjelent a második kötet is 204 lapon. Élénken irt tizenhat czikk van benne a keleti életből, szokásokról. A tarka leírások közt komolyabb tartalmúak is vannak, mint: „Egyptom birtokviszonyai és pénzügyei" s „Egyptom irodalma." — A két kötet ára 2 ft 20 kr. Kiadta Petrik Géza. ** (Uj zeneművek.) A Rózsavölgyi-féle műkereskedésben két szalon-zenemű jelent meg: „Tavaszi reggel," dallam zongorára, a czimlapon egy fiatal leányka szines képével, zöld fák között s „A genfi tón" barbarolla, a czimlapon tórészlet, vár és havasok színezett képével; mindkettőt Lőw József szerzé zongorára, s egynek-egynek ára 80 kr. — Táborszky és Parsch műkereskedésében is két új hangjegy jelent meg. Egyik: „Orpheusz-induló," nagyapja: Bihari János, e nagyhírű magyar zenész emlékére és tiszteletére szerző unokája: Farkas Miska, a czimlapon Bihari és a szerző mellképével, ára 60 kr. A másik Perczel Lajos „Revanche" schnell-polkája, a febr. 11-diki hölgy-picknick emlékeül; ára 50 kr. — Sz. J. (Az 1870-ki magyar hírlapirodalomról) adott közleményeinket következő ujabban megindult időszaki lapok följegyzésével egészíthetjük ki: 1. Világosság. Politikai, társadalmi és gazdászati lap. (Máramaros-Sziget.) Laptulajdonos s felelős szerkesztő Jura Lajos. Főmunkatárs: Acsády Sándor Megjelen havonként egyszer 4-drét két iven. Ára negyedévenként 1 frt. (Keletkezett 1870. jan. 15.) 2. H.-M.-Vásárhelyi Szemle. Szerk. Garzó Imre, kiadja Csengeri Ferencz. Megjelen havonként egyszer 2 ivnyi tartalommal. Ára félévre 1 frt 25 kr. (Keletkezett 1870. januárban.) 3. A Magyar Ifjúság Lapja. (Nagy-Kanizsa.) Mulattató és oktató havi folyóirat. Szerkeszti: Hoffmann Mór, tanitó. Kiadja: Fischer Fülöp. Megjelen havonként egyszer másfél íven. Ára 3 frt. (Keletk. 1870. jan. 15.) 4. Koszorú. A nagyszombati évs. főgymn. önképző(Pázmány-) kör irodalmi közlönye. I. évfolyam. Szerkesztő bizottság: Sziklay Géza, Szávay Miklós, Orel Géza, Tótth Arthur, Szalanszky Pál. Nyomatik Winter Zsigmondnál II.-Szombatban. Megjelen havonként egy iven. Ára junius végéig 1 frt. (Keletk. 1870. febr. 1.) 5. Váczi Lapok. (Vácz.) Helyi érdekű heti-közlöny. Szerkeszti Naszál Jenő. Nyomatik a siketnémák iparintézetének gyorssajtóján. Megjelen minden vasárnap féliven. Ára helyben febr.-tól decz. végéig 2 ft 75 kr. vidékre 3 frt. (Keletk. 1870. febr. 12.) Közintézetek, egyletek. ** (A magyar tud. akadémia) I-ső, nyelv- és széptudományi osztályának márczius 2-kán tartott ülésében Szász Károly, a tavalyi nagygyűlésen választott rendes tag tartotta székfoglaló értekezését . A tragikai fölfogásról. Az értekezés alapeszméje s kiindulási pontja az volt, hogy nem TÁRHÁZ. minden tárgy alkalmas a tragikai földolgozásra, de amelyik alkalmas is, abban is a benne rejlő tragikumot először meg kell találni a tragikai fölfogás által. E tragikai fölfogás elve: oly erkölcsi ellenmondások közül küzdelmet állitani föl, melyek közt a megoldás lehetetlen, melyek mindketteje parancsoló és kikerülhetlen szükségesség, s melyek harczában az egyénnek meg kell semmisülnie. A görög és keresztyén tragikai fölfogások e fő elvben megegyeznek egymással, a különbség csak az, hogy a görög erkölcsi világrendben a sors és végzetesség is jogosult hatalom, mig a keresztyénség a szabad akaratra fekteti a fősúlyt s a fatumot csak mint erkölcsi szükségességet ismeri el. A görög és keresztyén fölfogás vegyülete s kölcsönös egymásra hatása hozza elő a legerősebb s legmegrendítőbb tragikumot. A tragikai felfogás nemcsak a tárgyra s cselekvényre terjed ki, hanem az egyén, a jellem, s a szenvedély rajzában van véletlen mezeje. A tragikai szenvedélynek nem szabad alul maradni a tragikai helyzeten, hogy hatást idézhessen elő, stb. Az egy óráig tartó értekezés átalános figyelemmel s tetszéssel találkozott. Utána Barna Ferdinánd folytatta megkezdett értekezését, a finn költészetről, a népmesékre térve át, három oly magyart említett, speciálisan Arany László gyűjteményéből, melyek a finn mesékkel egészen megegyeznek. Az ülés végül összessé változott, melyben a főtitkár mindenekelőtt Rau Henrik heidelbergi tanár s akadémiánk külf. lev. tagjának halálát jelenté be, ki fölött Kaucz Gyula r. t. fog emlékbeszédet tartani. Több kisebb érdekű jelentés történt még. A jövő hétfői gyűlésen Ipolyi Arnold fog olvasni a magyar történetírás kútfejeiről és pedig először Béla király névtelen jegyzőjéről, s a Karácsonyi pályázatról tétetik jelentés. ** (Az akadémia könyvtára) nagybecsű ajándékot kapott. A nyugalomba lépett országos levéltárnok : Kovachich József kir. tanácsos ur ugyanis az 1601—1848-ig tartott országgyűlések irományait és jegyzőkönyvét 175 kötetben ajándékozta oda. Ezeken kivül a 48-diki „Közlöny" egy teljes példányát. A gyűjtemény 1601-től 1768-ig írva van s ennek eszközlése bizonyára ezerekbe került. — (A belügyminiszter) köriratban hozza tudomásul, miszerint a magyar nemzeti szinház pénzalapjai 1. évi márczius 21-étől fogva a m. kir. állampénztárban vannak elhelyezve. E pénzalap jelenleg 339,250 frt 80 krből áll, s legnagyobb részt gr. Károlyi György buzgólkodása folytán alakult hazafias adományokból. ** (A nemzeti muzeum képtárát) Ligeti Antal egészen újra rendezte, s nemsokára meg fogják nyitni. A legelső teremben történeti érdekű arczképek vannak; a második (legnagyobb) terem foglalja magában a magyar műveket, melyek eddig az utolsó teremben mindenféle segédfalak által egymásra voltak halmozva. Igy most a muzeum képtárának bizonyos nemzeties központja van. harmadik terem Markó tájképeiből s a hozzá hasonló genojü tájfestményekből áll; aztán következnek a legjobb olasz művek, majd a holland és német képek, az utolsó előtti teremben az újabb festészek vegyes művei, a legutolsóban pedig a magyar művészek és nevezetességek arczképei. Csakis ez utóbbi kis teremben nem történt változás. A Ligeti képtárőr elismerést érdemel azon buzgalomért, melyet e képtár rendezése körül tanúsított. Irt egy ismertető lajstromot is, mely a közönségnek alapos útmutatásokat fog adni. ** (A képzőművészeti társulat) vasárnap tartotta közgyűlését Pulszky Ferencz elnöklete alatt. Mint a tisztviselők előterjesztéseiből kitűnt, a társulat újabb időben meglehetős anyagi gyarapodásnak örvend. A múlt évben már adósságai törlesztését is megkezdhette, a folyó évre pedig 6918 ftot fordíthat a nyomasztó időkben fölvett kölcsön törlesztésére. A múlt évi összes jövedelem tett 33,440 frt 15 krt, a kiadások pedig 32,876 frt 26 krt. A közgyűlés egyik tárgya volt a 30 tagú bizottmány és tisztviselők választása, mint akiknek működési ideje e közgyűlésen ért véget. Az igazgató-bizottmány tagjainak a legnagyobb része az előbbiek maradtak, valamint újra megválasztották: Telepy Károlyt titkárnak és főügynöknek, Pietsch Gyulát pénztárnoknak, Perlaky Kálmánt ügyvédnek; társulati szerkesztőül pedig megválasztották Kazár Emilt. A gyűlésen megjelent Türr István is, ki a művelődési intézetek közül nagy érdekeltséget tanusít. ** (A tűzoltó-egyletek) szaporodnak. Aradon már több év óta dicséretesen működik ily egylet. A nagyszombati pedig talán még nagyobb szolgálatokat tesz, mert bármi szerencsétlenség fordul elő, még a városi rendőrség mit sem tud felőle s a tűzoltók már a helyszínen teremnek. Hogy mennyire ügyesek és gyakorlottak az oltásban, mutatja az is, hogy tavaly egy nagy égő szénakazal felét, a legnagyobb szél daczára is megmenték. ** (A zürichi magyar egylettől) vettük az 186" /Q tanév első feléről szóló kimutatást. A zürichi műegyetemen jelenleg 80 magyarországi tanuló tanul. E tanulók az év elején, októberben újból megalakiták a zürichi magyar egyletet, melynek alapját 1863-ban vete meg 19 magyar ifju. Az egylet egyik fő czélja a segélyzés. Nyolcz féléven át két két tagját 20 — 20 franknyi segélyben részesiti. A könyvtár jobbára magánajándékok útján szaporodik és most már 418 kötetből áll, — továbbá az egyletnek 16 lap jár. Az összes bevétel 956 frank, az összes kiadás 822 frc. Az egylet elnöke jelenleg Szalontai Sándor, alelnöke Kovácsy János, jegyzője Lőte Lajos, pénztárnoka Steivitzer Ödön, pénzt, ellenőre gr. Bethlen Pál. Egyház és iskola. — (Késmárkról irják, miszerint az ottani ág. ev. egyházközség elhatározta egy nagyszerű egyház fölépítését, s hogy a czélt elérjék, még csak aláírási iveket sem kellett kibocsátani, miután az egyházközség önként s egyhangúlag elhatározta, hogy öt, esetleg 10 évig minden egyenes adóforint után 50% egyházi pótlék fizettessék. Ezen adókulcs szerint számos polgárra évenkint 80—90 frt esik. Az épitkezés melynek tervrajzát Hansen a bécsi politechnicum épitészeti tanára késziti, — mintegy 80,000 frtba kerül s erre az egyház már 40,000 forint alappal rendelkezik. ** (A földm. és keresk. minisztérium) pályázatot hirdet a Kolosmonostoron felállított gazdasági tanintézetnél rendszeresítetett növénytermelési, (1200 ft és lakás), vegytani (1200 ft és lakás) tanszékekre és a mennyiségtan, gazd. mértan és gazd. épitészettan előadására egy segédtanári állomásra (800 ft.) — Ez állomások f. évi november elsején lesznek elfoglalandók. — Folyamodványok apr. utolsó napjáig fogadtatnak el. ** (Az újpesti egyházgyülésben) Krämer János rákos-palotai kath. segédlelkész 1000 ftnyi alapítványt tett az újpesti kisdedóvoda számára. Illek Vincze legközelebb kinevezett újpesti kath. lelkész pedig 100 ftot adományozott iskolafelszerelésre. Ipar, gazdaság, kereskedés. ** (Méhész-egylet.) Szentgyörgyi József: Erdély egyik gazdája Kolozsvárott egy Berlepsch rendszerű méhészegylet létesítésén fáradozik. Számítása szerint négyezer frtból három pavillont lehetne állítani, egyenként 68 méh családdal. ** (A földmivelési és kereskedelemügyi minisztérium) a selyemtenyésztés előmozdítása czéljából felhívja mindazokat, kik akár eredeti, akár honosított japáni selyemmagot kapni óhajtanak, hogy e végett legfeljebb 8 nap alatt a minisztériumnál személyesen vagy írásban jelentkezzenek. ** (Gyógyszerészeknek.) A belügyminiszternek f. hu márcz. 14-én kelt rendelete szerint a gyógyszer-árszabványhoz engedélyezett 20 százaléknyi pótlék f. évi márcz. 15-kétől 1871. évi márcz. 15-ig ismét meg van engedve. ** (A tizedesmérték-rendszer) életbeléptetése ügyében Kruspér és Szily tanárok a magyar kormány megbízásából a húsvéti szünidő alatt Párisba utaznak s innen tökéletes alapmértéket hoznak, melynek a franczia császári archivumban levő ősmértékkel tökéletesen meg kell egyezni. Balesetek, elemi csapások. ** (A főrangú műkedvelők) minapi előadása után Türrné estélyt rendezett az „Európa" szállodában, melynél azon szerencsétlenség történt, hogy b. Wesselényi József középszolnokmegyei *