Vasárnapi Ujság – 1873
1873-04-13 / 15. szám - Fiumei levél. Faragó Ödön 179. oldal / Eredeti levelezések - A hús eltartásának módjai. S. L. 179. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon - Miből és hogy készül a terpentin (2 képpel) 179. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
181 Melléklet a Vasárnapi Újság 15-ik számához 1873. ápr. 13. Irodalom és művészet. — (Folyóirataink) közül a hét folytán a Természettudományi társulat közlönyébe az áprilisi számot vettük, mely Hirschler Ignácznak „A rövidlátásról" tartott érdekes felolvasást tartalmazza; ezután Kvassay Jenő, lapunknak is szorgalmas munkatársa, „A meteorok legújabb elméleté"-t ismerteti. Az „Apróbb közlemények" rovata most is sok tanulságost foglal magában. S végül jőnek a „Meteorologiai és földelejességi följegyzések a m. kir. központi intézeten Buda-Pesten 1872. márczius hóban." — A „Magyar Tanügy" áprilisi füzete is gazdag tartalommal jelent meg, melyből elég lesz a következő czikkeket kiemelnünk: „Debreczen és a görög nyelv", Komáromi Lajostól. „Középtanodai tanárképzés." „Előkészitő osztály a gyakorló iskolában." „Trefort körirata a felekezetekhez." Az irodalom rovatban Szinnyei G. „Véleményét algymnáziumi szervezkedés ügyében" birálja dr. Heinrich G. sat., sat. E füzet a „Magyar Tanügy" eddig megjelent füzetei között is a legérdekesebbek közé tartozik. E folyóirat ára egész évre 5 frt., félévre 2 frt 50 kr. s az előfizetési összegek Aigner Lajoshoz (Nemzeti szálloda, váczi-utcza 8. sz.) küldendők. — Debreczenből Révész Figyelmező-jéből a márczius-áprilisi kettős füzetet vettük, melyben Dr. Heiszler József folytatja dogmatikai tanulmányait s szól az egyházról. A többi közlemények közül megemlítjük a következőket: „Miért üresek a templomok s mi következik ebből ?" Z>—s-től: „Egyesüljenek-e a debreczeni és a sárospataki főiskolák" Homolya Istvántól. Maga a szerkesztő, Révész Imre egy angol író véleményét közli a magyar nemzet 1848-dik évi küzdelmeinek értékéről s e küzdelmek eredményéről a protestáns egyházra nézve, s bezárja a czikkek sorát Strausz „Régi és uj hit"-ének bírálata az angol Athenaeum után. A Tárcza ezúttal is számos vegyes közleményt foglal magában. (Uj zenemüvek.) Táborszky és Parsch zenemű-kiadóinknál megjelent: Tisza Aladár „Népszerű csárdások gyűjteményének" 1. 2. és 3. füzete négy kézre, mely legkedveltebb népdalainkat könnyű, ha nem is mindig magyaros zamatu átiratban adja. Ara füzetenként 1 frt 50 kr. — Ugyan a szerzőtől: „A fiatal színházlátogató" cz. gyűjteménynek III. és IV. füzete 4 kézre, 1 frt 20 krjával. E vállalat, mely magyar dalművek kedvelt dallamaival ismertet meg könnyű modorú átirásban és tapintatos választással, megérdemli a közönség párfogását. — A fent nevezett kiadók „Tánczok és Indulók zongorára" czimü gyűjteménye ifj. Fahrbach Fülöptől közöl néhány tánczdarabot, indulót, melyek nagyon magukon hordják a bablonszerü gyári munka jellegét. Sokkal csinosabb mű Reinprecht A. „Amoretten"-polkája (50 kr.), mely a mult idény ismert tánczdarabjai közt foglalt helyet. — Egy nagy garral, de sekély tartalommal fellépő „Grand Galop brillant" 4 kézre E. Fiori-tól (80 kr.) és Brinley Richards Nocturne-ja: „En Absence," „Távolban" (ára 50 kr.), a szerző ismert, s talán kedveltnek is nevezhető édeskés modorában, képviselik az európai zeneirodalmat, melyekhez járul egy pár egyszerű czitera-átirat Kittel Friedrichtől. — A méltán közkedvességű „Kerekes András dala" szerzőjének, Jelteles Ignácznak eredeti átiratában, ugyanazon szerző „A csősz kincse" czimü dalával együtt, fekszik még előttünk, magas hangra alkalmazva. Kerekes András szép dallamát, mely eredeti magyar jellegénél fogva alig 10 év alatt teljesen népdallá lett, sikerült átiratban, jellemző kiséret mellett kapja közönségünk a szerző ez egyedül hiteles kiadásában; ára 1 ft. (Hübele Balázs a külföldi sajtóban.) Dux Adolf az „Ueber Land und Meer" czimü folyóiratban koronként pesti leveleket tesz közé; legutóbbi levele Buda-Pestről volt keltezve és nagyrészt a magyar főváros legújabb alakulásáról szól, ennek illustratiója gyanánt Dux Adolf Hübele Balázsból azt a négy versszakot fordította le, melyekben Buda-Pest sikerülten rajzoltatik. Az idézet alkalmával D. A. e költeményt jellemzi is. ** (Az alföldön fúrandó artézi kut tárgyában) Zsigmondy V.-nak a földtani társulat szakgyülésén tartott értekezése röpirat alakjában is megjelent. TÁRHÁZ. ** (Táncsics Mihály műveiből,) mint a szerző értesit minket, megjelent a 2-ik kötet. Tartalma: Pazardi Tóbiás. Bogdán unokája, Laura. Erős hit. A napszámos. Útirajzok. Végszó. A sűrűn nyomott és 254 lapra terjedő munka ára 1 ft 50 kr. Folyvást elfogad előfizetést is a 24 kötetnyi munkára 15 ftjával a szerző Pesten (tömő-utcza 2-ik szám.) ** („Világkiállítási Közlöny") czimü Bécsben kiadandó hetilapra hirdetnek előfizetést gr. Bethlen Miklós mint szerkesztő és Ozoray Árpád mint főmunkatárs. E lap Wodianer és Waizner kiadásában jelenik meg, s ára 6 hóra 6 frt. ** (Pécsett Dietrich Ignácz) volt képviselő nem adhatja ki a „Bíráló" czimü törvénykezési szaklapot, mivel összesen nyolcz előfizetője érkezett. — Sz. J. (Hírlapirodalmunk 1873-ban.) Vasárnapi Újság jelen évi számaiban közölt ki Amutatásainkat a következőkkel egészíthetjük ki: 216. Kath. Reform. Egyházi s tanügyi hetilap. Szerk. és kiadó-tulajdonos dr. Hatala Péter. Megjelenik minden vasárnap 4-drét egy ien. Ára 6 frt. (Keletkezett ápril 6-án.) 217. Ifjúsági Lapok. A pesti ref. theologiai önképzőkör vegyes tartalmú havi közlönye. Szerkesztik Benke István és Málik József. Megjelenik havonként 4-drét egy és féliven. (Keletkezett 1872. novemberben.) 218. Jász-Kürt. (Jász-Jákóhalma.) Vegyes tartalmú hetiközlöny. Szerk. Nagy Antal; főmunkatárs Csöke Pál. — Kiadó : egy társulat. Megjelenik minden hétfőn 4-drét egy iven. Kőnyomatú képeslap. (Keletkezett január 6-án.) Változások: A Magyar Újság naponként este jelenik meg. A Szegedi Lapok szerkesztését Kutassi József vette át. A nők munkakörét Wohl Janka és Wohl Stephanie adják ki. Megszűnt lapok: 6. Szabad Sajtó. Megszűnt márcz. 29-én a 73-dik számmal. 7. Philologiai Közlöny. Megszűnt az év elején. 8. Angol és franczia Nyelvlapok. Megszűnt az év elején. 9. Közgazdászati Heti Közlöny. Megszűnt a 3-dik számmal jan. 20-án. 10. Olvasóterem. Megszűnt márcz. 10-én az első számmal. A magyar birodalom területén mejelenik jelenleg magyar nyelven 208 hirlap és folyóirat, nem szétmállva. Azon idő óta azonban Rómer kérelmére Zalka János győri püspök Józsa Sándor győri könyvkötő által újra köttette, a brozsarkokat pedig legújabban Vandrák Samu hazánkfia mondhatni művészi fölfogással javitotta ki. A diszes könyvet a bécsi kiállításra is fölküldik. Az ülés végén elhatározták, hogy Aristoteles „Ethiká"-ját Haberern Jonathán fordításában az akadémia kinyomatja, Szabó Károlyt pedig fölkéri, hogy Thierry Amadé akadémiánk volt kültagja fölött tartson emlékbeszédet. ** (Az írók és művészek társasága) Törs Kálmán indítványára kilencztagu bizottságot kért föl a végett, hogy az írói és művészi tulajdonjog megvédése érdekében, a meglevő munkálatok alapján, a képviselőház elé nyújtandó törvényjavaslatot készítsen. ** (A budapesti nőiparegylet) áprilikán tartott közgyűlésén nevét „Országos nőiparegylet"-re változtatta. A választmányi jelentés az egylet törekvéseinek eredményeül felsorolja a létesitett s életre való női munkabazárt, s az egylet kezdeményezése folytán még ez évben (nov. 1-sején) megnyitó női ipar- és kereskedelmi tanodát s a jó nevet, melyet az egylet kivívott. Közintézetek, egyletek. ** (Magyar tud. akadémia.) A történettudományi osztálynak ápr. 7-kén tartott ülésen Balássy Ferencz levelező tag olvasta föl székfoglaló értekezését, mely „a székely krónikáról s a magyar alapszerződésről" szólt. Bevezetőleg fölemlité, hogy e krónika hitelét és történelmi értékét már Szabó Károly az „Uj Magyar Muzeum" 1853. évi folyamában kétségen kívülivé tette s azután megismerteti annak a székely alapszerződésre vonatkozó részeit. A krónika szerint a székelyek, mint a hunok maradékai, már a magyarok bejövetele előtt mostani hatájokban lakván, midőn Árpád közeledéséről értesültek, követséget küldtek elébe s e követség átvette a magyaroknak hat, kőre metszett törvényeit, melyeket aztán a székelyek saját rabonbáni gyűlésükön tanácskozás alá vévén, s részben módosítván, alaptörvényül szintén elfogadtak. E módosítások és eltérések fejtegetése képezte a székfoglaló tárgyát. A lényegben azonban a két szerződés megegyez. A felolvasás után Toldy F. fölszólalt, hogy a „rabonbán" szó helyett „rabó" vagy „rovóbán"-t lehetne használni, de az értekező védte a szokásos szót, mely Rabontól, a Maros régi nevétől származik. Mig a vita tartott, azalatt két szolga egy hatalmas, sárga kötésű s csatos bronzsarku könyvet tett az asztalra, mely a közfigyelmet azonnal magára vonta. Ez a győri káptalan antiphoenáléja volt, melyet Rómer Flóris mutatott be. Antiphoenálénak szokták azon miserészeket nevezni, melyeket a szerzetesek a zsoltárok előtt és után mondtak el. E könyv két és egy fél láb hosszú és több mint másfél láb széles, oly óriási betűkkel, hangjegyekkel, hogy a szerzet egész éneklő kara egyszere láthassa és énekelhessen belőle. Rómer 1859-ben Győrött találta középkori művészetünk ez egyik remekét, midőn az ottani gazdag káptalani könyvtárt átkutatta. Akkor még igen rosz állapotban volt a munka, a pergament foszlófélben s a kötés majd Egyház és iskola. * * (A közoktatásügyi miniszter) báró Eötvös Lóránt egyetemi tanárt az orsz. közoktatási tanács egyetemi szakosztályába beltaggá nevezte ki. ** (Szeretetházak a bányakerületekben.) kincstári munkások árvái és szegénysorsa nem ár A rák oktatása és nevelése czéljából a kormány minden bányakerületben egy szeretetházat készül fölállítani. Nagy szükség van erre, mert a bányai munkások árváinak száma 3000-re rúg. Az állami sorsjáték e czélra 95 ezer frtot jövedelmezett, mely összeggel a szeretetházak alapja meg van vetve. — Az első menház, mely föl fog állíttatni, Gizella főherczegnő menyegzőjének emlékére Gizella nevet fog viselni, mire nézve a legfelsőbb jóváhagyás már meg is érkezett. Ipar, gazdaság, kereskedés. ** (Az iparmúzeum ügyében) néhány nap előtt Keleti Károly miniszteri tanácsos elnöklete alatt értekezlet volt. Arról értekeztek, hogy a bécsi világtárlatból mit kelljen venni az építendő iparmúzeum számára, s abban állapodtak meg, hogy ne nagy gépeket és műszereket vásároljanak, melyeknek ideiglenes őrzése bajjal járna, hanem tisztán oly kézmivesi természetű s mintaszerű tárgyakat, minők nálunk nem találhatók. Ideiglenes helyiségül az országúti 7. sz. ház második emeletét szemelték ki, ugyanott, hol az első emeleten az iparegylet helyisége van. Balesetek, elemi csapások. ** (A keddi erős szélvihar) pusztításokat tett mindenfelé. A városligetben Miklóssy épülőben levő szinkörét döntötte össze, melyről már csak a födél hiányzott. A kár az építészé ugyan, de idővesztességben Miklóssy is megérzi. Emberélet is esett áldozatul, egy fiatal munkást agyonütöttek a lehulló gerendák. — Budán Derssin bombatéri lovardáját is rutul megdolgozta a vihar, s vászonfödelét teljesen letépte. ** (A tüzesetek) napirenden kezdenek lenni a fővárosban. Ápril 9-én az üllői úton gyúlt ki a szekerészeti raktár, melynek fedele egészen leégett. A tűz tovább terjedését sikerült megakadályozni. ** (A budai Tabánban) Bogisits Lipót hosszú utczai háza hegyszakadás miatt összeomlott, de emberélet nem esett áldozatul. Mi újság ? © (Húsvét napján.) Valóságos nagy hót. Már hetekkel előtte folynak reá az előkészületek. A boltok kirakatai mindenféle alakú húsvéti tojásokkal telnek meg. Az egyikben egy egész mogyorószín selyemruha belefér, hozzá tartozó keztyüvel, napernyővel, ékszerekkel. A másik elefántcsontból készült s benne van egy második, harmadik és negyedik tojás s valamennyi egyetlen egy