Vasárnapi Ujság – 1901
1901-04-07 / 14. szám - A vasúti alkalmazottak színvaksága 225. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
14. 8ZÍM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. gazdasági és kertészeti képes melléklapot. Ez új rendezés folytán politikai hetilapunk terjedelme mellékleteivel együtt bővebb, mint előbb volt; előfizetési áraink azonban az eddigiek maradtak. A «Világkrónika» hetenként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabb érdekű napi események részletes magyarázatára szolgáló czikkeken kívül rendesen közöl nagyobb elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, úgyszintén mulattató kisebb közleményeket, stb. Előfizetési feltételeink: A «Vasárnapi Újság» negyedévre 4 korona, — félévre 8 korona. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok a Világkrónikával negyedévre 6 korona,— félévre 12 korona. Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» kiadó hivatalába, Budapest, Egyetemutcza 4. szám küldendők. Egyes előfizetések legczélszerűbben posta-utalvány által eszközölhetők. Azon előfizetőinket, kiknek előfizetése márczius hó végén lejár, fölkérjük előfizetéseik mielőbbi megújítására, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. 225 A VASÚTI ALKALMAZOTTAK SZÍNVAKSÁGA. A legtöbb vasúti szerencsétlenség onnan ered, hogy a mozdonyvezetők, valamint a külső szolgálatot teljesítő vasúti hivatalnokok éjszakának idején vagy ködös időben a különféle színű jeleket összetévesztik, vagyis az úgynevezett színvakság miatt fel nem ismerik, mely látási fogyatkozás leginkább a vasúti alkalmazottaknál szokott előfordulni. Az amerikai vasutakon a személy- és villámvonatok sokkal nagyobb gyorsasággal járnak, mint az európai vasutakon. Mindazonáltal a vasúti balesetek száma Amerikában sokkal csekélyebb, mint Európában, ami azért van, mivel az amerikai vasúttársulatok a színvakság következményeinek kikerülése végett egy nagyon czélszerű intézkedést léptettek életbe. A newyorki központi vasút, melynek vonalai több ezer kilométerre terjednek, hetenként egy különvonaton, e czélra berendezett kocsin néhány szemorvost küld ki, akik a vonat valamennyi állomásán, úgy a vonatkísérő személyzet, valamint a külső szolgálatot teljesítő hivatalnokok szemeit alaposan megvizsgálják. A színvakságban szenvedő ember nem képes például egy többszínű pamutgombolyagból egy megjelölt színű fonalat kiválasztani és a többitől megkülönböztetni. Épen úgy a piros színű jelző lámpást sötétben zöldnek nézik, s a jelző kézi lobogók színeit, melyeket a vonatkísérő személyzet használni szokott, épenséggel nem tudják megkülönböztetni. Pedig a vasúti balesetek legnagyobb része a jelzőlámpák és lobogók színeinek fel nem ismeréséből ered. A színvakságban szenvedő alkalmazottakat nem bocsájtják ugyan el, de a vasúti szolgálatnak oly ágaiba helyezik át, ahol ezen hibájuk bajt nem okozhat. Hosszú évek során a színvakságból eredt balesetek okát az illető alkalmazottak hanyagságának tulajdonították és a vasúti társulatok által kártérítés czimén fizetett összegek évenként milliókra rúgtak, míg végre az annapoliszi szerencsétlenség után, melyben harmadfélszáz ember vesztette életét, a Great New York vasút főorvosa, dr. Carter, kétségtelenül bebizonyította, hogy a szerencsétlenül járt vonat mozdonyvezetője színvakságban szenvedvén, az állj »t jelező piros lámpásokat zöldeknek nézte. ez a 48 kép, mint az előszó mondja, 327 közül van kiválogatva. A közlött arczképek különben világos, tiszta nyomásúak. Az egész képanyag Zala és Somogy vármegye 50 községéből került ki s csakis az oly családokat vették tekintetbe, a melyek az illető községben köztudat szerint törzsökös lakók, s melyekbe legalább a XVIII-ik század végéig kimutathatólag egyik ágon sem keveredett idegen vér. Minden esetre nagyon érdekes lesz ez a munka, ha majd egészen megjelen s hézagot fog pótolni az anthropologiában. Berzsenyi Dániel költői és prózai művei. Szemelvények. Közzéteszi dr. Váczy János. Megjelent az Athenaeum kiadásában az «Iskolai könyvtár» új kötete gyanánt. Az ifjúság számára nagy gonddal készített kiadás, mely a klasszikai versformákat oly művészettel kezelő, de lelkében nemzeti költő legfőbb, legjellemzőbb műveit gyűjtötte össze, s tájékoztató megjegyzésekkel kísér minden egyes költeményt. Dr. Váczy életrajzot is csatolt a kiadás elé, mely Berzsenyi irodalmi korát is megvilágítja. A költemények után közli Berzsenyinek a versformákról írt értekezését, s Kazinczyhoz intézett négy levelet. Végül «Összefoglalás» czím alatt szól Berzsenyi költészetének fő sajátságairól és megjelöli azt a méltó helyet, melyet irodalmunk kitűnőségei közt elfoglal. A költő megértését és méltatását jól elősegítő munka piros vászonkötésben 1 korona 80 fillérért kapható. Vörösmarty válogatott költeményeit fordította németre dr.Jekel Péter s kiadta a «Petőfi-társaság» aegise alatt. A fordító nehéz feladatot vállalt magára, amelyet sikerrel old meg. Ügyesen versel és elég híven fordít. Az eredetinek íze-zamata sokszor elhalványodik keze alatt, de sokszor szépen érvényesíti a német köntösben is. Vörösmarty legszebb, leghíresebb kisebb költeményeit találjuk a 95 lapos kis kötetben, többek közt a «Szép Ilonkát», «Szózat»-ot, «Az árvizi hajós»-t, «Az élő szobor»-t, «Fóti dal»-t, «A szózat»-ot, «Vén czigány»-t, stb. A csinos kiállítású könyvhöz, mely Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona úrhölgynek van ajánlva, Bartók Lajos írt előszót. Ára 2 korona ; a szerző tulajdona ; kapható minden könyvkereskedésben. Magyar mohikánok. Ezen czím alatt tizenegy elbeszélését és tárczarajzát gyűjtötte össze Kemechey Jenő. Tárgyait a magyar köznemesség, az u. n. «gentry» világából merítette. A kiket nem az idegen iztí és szeczessziós dolgok érdekelnek, azoknak kellemes olvasmányul szolgál ez az élénken s jó magyarsággal megírt könyv, melyhez Linek Lajos rajzolt csinos czímképet. A szép kiállítású kötet a «Budapesti Hirlap» kiadásában jelent meg. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben czímű nagy hon- és népismertető vállalatból közelebb megjelent 369. füzet «Magyarország» V. kötetének 5. füzete, melynek változatos tartalma a következő érdekes közleményekből áll: Szilágymegye ismertetése Kincs Gyulától, a Bihar-hegység leírása György Aladártól és Kolozsvár leírása, mely többek közreműködésével készült. Mind a három közlemény arra a nagy és szép bérezés vidékre vonatkozik, mely a Bihar-hegységtől a radnai havasokig s ezekkel együtt az ország éjszak-keleti határáig terjed. Szilágy megyének e füzetben végződő leírásában különösen megragadják az olvasó figyelmét azok a részletek, amelyek a megye székhelyéről, Zilahról, továbbá Zsibóról szólnak, a két Wesselényi Miklós híres otthonáról. A Bihar-hegység teljes képpé domborodik az olvasó képzelete előtt abban a gondos és szemléletes rajzban, melyet e füzet tömör rövidséggel nyújt. Kolozsvár leírása alkalmas átmenettel kapcsolódik a Bihar-hegység ismertetéséhez. A leírás a Sebes-Körös regényes völgyét csak mintegy röptiben mutatja be, hogy azonnal czéljához, Erdély egykori fővárosának ismertetéséhez siessen. Itt aztán annál tüzetesb és részletesb magyarázatokat és kalauzolást talál az olvasó a virágzó és folyton emelkedő «kincses Kolozsvár» városát tárgyazó dolgozatban, mely azonban e füzetben még nem ér véget. A magukban is becses és vonzó előadású dolgozatokat 15 rajz élénkíti, melyek Cserna Károly, Dörre Tivadar, Háry Gyula és Paur Géza művészeink ónja alól kerültek ki. E rajzok közül kettő, ú. m. Mátyás király lovas és báró Wesselényi Miklós álló szobrának hű képmása, bizonyára nagyobb figyelmet fog kelteni annyival ikább, mivel mind a kettőt még csak majd ez év folytán fogják leleplezni. — A vállalat a magyar kir. államnyomda kiadásában s Révai Testvérek bizományában jelenik meg minden hó 1-én és 15-én két-két ívnyi terjedelmű s gazdagon illusztrált füzetekben és színes borítékban. A Balaton tavának és partmellékének növény földrajza és edényes növényzete. Irta Demtéri Borbás Vincze, a budapesti egyetem rendkívüli tanára. A Balaton tudományos leírásának eddigi kötetei, a melyek a magyar tenger fizikai földrajzát és állatvilágát ismertették, méltó elismerést szereztek a magyar névnek a külföld tudományos köreiben. Ennek a vállalatnak legújabban megjelent kötete a Balaton flóráját írja le jó magyarsággal s világos előadásban. Elmondja egyebek közt, hogy a növény miféle szervezeti módosulásokkal alkalmazkodik a vízi életmódhoz. Érdekes az is pl., amit a hínárról szóló fejezetben mond. A hínár szó szerinte ősmagyar, mithikus eredetű lehet s valamely víz alatt lakó gonosz szellemet jelenthetett, amellyel sok vidéken ma is ijesztik a gyermeket. Hosszasabban beszél aztán a hinár károsságáról, hasznáról, stb.; a Nagy-Berekről, a Hévíz tündérrózsájáról, a Balaton környékének növényzetéről s arról, hogy miként találkoznak a Balatonnál az illyr, norikumi és a magyar flóravidék határai. Végre ismerteti a Balaton-mellék növénygazdasági viszonyait, szőlőit, erdőit, stb., továbbá az egész területen gyűjtött növények rendszeres névsorát. Köztük három új növényfajt talált, amelyeknek képét is bemutatja. Ezeken kívül 60 ábra van a szövegben. Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. írta Fraknói Vilmos. A tudós szerző évtizedek óta búvárolja már azon összeköttetést, mely a római szentszék s hazánk közt századokon át fennállott. S ezen munkálatainak eredményét hozza most nyilvánosságra könyvében. A terjedelmes kötetben sok érdekes dolgot találhat nemcsak a történész, hanem bárki is, aki a múltak emlékei iránt kegyelettel viseltetik. A könyvet a Szent-István Társulat adja ki; ára hét korona. Csanád-egyházmegyei zarándoklat Velenczébe 1900. Dessewffy Sándor csanádi püspök az 1900. évben zarándoklatot vezetett volt Velenczébe, az első csanádi püspöknek Szent Gellértnek szülőföldére s elrendelte, hogy eme zarándoklatra vonatkozólag remek emlékkönyv készíttessék. A díszes kiállítású könyvbe Dedek Crescens Lajos, dr. Sziklay János s dr. Winckler- Vetési József írtak dolgozatokat. A könyvet több kép is díszíti. A bibliai történetek magyarázata felnőttek számára. Erdmann W. után átdolgozta Adjutus Secundus áldozó pap. I. rész Ó szövetség. E könyvnek vezérszövegét a Szentírás eredeti szavai képezik, a Tárkányi-féle jóváhagyott fordítás szerint. A szöveget a legszükségesebb magyarázatok követik, különösen a nyelvészet, földrajz és történet köréből. Közölve vannak a megfelelő katekhcizmusi magyarázatok is. Az egész mű három részre oszlik : Ó-szövetség, Új-szövetség és Általános rész, mintegy 250 képpel és öt térképpel. Ára a most megjelent első kötetnek hat korona; megrendelhető Beizer János könyvkereskedésében Szatmáron. Szemelvények, írta és összeválogatta Enderszegi Jolán, (Bende Andorné szül. enderszegi Bersenyi Jolán). Miskolczon jelent meg a szép kiállítású kötet Szelényi és társa nyomdájában. Az írónő leginkább társadalmi kérdéseket vet föl levelek elbeszélések, stb. alakjában. Megfigyeléseit, ítéletét, gondolatait nem mindig művészi formában adja elő, de tartalom és eszmék nem hiányoznak belőlük. A könyvet Hegedűs Sándorné, szül. Jókai Jolán úrasszonynak ajánlotta. Ára két korona. A porczellán comtessek, regény, írta M. Hrabovszky Julia (Nimen). Megjelent az «Athenaeum olvasótárában». Az írónő tárgyát a magyar gentryvilágból merítette. Fő alakja egy szolgabíró, ki egy porczellángyáros két leánya közül az egyiket elveszi, még pedig épen azt választja, a ki legkevésbbé hozzá való s így a boldogsága is csak fényesnek látszó porczellán, mely hamar összetörik. A két kötetes regény ára két korona. Kökörcsin. Irta Henszlman Béla. Egy csomó apró humoros karczolatot gyűjtött össze a szerző, melyeket most «Kökörcsin» czím alatt egy kötetben IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Magyar typusok. Ezen czímen a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával érdekes vállalatot indított meg, melynek feladata lesz a magyar typus ismertetése. A most megjelent füzetben, melyet dr. Jankó János állított össze, a Balaton vidékéről van 24 táblán 48 férfi arczképe szemközt és profilban közölve. A többségre rá lehet mondani, hogy magyar typusú, de van néhány határozottan szláv, czigány, germán, vagy egyéb typus is, pedig VASÁRNAPI ÚJSÁG.