Vasárnapi Ujság – 1875
1875-09-19 / 38. szám - Szelestey László 38. szám / Arczképek, Hazaiak - Szelestey László (arczk.) -á-r- 593. oldal / Élet- és jellemrajzok - Tájkép Nagy-Szeben vidékéről (Glatz Tivadar fényképe után) 38. szám / Műtárgyak - Japán: Rókajáték 38. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - A brockenhegyi kisértet 38. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
38-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXII. évfolyam. HIRDETÉSEK UIJA: Egy hatszor hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Haasenstein és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, Mosne R. Seilerstätte Nr. 2 és Oppelle A. Wollzeile Nr. 22. i SZELESTEY LÁSZLÓ. 1821—1875. Szelestey László, kinek e hó 7-ként váratlanul történt halálát mult számunkban csak röviden jelenthettük, megérdemli, mint az irodalom s a közélet buzgó munkása, hogy emlékének néhány sort szenteljünk s testi és szellemi arczképét a közönség elé állítsuk, mely őt és működését évek hosszú során át ismerte és méltányolta. Szelestey, mint költő, két egészen különböző, sőt nagy mértékben ellentétes irodalmi iskola hive volt irói pályája különböző időszakában. Ha összes költeményeit, melyek számos kötetben összegyűjtve, s azonkívül egy nevezetes részök csak a lapokban elszórva jelent meg időnként, végig forgatjuk, oly különböző irányokat találunk s oly ellentétes hangok zendülnek meg bennök, hogy az első pillanatra nehéz lesz tehetségének uralkodó vonását megtalálni. Midőn alig 16 éves korában, 1837-ben, először fellépett a ,,Társalkodó"-ban, majd az „Athenaeum", „Regélői" stb. akkori szépirodalmi folyóiratokban s a „Nemzeti Almanach, „Emlény", „Hajnal" s a többi zsebkönyv lapjain, a Bajza, Kunoss, Császár Ferencz-féle szentimentális és csiszolt lyra hívének valló művei által magát. Olykor a Vörösmarty és Garay hazafias lantjának erőteljesebb lendületében próbálgatta szárnyait. A negyvenes években Petőfivel a népies költészet emelkedett túlsúlyra s a nagy költő epigonjaiban a népköltészet külsőségei, melyeket Erdélyi a „kelmesség" neve alatt foglalt össze, vergődvén csaknem uralkodó hatalomra, Szelestey félretette érzelgős lantját s Lisznyayval, ki a „Palócz dalok"-kal tűnt fel, ő is ez iskola hivévé vált. A „Kemenesalji czimbalom"-ban s a „Falu pacsirtájáéban a vidéki népdal s tájias népköltészet virágait — melyeken a vadon nőtt s az üvegházi virág sajátságai vegyültek s több volt az élénk, olykor túlzott szinpompából, mint az illatból — tele marokkal szórta. Elmúlván e költészet divata, Szelestey ismét visszatért előbbi költési modorához, mely — úgy látszik — leginkább gyökerezett egyéniségében, s megtartva mégis némi ízt a népies hangokból, megint a harminczas évek érzelmi lyrájához nyúlt, vegyítve annak hangjait olykor az elmélkedő költészet nehézkesebb hangjaival is. Költői pályájának e változatossága kettőt mindenesetre bizonyít: lantja könnyen hangolhatóságát és igyekezetét a kor irányához simulni. Szelestey mindenesetre eleven szellemmel s a benyomások iránt fogékony kedélylyel birt; két tulajdon, melyek a költőben elengedhetetlenek s ha nem is mindig költővé, mindenesetre költői természetté teszik az embert. S hogy lyrája magasabb fokára nem emelkedhetett a kitűnőségnek, azt a mélység és az alakító képzelet kisebb mértékének tulajdoníthatjuk. Érdeme azonban igy is elvitathatatlan. Oly korban, midőn a nemzet szive egyedül irodalmában lüktetett, s a költészet komoly játékában lelt enyhülést a sors csapásai közepette: ő hiven teljesítette kötelességét s mig általában szívesen olvasott író volt, költészetével különösen a fiatalabb nemzedékre s a hölgyekre nem kevéssé hatott. Mostanában már ritkán pendítette meg lantját; müvein egy nehezen nyomott kedély köde borong; de igyekezett magvas lenni az eszmékben s választékos a kifejezésekben; a tartalmassággal izlést kívánt, párosítani. SZELESTEY LÁSZLÓ.