Vasárnapi Ujság – 1875
1875-10-03 / 40. szám - Dr. Hirschler Ignácz 40. szám / Arczképek, Hazaiak - Löw Lipót 40. szám / Arczképek, Hazaiak - Mommsen Tivadar 40. szám / Arczképek, Külföldiek - Mommsen Tivadar (arczk.) -á-r 625. oldal / Élet- és jellemrajzok - Kisfaludy Károly emlékszobra a muzeum-kertben 40. szám / Hazai épitészet; emlékművek; régiségek - Tirnova Bolgárországban 40. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - „A rejtelmes sziget” (48 kép) 40. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
40-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK s a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXII. évfolyam. HIRDETÉSEK. I IJA: Egy hatszor hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bernben: Haanenstein és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, MoNwe R. Seilerstätte Nr. 2 és Oppelik A. Wollzeile Nr. 22 MOMSEN TIVADAR, apunk arczképcsarnokában, a hazai közélet, — politika, tudomány, irodalom s művészet — kiválóbb alakjain kivül rendre-rendre olvasóink elé vezetjük a külföld nevezetességeit is, hogy tájékozást nyujtsunk s érdeket keltsünk azok iránt, kik közelben vagy távolban az emberi szellem fejlesztésére hatottak s vagy a tudomány előbbvitelével s nagy műalkotásokkal, vagy a nemzetek sorsának intézésében, maradandó érdemeket szereztek maguknak az emberiség körül s halhatatlan nevet vívtak ki. Az európai tudományosság egyik legkiválóbb képviselőjét mutatjuk be ez alkalommal Mommsen Tivadarban, a „Rómaiak Története" nagynevű írójában, kinek műve a m. tud. akadémia kiadásában magyarul is közkézen forog, s ki azon kevesek egyike, a kik a mély tudományosságot világos és élvezhető előadással párosítják, s a mellett hogy nagy tudósok, olvasott és népszerű irók is egyszersmind. E két tulajdon egyesülése, kivált német tudósban, ritka, mert mig az angolok világossága s a francziák előadásbeli könnyűsége nagy íróiknak is jellemző sajátsága, addig a német szellem nehézkessége s az a tulajdon, hogy íróik minden súlyt csak a tartalomra és annak alaposságára s mélységére szeretnek fektetni, a forma iránt pedig átalában kevés érzékkel bírnak, csak kivételesen engedi meg a nagy tudós és a nagy író egymástól elütő, bár épen nem összeférhetetlen sajátságainak egyesülését. A történet- búvár 1at, tudomány, a történetirás pedig művészet. S Mommsenben ez a kettő nagy mértékben egyesül. Mommsen Tivadar 1817. november 30-kán született Gardingban, Schleswig nyugoti partján, hol atyja evang. lelkész volt. Három fia növekedett az egyszerű lelkészlakban. A két fiatalabbikból, Tycho-és Ágostból jeles nyelvészek lettek, a legidősb, Tivadar, a jogi pályára adta magát, s mint jogász és jogtörténet-iró, mindenek fölött pedig mint történet-buvár és iró lett kitűnővé. Öccsével, Tychoval együtt ment 1838-ban a kieli egyetemre, hol öt évet töltött. Burchardt és Osenbrüggen tanárok hatottak rá legjobban, különösen az utóbbi, ki jogász és nyelvész volt, s kitől a fiatal Mommsen mindkét irányban nemcsak sokat tanult, hanem tudományos irányt is vett. Első nagyobb műve a Collefriumokról Olo és Sodaliciumokról már utolsó egyetemi évében (1843) jelent meg, s ezt a következő évben a második követte: „A római tribusokról közigazgatási tekintetben." Mindkét mű ma is első rangot foglal el a római történelmi kutatások közt, de különösen nevezetes az utóbbi, melyben a római történelem nagy regenerátorának, Niebuhrnak, ki a Livius meséiben való feltétlen hitet else ingatta meg alaposan, tévedéseitől s tulhajtásaitól, vagy mint maga nevezi „ragyogó képzelődéseitől" határozott erőfeszítéssel s önállósággal tud menekülni. Ki ne tévedne szivesen ilyen mester társaságában? kérdi élőbeszédében. De az igazság ereje nagyobb a tekintélynél is, s Mommsen le tudta rázni ezt, amannak védelme alatt. MOMMSEN TIVADAE.