Vasárnapi Ujság – 1882
1882-05-14 / 20. szám - Kivándorlás. Vajda János 314. oldal / Elmélkedések, Értekezések, fejtegetések - A Petőfi-társaság Debreczenben 314. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekü közlemények, vegyesek
316 VASÁRNAPI UJSÁGr. 22. SZÁM. 1882. xxix. ÉVFOLYAM. ezúttal nem szólt, hanem az ellen egy külön értekezésben tart czáfolatot. Tagajánlások az akadémián. Akadémiai tagságra 35 ajánlat érkezett be a régibb tagok részéről. Ez ajánlatok fölött először az osztályok határoznak, azután pedig véglegesen a nagygyűlés dönt. Az első osztályba (nyelv- és széptudományi) levelező tagokat ajánltatnak: Ábel Jenő, Lehr Albert, Nogáll János, Szigeti József; kültagul De Goeje leydeni tanár s kitűnő orientalista. A második osztályba (történelem-bölcsészeti) tiszteleti, esetleg levelező tagul Csemegi Károly, levelező tagokul Ballagi Aladár, Csiky Kálmán, Földes (Weisz) Béla, Hampel József, Hegedűs Sándor, Kőváry László, Láng Lajos, Lehoczky Tivadar, Marczali Henrik, b. Nyáry Jenő, Pulszky Károly, Szentkláray Jenő, Thallóczy Lajos.— A harmadik osztályba (mathematikai és természettudományi) Semsey Andor tiszteleti tagul; rendes tagul pedig a következők : báró Eötvös Loránd, Hunyady Jenő, Jurányi Lajos, Kondor Gusztáv, Konkoly T. Miklós, Krenner József, Wartha Vincze; levelező tagokul : Abt Antal, Hőgyes Endre, Klein Gyula, Mocsáry Sándor, Wagner László, s Weinek László Lipcsében tartozkodó magyar csillagász. Kültagoknak ajánltatnak: Berthellot Marcellus, Topinard Pál franczia tudósok, amaz vegyész, ez pedig anthropolog. A képzőművészeti társulat választmánya közelebb tartott ülésében foglalkozott a közgyűlés határozatai által szükségessé vált teendőkkel. A választmány tagjai nem mondtak le, miután a közgyűlés szavazata csak az igazgatói állás szervezésére vonatkozott. Perlaky Kálmán igazgató, ki már régebben lemondott, beadta lemondását a választmányi tagságról is. Igazgatóvá egyhangúlag Lipthay Kornél királyi táblai bírót, a társulat választmányának egyik legrégibb és legbuzgóbb tagját választották. Ipolyi Arnold püspök is kijelentette, hogy megmarad elnöki állásán. Ekkop a válság véget ért. A történelmi társulat uj pályakérdései: Kívántatik tetszés szerint választva, valamelyik magyar király vagy erdélyi fejedelem udvartartásának leirása eredeti kutforrások alapján. A jutalmazott pályamunka 20 aranyban részesül s azonfelül a o Századokéban fog megjelenni rendes díjazás mellett. Másik pályakérdés: Adassék elő a hazai régibb (1790 előtti) történetből a nemzeti élet bármily terén feltűnt — a pályázó által tetszés szerint választandó — személynek kutforrási tanulmányon alapuló egyéni jellemzése, amelynek terjedelme egy nyomtatott ívnek felét meg ne haladja. Jutalma 20 arany s a «Századok»-ban fog megjelenni. Mindkét kérdésre a pályaművek 1883. január 31-ig a titkári hivatalhoz (Budapest, Egyetemi könyvtár) küldendők be. A Szent-László társulat közgyűlését a választmány az őszre tűzte ki, az országgyűlés új ülésszakának megnyitási napjára. A székely művelődési és közgazdasági egylet által rendezendő sorsjáték húzása okt. 25-én lesz, 425 darab, nagy részben arany és ezüst tárgyú nyereményekkel. E sorsjáték jövedelme a derék székelység javára van szánva, nevezetesen a kivándorlásnak megfelelő ipari és gazdasági források megnyitása útján való csökkentésére ; kétségtelen tehát, hogy az ország hazafiasan érző lakossága annál szívesebben fel fogja karolni, mivel a sorsjegyek csekély ára — darabja 50 kr — még a szerényebb anyagi viszonyok közt levőknek is megengedi a részvételt.József főherczeg az egylet által neki a napokban felajánlott sorsjegyet tekintélyes összeggel váltotta meg. MI ÚJSÁG ? Tóth Lőrincz félszázados írói jubileumának ünnepét vasárnapra, folyó hó 14-ikére tűzte ki a Kisfaludy-társaság elnöksége. Az ünnepély diszlakomából fog állani, melyre az ünnepeltet a társaság küldöttsége kiséri. Ünnepi felköszöntőt Gyulai Pál mond, Szász Károly pedig nagyobb beszédben fogja köztiszteletben álló veteránok bokros érdemeit méltatni. A meghivók e diszlakomára már szétküldettek, a kúria, a m. tud. akadémia s a Petőfi-társaság elnökségéhez, Budapest és Komárom polgármesteréhez s a nemzeti szinház intendánsához. Az udvari bál. A rendesen oly csöndes budai királyi palotában a néhány nap óta tartó nagy elevenség e hó 10-én a fejedelmi fényt is magára öltötte, s a magyar királyi udvarnál megjelentek az ország főméltóságainak viselői, a magyar arisztokráczia, s a közélet ama tényezői, melyek az állami életet képviselik. Épen a trónörökös-pár menyegzőjének első évfordulója volt, melyre — a trónörököspár mult évi itt időzése után — ismét udvari bál esett. Már nyolcz óra előtt megindultak a hintók, s a vendégek a főlépcsőn a koronaőrség sorai közt vonultak föl. Az első emelet termei már 8 órakor megteltek. A díszmagyar ruha, a katonák egyenruhája, a papok sötét talárja az arany lánczokkal, a nők szingazdag viselete és ékszerei, hatásos látványt nyújtottak. A belépők magyar nyelvű tánczrendet kaptak. A fényárban úszó márványterem felső részén két emelvény állt, egyik a katonai, másik a Berkes-féle zenekar számára. A királyi pár csak 9 óra körül jelent meg, miután előbb magán bemutatások történtek a tánczterem melletti kisebb termekben. Ily alkalommal a királynénak szokás bemutatni az udvari bálon először megjelenő leányokat. Ezek közt volt gr. Andrássy Gyula menyasszony leánya, Ilona grófnő is. A nagy teremben a hölgyek a középajtótól balra, az urak jobbra csoportosulva várták a királyi pár megjelenését, kik 9 órakor léptek be József főherczeggel és Klotild főherczegnővel, kiknek fényes kísérete volt. A felségek azonnal többeket megszólítottak. A királyné a táncz kezdetével helyet foglalt, s ezalatt is többeket hivatott magához társalgásra. A király is folyvást társalkodott. A tánczot gr. Andrássy Tivadar kezdte meg Zichy Sarolta grófnővel, ugyanő vezette a füzértánczot is Tisza Paulina kisasszonnyal, a miniszterelnök leányával. Összesen 30 pár tánczolt. A csárdást nagy hévvel járták. A király Jókaitól debreczeni látogatásáról kérdezősködött, majd gr. Andrássyval beszélgetett hosszasan. Göndöcs Benedek apát és képviselő a megszólításra elmondta, hogy Pusztaszeren ásatásokat rendez; keresik Árpád csontjait. «Nos, és találtak valamit már?» kérdé mosolyogva a király. «Igen is, felség. Maguk a szakértők mondták a talált emberi csontokra, hogy ezek a csontok nem lehetnek a mostani korcs magyaroknak csontjai.» A király látható élénkséggel kérdezősködött az ásatásokról, mire az apát megjegyzé: «Még Attila csontjait is meg akarjuk az ezredéves ünnepre keresni, felség!» !És hiszi-e, hogy megtalálják?» kérdé derülten. «Nem tudom», felelé az apát. «No én sem», mondá nevetve a király. — A szünóra 10 órakor következett be. Ekkor a királyné egy mellékszalonba vonult, s ott maradt, hol több diplomatát bemutattak neki. Szünidő alatt a társaság az éttermekbe vonult. Tizenegy órakor kezdődött a füzértánc, s 12 órakor ért véget, mikor a király eltávozott, s erre a fényes termek rövid idő alatt egészen kiürültek. A király a könyvkiállitáson. Ő felsége e hó 10-én délután látogatta meg az akadémia palotájában a könyvészeti kiállítást. Ráth György fogadta ő felségét, ki aztán Csontosi Jánossal együtt magyarázatokkal is szolgált a királynak. Ő felsége meg volt lepetve, midőn Ráth György megmondá, hogy több a magyar nyomtatvány, mint a magyarországi más nyelvű (német, latin, horvát stb.) nyomtatványok együttvéve. A kötések szintén kiválóan érdekelték. A kéziratokat illetőleg több kérdést intézett Csontosihoz, s az uralkodó fokozódó érdeklődéssel nézte az érdekes gyűjteményt, nem egyszer mondva: «Igazán nagyon érdekes.» A Korvinákról tüzetes fölvilágosítást kért. Nagy figyelemmel nézte a legszebb kötésű Korvinát, mely Diomedes Karaffa utasitásait tartalmazza Beatrix királynéhoz, mint Mátyás király menyasszonyához. Midőn Csontossi elmondta, hogy ez utasításokban többi közt áll, hogy Beatrix tanuljon már előre magyarul, hogy a magyar küldöttséget magyarul üdvözölhesse, ő felsége megjegyzi: «Nagyon érdekes.» Másfél óráig tartott a látogatás. Távozásakor így szólt Ráth Györgyhöz : «Köszönöm, nagyon érdekes a kiállítás és nagyon meglepett,» és később még egyszer : «Nem hittem volna, hogy ilyen érdekes.» A könyvkiállítást József főherczeg és Klotild főherczegnő e hó 8-án látogatták meg, s Ráth György és Pulszky Károly kalauzolták őket. A főherczeg örömét fejezte ki, hogy nálunk rendezték az első kiállítást ily nagy terjedelemben s hogy az annyira sikerült. Sajnálatát fejezte ki továbbá, hogy a kiállításban részt nem vehetett, mert alcsuti könyvtára —mely tudvalevőleg a leghíresebb magánkönyvtárak közé tartozik, s melyet a főherczeg folyton gyarapit — a helyiségek bővítése miatt rendezés alatt áll. Midőn Ráth György a főherczegnek tudtára adta, hogy a régi magyar könyvkötésekről külön illusztrált munka fog megjelenni, ő fensége megengedte, hogy a mult század végéről és a jelen század elejéről származó díszkötések, melyek az ő könyvtárában vannak elhelyezve, a kiadandó műbe, fénynyomatu sokszorosításban, fölvétessenek. A lóversenyek. A budapesti májusi lóversenyek e hó 8-án kezdődtek, s 9-én, 11-én is voltak futtatások, a befejező nap pedig 14-én lesz. A közönség legnagyobb érdeklődést az első nap tanúsított, mikor az idő is igen kedvezett, és a királyi pár, József főherczeg és Klotild főherczegnő is jelen voltak, az udvari páholyból nézvén végig a versenyeket. A futtatások eredménye a következő : Az első nap versenyét a 700 frtos Handicap nyitotta meg. Ot ló állt ki, de Blaskovich Ernő «Borbolya» lova még az indulás előtt elragadta lovasát; a korláton kiugrott, ledobván a lovast, maga pedig megsántult. A dijat gr. Sztáray János «Kisbabá» ja nyerte. A nemzeti dij (6000 frank) győztese nyolcz közül a gr. Henckel Hugo «Grand Buccaneer»-je. Következett a mezei gazdák versenye, egész csapat; a tizenkettő közül az első dijat (100 frt) Kovács József pesti, a másodikat Bail Pál, a harmadikat Lucz István rákospalotai gazdák nyerték. Az asszonyságok diját (500 arany) öt közül a b. Springer «Cambusier»-je vitte el; az akadályversenyét (1000 frt) szintén öt közül Ellinger Tivadar «Trompeterje». A nap három elsőrendű dija tehát nem magyar sportmané lett. A második napon a kétévesek 800 frtos diját Blaskovich Ernő «Árvája» nyerte nyolcz közül; a hazafi dijat (5000 frank) négy közül szintén az ő «Gyöngyvirága» ; a 3000 frankos államdijat b. Springer «Attilá»-ja Blaskovich «Bizarr»-ja ellen ; a gr. Károlyi-dijat három közül gr. Festetich Tasziló «Berzenczé» je, a Reiter-dij (1000 frt) akadályversenyében három közül Harkányi János «Dórá»-ja a győztes. A harmadik napon a Batthyány-Hunyady-dijat (500 arany) három ló közül gr. Esterházy Miklós «Aneroid»-ja nyerte; a 0000 frankos államdijat gr. Sztáray János «Balaton»-ja, gr. Festetich Tasziló «Gondolá»-ja ellen; az ivadék versenyt (3000 frt) három közül Blaskovich «Bizarr»-ja ; a Széchenyidijat (100 arany) kettő közül Jankovich Gyula «Sophie Lawrence» ; a gr. Sándor-dijat (100 arany) három közül gr. Kinsky Zdenko «Sylly» -je. Az óbudai ásatásokat e nyáron is folytatják. Torma Károly már megkezdte az amfitheatrum további föltárását, ami 2—3 hét múlva véget ér. Ezután a papföldön folytatja a Hampel által tavaly megkezdett ásatásokat. Erre a főváros 3000 frt költséget szavazott meg. Nagy érdekű okiratokat talált Thaly Kálmán a gr. Esterházy-család pozsonyi levéltárában; némelyik ezek közül a XIII. századból való, s van külföldi uralkodóktól is levél. Feltűnően érdekes Zrínyi Miklós a költőnek Esterházy Jánoshoz intézett s magyar nyelven irt levele. Nem kevésbbé érdekesek amaz okmányok, melyeket a XVII. századbeli különféle költők, irók és diplomaták irtak. II. Rákóczinak az ő altábornagyával, gróf Esterházy Dániellel váltott számos levele is e levéltárban van. Érdekes régiség Mogyoródon, ama történelmi nevezetességű helyen, hol Géza, László és Salamon hadai megütköztek 1074-ben, egy nagyobb halomnál a mult hetekben földcsuszamlás fordult elő, s a halom gyomrából számos embercsont, sarkantyúk, kardok s több régiség került napfényre. E helyen szakszerű ásatásokat fognak kezdeni s remélik, hogy több régiségre akadnak, melyek őseink fegyverzetére vetnek új világot. Terv egy magyar Pantheon építésére. A mérnök és építészegylet mult évi közgyűlése első nagy pályadíját (egyesületi aranyérem és ezer forint) egy Pantheon tervére tűzte ki, mely — föltételesen — a magyar állam ezeréves jubileumára a budai hegyek egyik alkalmas pontján emelkednék. De csak egy pályamű érkezett, Hegner Izidor műépitőtől. Most újra kitűzik a feladatot. A korinthusi földszoros átmetszési munkálatait i.h. 4-én nyitották meg ünnepélyesen. Nyolcz hajó indult Athénból Kalamakiba, rajtuk a királyi család, az udvar, a miniszterek, képviselők és sok más hivatalos vendég, valamint Türr István is. A király ezüst ásóval először ásott a földbe. Trikupisz miniszter-