Vasárnapi Ujság – 1871
1871-01-22 / 4. szám - Dr. Pataky Dániel 4. szám / Arczképek, Hazaiak - Dr. Pataky Dániel (arczk.) –á–r– 41. oldal / Élet- és jellemrajzok - Pesti favágók. Jankó János 4. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Strassburgi székesegyház 4. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - A riedselzi polgármester és fia porosz fogságban 4. szám / Történelmi képek
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppclik Ala.jos, Wollzeile Nr. 22. és Knasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár. A szenvedő emberiség jóltevői elismerést és hálát érdemelnek, bármily szerény körben s távol a feltünőség piaczától folytatják is nemes működésüket. Az orvos vagy pap, a szegény gondnok vagy kórházi ápoló, ki a nyomor hajlékaiba megy, hogy könyeket törüljön s kinokat enyhítsen, — ha neve nem ragyog is a közhir márványtábláin, nagy az általa mit tesz; s nem lehet nagyobbá a hit által, ha az felkapja szárnyára és országvilág előtt kürtöli nevét. Hány valódi nagyság vész el igy homályban s borul, ha pályáját megfutotta s jóltevö kezeit összekötözi a halál, a néma fejedség fátyola reá. Némelyek azonban szerencsésebbek. A sors, segitve önérdemeiket, oly polczra állítja, honnan jótékonyságuk áldása messze kiterjed s nevök elragyog. A széles hatáskör, melyet a végzet teljesen betölteniük enged, dicskört von körülök, s már életökben megadja nekik a földi halhatatlanság jutalmát. E kétszerte szerencsések és nemesek közé tartozott dr. Pataky Dániel, Erdély közelebbről elhunyt, volt főorvosa (protomedikus), királyi tanácsos és a főkormányszéknél egészségügyi előadó. Oly családból származva, mely nemzedékek hosszú során át, firól fira szakadatlanul kitűnő tudományos s jelesen orvosi tekintélyeket adott amaz akkor még külön vált kisebb hazának, Erdélynek, maga is az ősök érdeméhez méltó saját érdemekkel az orvosi pályán a legmagasb állást vívta ki magának nemcsak a közegészségügyi hivatalos pályán, hanem mint gyakorló orvos a szenvedő emberiség körül is. A Pataky-család, közel másfél száz év óta, öt nemzedéken át tündöklik Erdélyben hasonló s már családi hagyománnyá vált érdemek által. A most elhunyt Dánielnek (1801- 1871.) dédapja, Pataky István, Sárospatakról költözött Erdélybe, s miután I. Apafy Mihály fejedelemnek udvari lelkésze és radnóti pap volt, egyszersmind a fejedelem fiának II. Apafy Mihálynak nevelését vezette. Ő volt, aki az 1674-ben a bethleni várban lefejezett Bánfi Dénest a halálra elkészítette. Fia Sámuel kezdte meg a kolozsvári orvos Patakyak sorát. 1716-tól 1726-ig Kendi Lónán lakott mint orvos, innen azonban az utóbb említett évben Kolozsvárra költözvén, itt alapította meg, 40 évi működése által, 1760-ban bekövetkezett haláláig, a Pataky-név orvosi hitét. Fia, a második, vagy mint teljes joggal nevezték, nagy Pataky Sámuel, szintén orvos lett, de egyszersmind kolozsvári ref. főiskolában a szám-, mér- és természettan s a bölcsészet rendes tanára. Atyja halálakor azonban letette tanári hivatalát s kizárólag orvosi hivatásának élt. Magas életkort ért ő is, mint atyja s 1804-ben halt meg, köztiszteletet hagyva maga után. Fia, szintén Sámuel, már ekkor orvos, lépett nyomdokaiba. S 1812-ben országos főorvossá neveztetett ki, daczára annak, hogy az erdélyi kormányzó gr. Bánffy György saját házi orvosát, a szintén jeles és tekintélyes dr. Barra Istvánt terjesztette első helyen föl megerősítés alá. Első fia, az orvosi pályára készülő Sámuel, a bécsi egyetemen elhalván, az erdélyi főurak, hogy a Patakyak orvosi hagyományos hírneve ki ne haljon , a politikai pályára készülő negyedik fiát Dánielt (a mi Dánielünket) Bécsbe küldötték, ki onnan 1830-ban tért vissza tudori oklevelével s atyja nyomdokaiba lépett. 1831-ben a rémitő kholera kiütése s hat hétig dühöngése alkalmával egyszerre megalapította orvosi hírnevét s méltónak bizonyította magát elődeihez. Az orvosi hivatás legszebb, legmagasztosabb, mert legemberibb oldalát tűzte feladatul maga elébe: az elhagyott szegények gyógyítását Felkereste őket nyomorult hajlékaikban s nemcsak díj nélkül orvosolta, de maga látta el ingyengyógyszerekkel. A szegény betegek azonban naponként szaporodtak s tódultak a jóltevő orvoshoz. Ekkor fogant meg lelkében a szegény betegek házi ápolásának eszméje. Azonnal hozzá is kezdett valósításához s Erdély nemes keblű főurai és hölgyei közt oly propagandát csinált a nemes szándéknak, hogy azok évenként e czélra bizonyos összeg fizetésére kötelezvén magukat, a jótékony intézményt tettleg életbe lehetett léptetni. A vagyontalan betegek házilag kezeltettek s láttattak el a Dr.PATAKY DANIE L. .