Vasárnapi Ujság – 1880
1880-09-12 / 37. szám - Trangous József 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Trangous Lajos 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Virág Benedek 37. szám / Arczképek, Hazaiak - Virág Benedek (arczképpel és két képpel) -á-r- 605. oldal / Élet- és jellemrajzok - Lovas alak a szt.-miklósi edényről 37. szám / Műtárgyak - A budai ház melyben Virág lakott és meghalt 37. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Hazaiak - Ó-Orsova 37. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Hazaiak - Virág Benedek siremléke a budai krisztina-városi temetőben 37. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Hazaiak - Az uj görög határról. Olympus hegye 37. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Külföldiek - Janina vára 37. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Külföldiek - Részlet a jaszenova-aninai vaspályáról 37. szám / Táj és úuti képek; épületrajzok, Külföldiek - A gőzház (52 kép) 37. szám / Vegyes tárgyuak; illusztrácziók elbeszélésekhez
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és / egész évre 12 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: \ félévre _ 6 « Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG: | egész évre 8 írt \ félévre... 4 Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: I egész évre 6 írt \ félévre 3 • Külföldi előfizetésekhez a postailatg meghatározott viteldíj is csatolandó. 37-ik szám 1880. BUDAPEST, SZEPTEMBER 12. XXVII. évfolyam. VIRÁGI BENEDEK. E (1752—1830.) . Év január 23-án mult ötven éve, hogy Virág Benedek, kit még Berzsenyi előtt I tiszteltek meg «a magyar Horácz» nevével s kit utóbb «a nemzeti szellem tüzes ébresztőjének» szint oly találóan nevezték el kortársai, az örök álomra hunyta le szemeit. Remetei egyszerűségű magányában, senki, egy barát, rokon, egy cseléd sem volt mellette, még egy kis mécs sem virasztott ágya fejénél, mikor hirtelen a halál utolérte. Reggel halva találták. Tisztelői nagy sereggel kisérték a budai temetőbe a «szent keblű» öreget; de sirját soká egy kis fakeresztbe jelölte csak. Vörösmarty néhány év múlva irta sírjáról e szép epigrammot. Hamvait e környék fedi a szent keblű Virágnak . Sirja fölött régen kis fa keresztje bedőlt. Emléket neki egy jobb kor fog tenni, öröklőt. S azt, hogy hű fia volt, a Haza jegyzi reá. A ledőlt kis fakereszt helyére ugyan, hálás tanítványa Beseta egyetemi tanár csinos kőkeresztet állított, melyet uj gránittalapzattal vasrácsozattal közelebb láttak el, de a «méltó s s öröklő» emléket, és a jobb kort, mely azt fölállítsa, még várja az egyszerű sir. Nem várja talán soká már. A kegyelet, halálának félszázados fordulója körül, emlékünnepet s ez alkalomra a háznak, melyben élete utolsó szakában sok évig lakott és meg is halt, emléktáblával földiszitését indítványozta. Az emléktáblát immár ünnepélyesen leleplezik e hó 13-án, s el lehet mondani, hogy «Azt, hogy hű fia volt, a Haza jegyzi reá». Ugyanazon alapból, mely közadakozásból gyűjtetett, krisztinavárosi sírkeresztjét is stílszerűen restaurálták, a megmaradó összegből pedig ösztöndijalap létesittettik, melynek kamataiból a magyar nyelv tanulásában kitűnő ifjak nyernek évenkint buzdító jutalmazást. De legmaradandóbb s hozzá is legméltóbb emléke leszen Virágnak, ha egyfelől teljes és irodalmi becsű életrajza — melyhez az adatok gyűjtése szintén erélyesen megindittatott — avatott kéz által elkészülendő munkáinak — melyek nagy részét a rohamosan haladó kor saját ujjal cserélő izlés divata korán, meg nem érdemelt feledésbe merité — teljes és kritikai kiadása szerkesztetik, hogy az irodalomtörténeti mozzanat, melyet Virág képvisel, ha meg nem örökittethetik már, a mi lehetetlen is volna, méltánylólag helyeztessék megérdemelt világításba. Ki volt Virág Benedek ? szinte kérdezni kell a mai nemzedéknek, s mik érdemei, melyek méltók, hogy sirja, fél század múlva, újra felhantoltassék ? Virág Benedek egyszerű pálos barát, a II. József által a mult század utolsó negyede elején feloszlatott szerzet tagja; költői irodalmunkban a klasszikai iskolának a mult század végén és a jelennek elején, Révaival legkitűnőbb képviselője, Berzsenyinek előfutója, s a mellett a magyar történeti prózának, és benne a nemzeti szellemnek egyik elsőrendű képviselője. Életének külső története amily egyszerű, oly megindító. 1752-ben született, Somogy vármegyében , Nagy-Bajomban. Tanulását Nagy-Kanizsán kezdte, Pécsett folytatta; huszonhárom éves korában a Pálosok szerzetébe lépett, hol a bölcsészetet s ismét Pécsett a hittudományt hallgatta. 1781-ben, huszonkilencz éves korában, szenteltetett föl s tette le végkép a szerzetesi fogadalmat, melyet hiven megtartott, még mikor szerzete— 1786-ban— feloszlattatott is. Székes-Fehérváron kezde tanítani a gymnáziumi osztályokban s e hivatalát páratlan buzgósággal, sőt lelkesedéssel folytatta a szerzet föloszlatása után is; a latin költészet szelleme VIRÁG BENEDEK.