Vasárnapi Ujság – 1897
1897-08-01 / 31. szám - Bem. Rajzolta Petőfi Sándor 31. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor 1848-iki arczképe. Barabás Miklós rajza 31. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor. 1847. évi daguerreotyp képe után 31. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor. Barabás Miklós 1845. évi rajza 31. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor. Tyroler metszete Barabás Miklós rajza után 31. szám / Arczképek, Hazaiak - Emlékezés Petőfire 501. oldal / Élet- és jellemrajzok - A toroczkói Brassai-ünnepélyről: Dunky fivérek fényképei után: Az emléktábla leleplezése Brassai Sámuel szülőházán. – Toroczkói jegyesek. – Toroczkói leányok. – Toroczkói leány-gyermekek. – Toroczkói asszonyok 31. szám / Időszerű illusztrácziók - A «Hires asszonyok» czímű történeti rajzokhoz: Sévigné asszony (két arczképe): I. Mignard festménye után metszette Roger. – II. Nanteuil eredeti festményéről rajzolta Belliard 31. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - Vágó Pál rajza Petőfi «Csatadal» czímű költeményéhez 31. szám / Illusztrácziók elbeszélésekhez; történeti rajzokhoz; költeményekhez - Emlékezetes helyek Petőfi életéből: Szülőháza Kis-Kőrösön. – Petőfiék lakása Félegyházán. – Erdőd vára. – Gödöllői lakása. – A pápai főiskola (Ó-kollegium). – A Kossuth Lajos-utczai régi Jankovich-ház (6. sz.). – A piaristák budapesti iskolájának kötő-utczai része. – A régi Marczibányi-ház Budapesten a hol Petőfi 1849-ben lakott. – A segesvári csata térképe. Kozma Ferencz vázlata után. – A segesvári völgy keletről. – A segesvári völgy délről (a hol Petőfi elesett). – Segesvár. Vágó Bertalan fényképe után. – A segesvári csata térképe. Oreusz orosz katonai iró könyvéből. – Sár-Szent-Lőrincz 31. szám / Táj- és uti képek; épületrajzok, Hazaiak
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és 1 egész évre 12 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt l félévre — 0 • Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG éTM * félévre — 4 « W BUDAPEST, AUGUSZTUS 1. Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 5. félévre — 2.50 44. ÉVFOLYAM. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. EMLÉKEZÉS PETŐFIRE. A SEGESVÁRI véres ütközet negyvennyolczadik évfordulóját, julius 31-dikét, hazafias ünnepnappá szentelte az erdélyrészi lelkes magyarság azzal, hogy egyszerre két művészi alkotást avatott föl s adott át rendeltetésének a gyászos végű csata örök emlékezetére: a csatatéri közös sír fölé állított honvéd-emléket és Segesvár városában Petőfi álló szobrát. Aránylag nem nagy vidék rendezte ezt a kegyeletes szép ünnepélyt, de lélekben ott volt az egész ország, az egész magyar nemzet, és saját szivéből, saját lelkéből fakadóknak vette azokat a fenkölt érzelmeket s azokat a dicsőítő magasztalásokat, melyek az emlékművek leleplezésénél a jelenlevők kebléből fölbuzogtak s a szónokok ajkairól elhangzottak. Százával egymásra halmozott nemzeti hősök, névtelen félistenek porló hamvait rejti kebelében a honvéd-emlékkel megjelölt közös sírhalom. Vérök, poraik összefolytak úgy, hogy a képzelet is alig tudja őket egymástól különválogatni. De egy csak anyagilag vegyült össze velük. Ennek az egynek neve, szelleme oly fénnyel ragyog ki az enyészet sötét sírgödréből, hogy tündöklését az egész művelt világ látja és bámulva csodálja és fogja csodálni időtlen időkig. A nemzet nagy lantosa, Petőfi Sándor ő, kit a nagy időképen a legjobbkor azért szültek, hogy varázshangú szószólójuk legyen, hogy századunk szent igéit, az egyenlőséget, testvériséget és szabadságot ne csak apostolként hirdesse, hanem vére hullásával s hősi halálával is megpecsételje. Vakító fénnyel tűnt föl, mint valami hatalmas hullócsillag; gyönyörű ragyogással suhant át a magyar költészet egén, mint valami tüzes nyil, s aztán nagy robbanással lecsapódott a segesvári csatatér förgetegébe, hol végképen elenyészett, mint valami káprázatos tünemény. A harcz zivatarának elcsöndesülése után előbb némelyek, majd mind többen-többen nyomozták, puhatolták, hogy hova lett s mivé lett a nemzet büszkesége, nagy költője, ki alig 7—8 évi rövid pályafutása alatt örök becsű művek egész kincshalmazával gazdagította részint épen ő vele és ő általa újjászületett nemzeti költészetünket. De hiába való volt minden buzgó fürkészés, fáradozás. A «Vasárnapi Újság» hasábjain éveken át nagy gonddal gyűjtött adatok halma z fi ép PETŐFI SÁNDOR 1848-IKI ARCZKÉPE.