Vasárnapi Ujság – 1883
1883-05-13 / 19. szám - Lókiállitás és lóverseny. V. B. S. 310. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
312 geciné, mindenesetre egy nagyobb, eddigelé még sehol kiállítva nem volt kartont állít ki. Munkácsy legújabb festményét, a keresztrefeszítést, valószínűleg a műcsarnoknak őszi kiállítása után mutatják be itthon. A művész az egész nyáron a legnagyobb buzgalommal dolgozik művén s emiatt magyarországi utazását is akkorra halasztotta, a mikor festvényével együtt Budapestre jöhet. Párisban, Bécsben csak később fogja kiállítani. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 19. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A vörös-kereszt-egylet közgyűlése. A megyeház nagy termében e hó 7-én tartotta évi közgyűlését a «vörös kereszt egylet», Károly Lajos főherczeg, királyunk öcscsének elnöklete alatt. E termekben harminczhat év előtt jelent meg utoljára az uralkodó család tagja, épen Ferencz József ő felsége, ki mint főherczeg 1847- ben István nádornak Pestmegye főispánjává igtatásakor magyar beszédet tartott. A gyűlésen számos miniszter, főpap, tábornok és előkelőség gyűlt össze. Az egyesület betegápolói a főherczeg útjában álltak sorba. A vidékről a fiókegyletek küldöttei is megjelentek. A terembe belépő főherczeget gr. Zichy Nándorné, özv. gr. Teleki Sándorné és gr. Pejacsevich Lászlóné fogadta. A főherczeg mellett még gr. Károlyi Gyula és és Zichy Livia grófnő foglaltak helyet az elnökségi helynél. Gr. Károlyi Gyula üdvözölte a főherczegi védnökhelyettest, gr. Zichy Livia pedig a horvát egylet részéről megjelent horvát hölgyeket köszöntötte, mire báró Vraniczany Lajosné horvát nyelven válaszolt, Tallián zágrábi kanonok pedig magyarul. Ribáry József miniszteri tanácsos, az egylet főjegyzője olvasta föl az évi jelentést. A sorsjáték jövedelméből 2.403,885 frt a törlesztési alapra fordíttatott, 240,000 frt pedig a tartalékalaphoz csatoltatott. A sorsjáték tiszta nyereménye 1.236,000 frt. Ez összegből 450,000 frt az Erzsébet-kórház építésére és felszerelésére, 225,000 frt 10 sebesült szállító osztály felállítására, 220,000 frt a mozgó raktárak első felszerelésére, 21,000 frt 22 társzekér beszerzésére, 120,000 frt tartalék-kórházak berendezésére és 200,000 frt kezelési és tartalékalapra fog fordíttatni. A kórház 434,395 frtba kerül. Az egyletnek volt 1879-ben 2103 tagja és 24,984 frt pénztári maradványa. 1881. végén 38,298 tag és 213,900 frt pénztári maradvány; 1882. végén pedig 45,097 tag (1709 alapító, 2807 tízforintos, 37,087 rendes és 3598 rendkívüli tag) a pénztári maradvány pedig 1.561,253 frt 57 kr. A fiókegyletek száma Magyarországban háromszázötven, Horvát-Szlavonországban 15. Több indítvány letárgyalása után a közgyűlés az Erzsébet-kórház építési tervét és költségvetését jóváhagyta; 5000 frtot szavazott meg 50,000 darab sebkötő csomag beszerzésére és S000 frtot a betegápolónők begyakorlására. Csávolszky Béla prépost felszólalása folytán Schlauch püspök megjegyezte, hogy betegápoló apáczák kiképeztetéséről gondoskodva van ; Ivánka Imre pedig felemlítette, hogy a betegápoló növendékek fele világiakból és másik fele apáczákból fog állni. Károly Lajos főherczeg a gyűlés után még körülbelül fél óráig maradt a teremben és töbekkel társalgott, név szerint az elnökség tagjaival, gróf Andrássy Gyulával, Ráth főpolgármesterrel, a főbb megyei tisztviselővel, a jelen volt tábornokokkal és egyleti hivatalnokokkal; hosszabb ideig beszélgetett nevezetesen a horvát küldöttséggel, melynek tagjait gróf Pejacsevich Lászlóné egyenként mutatta be neki. A magyar tud. akadémia május 7-iki ülésén Barna Ferdinánd foglalkozott Vámbérynek a magyarok eredetét tárgyazó művével, finn-ugor rokonsági szempontból. A kultúrtörténeti mozzanatok fölsorolását találja Vámbéry művében legsikerültebbnek, de tökéletesen szerencsétlen a mű nyelvészeti része. A nyelvészeti ismereteket nem gazdagítja, mert hiszen már alapja, a magyar-török rokonság, teljesen hibás. Hogy a magyarban török kölcsönszavak vannak, régen tudtuk már. — Wolf György volt második felolvasó. Dr. Kiss Ignácztól mutatott be nagyobb dolgozatot Káldy nyelvéről. Kiss kiadás végett nyújtotta be e dolgozatot, melyről Wolf nagy elismeréssel nyilatkozott. Káldy György a nyelv kezelésében, a magyarosságban méltó vetélytársa kortársának, Pázmány Péternek. Kiss Ignácz, ki Pázmány nyelvéről is irt tanulmányt, most ezt kiegészíti e gondos dolgozattal, melynek a történelmi szótár nagy hasznát fogja venni. Káldy mint bibliafordító ismeretes, azonban sok prédikáczió maradt utána, mely a legbecsesb iráspéldák közé tartozik. Kiss ezeket vette tanulmányozása alapjául s ezek sajátságait fejtegeti. — Gyulai Pál osztálytitkár végül előterjesztő a klasszika filológiai osztály alakulására vonatkozó javaslatot. Az akadémia első osztálya több ízben foglalkozott az ókori klasszikusok fordításának és kiadásának ügyével ; bizottságot is alakított Zichy Antal elnöklete alatt, hogy tervet készítsen. Ez az előkészítő bizottság most klasszika filológiai külön osztály felállítását ajánlja. Évenként 30 évet bocsátana közre, a kiadásra a Franklin-társulat már vállalkozott, s ezért csak a fordítók tiszteletdíjáról kellene gondoskodni, ami egy év alatt 1000 — 1200 frtot tenne , sőt a közoktatásügyi miniszter is megígérte anyagi és erkölcsi támogatását. Az előkészítő bizottság az új osztály feladatát és szervezését feltüntető részletes előterjesztést tett, melyet az osztályülés el is fogadott. A történelmi társulat e hó 4-iki ülésén a Bay Ilona-féle jutalmat nyert munkát olvasták föl: ez a «Kemény János« czimü történeti jellemrajz Márky Sándortól, ki eleven képét adja a viszontagságos életnek, s Erdély akkori helyzetének. — Majd Fehérpataky László olvasta föl Demkó Kálmánnak «Lőcse a Bocskay-féle korszakban» értekezését, mely e felföldi város eseményeit festi. •— Az ülésen elfogadták Sopron város meghívóját, hogy a társulat ott tartsa ez évi vándorgyűlését. Az orvosok és természettudósok vándorgyűlésének központi választmánya e hó 4-iki ülésében jelentették, hogy dr. Bartsch orvosi műszótárára 143 előfizető érkezett 5 írtjával s ekkép a mű kinyomatása végre megkezdhető. A szakértők által dicsért mű füzetenként, mintegy 35 bven jelenik meg. A gróf Degenfeld Imre alapítványát (100 darab arany) több pályázó közül dr. Orley Lászlónak ítélték oda, ki a bélférgekről készítendő művéhez részletes tervezetet nyújtott be. Egyúttal intézkedtek, hogy a természetrajzi önálló kutatásnak gyakorlati orvosi értékesíthetése végett a kérdéssel alaposan foglalkozó Tóth selmeczbányai orvost is megnyerjék a közreműködésre. A Petőfi-társaság pozsonyi felovasó ülésének egy kiválólag helyi érdekű száma is lesz. Pulszky Ferencz ugyanis «Pozsony 1835-ben, az országgyűlés alatt» czimmel fölolvasást tart, rajzolva a politikai élet akkori főbb szereplőit, a pozsonyi ifjúságot és társas köröket. A társaság kirándulása különben érdemes veterán írónkra, Frankenburg Adolfra nézve is emlékezetes, mert épen most van 50 éve, hogy Frankenburg mint királyi táblai hites jegyző (jurátus) letette az esküt a pozsonyi országház termében. Az első bölcsőde-egylet e hó 10-iki közgyűlése Szabó Imre elnöklete alatt folyt le. Ez egylet a Terézvárosban és Józsefvárosban egy-egy bölcsődét tart fenn, melyekben több mint 500 kisgyermek talált ápolást az utolsó évben. Bevétele 10,173 frt volt, kiadása pedig 9842 frt. A vagyon 103,197 frt. Az egylet most Budán, a Tabánban építtet bölcsődét. A magyar tisztviselők országos egylete e hó 6-án tartotta évi közgyűlését Pauler Tivadar igazságügyi miniszter elnöklete alatt. Az egylet vagyona 8S47 frt; bevétel volt 16,854 frt, kiadás 15,770 frt. A könyvtár 5000 kötetből áll. Van 25 alapító, 1476 belső és 92 külső tag. Az özvegyek és árvák segélyalapja 18,038 frt. MI ÚJSÁG? A budai királyi palota kiépítését ismételten emlegetik. A legújabb tudósítások szerint ő felsége maga sürgeti ezt, s Ybl Miklós jeles építészünket közelebb ez ügyben Bécsbe hivatta. Ybl már régebben foglalkozik a tervekkel, melyek szerint a palota egész a gőzsiklóig, a mostani fegyvertár épületét is magába foglalva, épülne ki, ugy hogy a jelenlegi palota csak harmadrészét tenné az egésznek. A királyt a nyár folytán Szegedre várják. Ő felsége, ki iszapsírjában látta a várost s akkor kimondotta, hogy Szeged szebb lesz, mint a milyen volt, mindig jelentést tétetett magának az építkezésről, s most mikor már Szeged csakugyan szebb, nagyobb, mint volt, meg fogja nézni a romjaiból föltámadt magyar várost. A királyné, Mária Valéria főherczegnővel e hó 8ikán reggel hagyta el Baden-Badent, hol öt hétig időzött, és Stuttgarton keresztül Münchenbe utazott, s itt e hó 11 -ikéig maradt. Stefánia trónörökösnő állapotát s a közel álló örvendetes eseményt, melyet augusztusra várnak, a hradsini prágai udvarban e napokban adta tudtul hivatalosan a főudvarmesternő. A szerencsekivonatok a legszűkebb körben fogadtattak. A trónörököspár e hó 12-én költözik át Laxenburgba s ott Stefánia trónörökösné szülésének bekövetkeztéig marad. Károly Lajos főherczeg, ki a vörös-keresztegylet közgyűlésére jött Budapestre, két napig időzött itt, s az «Európa» vendéglőben volt szállva. A főherczeg megtekintette a német-völgyben épülő egyleti kórházat, az ott elhelyezett betegszállító kocsikat, majd az egylet központi irodáját nézte meg, aztán a betegápolók helyiségeit a Gyertyánffy-házban és a Lipót-utczában. A betegszállítók gyakorlatain szintén megjelent a lovardában. Ez érdekes látványt nyújtott, s feltüntette, hogyan szedik össze a sebesülteket a harcztéren, hogyan részesítik ápolásban. Tizennégy betegszállító, többnyire tornatanító volt kirendelve, Bockelberg vezetése alatt, továbbá egy század honvédség, melyből a sebesültek kerültek ki. Bemutatták az összes eszközöket, a gyalogpadokat, a sátrakat, a sebkötőket, a sebesültek elhelyezését, stb. A főherczeg a legnagyobb megelégedését nyilvánította. Rónay Jáczint püspök, bevégezve Valéria főherczegnő taníttatásának vezetését, Pozsonyba érkezett s ezentúl ott fog lakni. Bólyay Farkas síremléke. Maros-Vásárhely hires tanárának, a német és franczia mathematikus körökben is annyit emlegetett Bólyay Farkasnak, a maros-vásárhelyi ref. temetőben állítandó sírjára a diszes emléket Jablonszky Vincze jóhírü műtermében készítik Maros-Vásárhelyit. A leleplezés szeptemberben lesz. Bukovinából május hó 10-ikén új szállítmány indult hazafelé, 800 magyarral, hg. Odescalchy vezetése alatt. Nagy részük Józseffalváról való, a többi Andrásfalváról, és Hadikfalváról. Ez utóbbi helyről 450 akart jönni, de csak százötvenet hozhattak el. Az utasok pünkösd első napján érnek Szolnokra. A bukovinai magyarság közt még sokan várják elszállításukat, nem lehet őket csillapítani. Szekeres gazdák újabb csoportja is útra kelt a borgói szorosnak, hogy Erdélyen keresztül utazzanak. Az országos képtárban, Pulszky Károly képtárőr intézkedésére, minden terem bejáratánál az illető teremben elhelyezett festmények czimét, mesterét és rövid leírását feltüntető oly táblák lesznek kifüggesztve, melyek kézben hordozhatók és a katalógust helyettesitik. A jegyzékek körülbelül egy lábnyi nagyságú kemény papírtáblákra vannak irva, a tábla pedig az ujságtartók mintájára kczbe szorítva. Nyomtatott katalógusok, természetesen, ezentúl is lesznek. Kirándulás Párisba. Az írók és művészek társasága elhatározta, hogy a nyáron kirándulást rendez Párisba. Csak tagok és azok családja vehetnek részt a kirándulásban. A vasutaktól lehető olcsó szállítási árakat remélnek. A kirándulók a század két legnagyobb szelleménél: Kossuthnál Turinban és Hugo Viktornál Párisban, testületileg tisztelegnek. Lóversenyek: A májusi futtatások e hó 6-án meglehetősen kellemetlen időben kezdődtek, de azért elég nagy közönség gyűlt össze. Az öt napi versenyekből az utolsó pünkösd két napján lesz. A futtatások eredménye a következő : Első nap (május 6.) A 800 frtos handicap-dijat nyolcz paripa közül a Blaskovich Miklós «Nézsá»-ja nyerte; az egyesült nemzeti dijat (6000 frank) tiz közül gr. Henckel Hugó «Tartaria»-ja; az asszonyságok diját négy közül b. Springer Gusztáv «Cambusier»-je, melyet Baltazzi Arisztid lovagolt; a Széchenyi-dijat (száz arany) kettő közül Schossberger Nándor «Kaiser»-je; az akadályverseny ezer forintját három közül hg. Eszterházy Pál «Subarit»-ja. Közben volt a mezei gazdák versenye, melyben tizenhat parasztlegény áll lóra, s nyert Krell István fővárosi gazda «Szellő»-je, Hideg János aszalói lakos szürkéje (melyet gr. Almássy Kálmán azonnal meg is vett 450 frtért), és Szőgyi Sándor «Késé »-je. A második napon (május 8.) már kedvezett az idő. A két évesek versenyében hét ló közt a b. Springer Gusztáv «Misá»-ja győzött; a hazafidíjért (5000 frank) négy közt gr. Schlick Ervin «Cambrián»-ja; az államdijért (3000 frank) szintén négy közt gr. Apponyi Antal «Grossvezir»-je; a gr. Károlyi-dijért három közt Schossberger «Kaiser»-e; a gátversenyben (700 frt) három közt Hesp Róbert lóidomitó «Marczi»-ja. A harmadik nap (máj. 10.) szintén kedvezett az idő, de közönség csak közepes számban jelent meg. A Donna Cristine dijért (ezer frt) öt ló futott s gr. Henckel Hugó «Albion»-ja nyert; az ezer frtos kaszinódij hat közül hg Esterházy «Parsifal»-jának jutott; a második osztályú államdij (6000 frank) négy közül b. Springer «Attilá»-jának, az eladó verseny 800 frtos dijáért ketten versenyeztek s Jan-