Vasárnapi Ujság – 1903
1903-04-12 / 15. szám - A «Turul» léghajó katasztrófája: A léghajó nehány perczczel az indulás előtt. - Egy másodperczczel a gázgyárhoz ütődés előtt. - A lezuhant «Turul» 15. szám / Időszerü illusztrácziók
242 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1903. IO. ÉVFOLYAM. kedhetik fel. Olyan praktikus kezd már lenni a léghajó szerkezete, a felszállás és a leszállás módja, hogy mind kevesebb és kevesebb a szerencsétlenségek perczentje. Persze még mindig sokkal veszélyesebb rajta az utazás, mint a gyorsvonaton, de hiszen minden kutatás áldozatot kiván s azonkívül szerencsétlenség mindenütt történhetik. A léghajó fölszereléséhez kétféle dolog tartozik. A felszerelés egyik része a léghajó kezeléséhez, a fel- és leszálláshoz, az emelkedéshez és sülyedéshez való. A fölszerelés másik része a tudományos észleléseket szolgálja. A léghajó vezetésének eszközei aránylag egyszerűek. Homokos zsákok teszik a túlsúlyt, ebből annyit lehet kidobni, amennyi szükséges, azután zsinóron járó szelep a gáz lassú kieresztésére, továbbá egy zsinór, amellyel fel lehet tépni a ballon szövetének egyik szeletét, hogy a gáz azonnal teljesen eltávozzék, ha szükséges. Ezek a legfontosabb berendezések. Tolnaynak van egy kitűnő újítása is a leszállás megkönnyítésére, t. i. a léggömb hajója alatt kötélen a gömb nagyságához képest 50—60, vagy 100—200 kilogrammos súly függ le, mintegy 50 méternyire. Ha a gömb le akar szállni, akkor először ez a suly ütközik a földhöz s ütődésével a gömb sebes leszállása egyszerre meglassúdik s egész csendesen érkezik a Föld felszínére. Ebben a pillanatban a hajó vezetője megrántja a felszakító zsinórt s a gömb teljesen kiürülve hull alá. Ez nagyon gyorssá, biztossá és kellemessé teszi a leszállást ,s nagyjában elejét veszi az ilyenkor történhető szerencsétlenségeknek; sőt még olyan kis kellemetlenségek sem történhetnek, mint amilyent egyik képünk mutat. Ha a felhasított ballon teljesen kiürült, akkor összeszedik és bepakolják saját kosarába s vonaton visszaküldik az állomásra. Fenn a magasban az utazás alatt nagyon kevéssé úr a léghajós az ő hajóján. Viszi azt a szót, ahogy akarja, legfeljebb az alsóbb és felsőbb légáramlások különböző irányát használhatja tetszés szerint, amíg van kellő gáz és kellő homok. Igen nagy fontosságú azonban a léghajó tudományos felszerelése is. A régi felszállások meteorológiai eredményei közül különösen a hőmérsékletek meghatározásai voltak nagyon bizonytalanok, mert a hőmérőt nem lehetett a Nap sugarai ellen kellőleg védelmezni. Assmann találta fel a módját, hogy miképen lehet a hőmérőket a sugárzástól megóvni s általában úgy felszerelni, hogy az csakugyan az ott levő levegő hőmérsékletét mutassa meg. Erre a czélra a hőmérőt kis házba helyezzük, amelyen keresztül óragéppel hajtott propellerkerék rendkívül gyors légáramlást vezet át. Röviden úgy mondhatjuk, hogy a hőmérőt szellőztetjük. Mindig más és más, sok száz köbméter levegővel hozzuk érintkezésbe s így a hőmérő házában nem képes sem a ház, sem a hőmérő magas hőmérsékletre felmelegedni. Amióta ezek a hőmérők vannak használatban, egészen megváltozott a levegő magasabb rétegeinek állapotáról alkotott képzeletünk. Roppant alacsony hőmérsékletek vannak nagy, 10—15 kilométer magasságokban, különösen tavasz végén és nyár elején. A magas levegőrétegek épen májusban a leghidegebbek s talán innen származik a májusi derűit éjszakák veszedelmes, fagyos jellege. Észleltek már májusban Finnország felett —90 ° C-t is s ez eddig a legalacsonyabb, természetes úton keletkezett hőmérséklet volt, amit valaha hőmérő mutatott. Nagyon érdekes, hogy még rendkívül nagy magasságokban is az évszakok szerint mily nagyon változik a levegő hőmérséklete; még 10 kilométer magasságban is 12 ° hőmérsékletkülönbség van a tavasz és az ősz hőmérséklete között. Legmelegebb ugyanis a levegő ilyen nagy magasságokban épen ősz utolján. Igen érdekesek a léghajóról végzett felhőtanulmányok is. A felhőkről sok szép fényképet is készítettek. A léghajóból a Föld felszíne úgy látszik, mint valami térkép, amelyet majd eltakarnak a felhők, majd újra kibukkanik azoknak rései közül. Nehéz ilyesmit fotografálni, mert a gépet lefelé kell irányítani, ami szokatlan s nehezen érthető képeket fog szolgáltatni, de a tudományra nézve igen jelentősek ezek a képek. Minden léghajós azt mondja, hogy a térképeken sokkal jobban fel lehet ismerni a hegyeket, völgyeket, mint így a léghajó madártávlatából. Egyik képünkön részben felhődarabokkal takarva látszik a Föld felszíne. Általában rendkívül fontos és érdekes eredményeket szolgáltattak az eddigi ballon-észlelések. A hálózat azonban folyton gyarapodik, mindig több és több helyen szállnak fel léghajók a hónapok első csütörtökjein s lassankint meg fogjuk ismerni a magasabb régiók tüneményeit s a tudomány ismét óriási lépéssel halad előre. A vakmerő kutatók ezen a téren is úgy, mint a tudomány egyéb terein is, töméntelen veszélynek vannak kitéve. Most hallottuk Hédin Svent, aki majd a szörnyű sivatagon, majd rettentő magasságokban madár nem látta területen hódított a tudománynak; sokan az éjszaki és déli sark fagyos halálával szállnak szembe tudományos czélokért; ismét mások alattomos gyilkosokkal, az ember ellenségeinek egyik legveszedelmesebbikével, a baczillusokkal tesznek napról-napra életveszélyes kísérleteket; mások villámokat szóró pokolgépeken szabadítják el a természet hatalmas erőit, hogy azoknak nyilvánulásait tanulmányozzák; de alig egy-két hónapja, hogy a Balaton jegén nagy veszedelembe került egyik fiatal tudósunk buzgó kutatásai közben — mindenütt, mindenfelé a tudomány ragyogó fáklyája után rohanunk, sokszor nem félve a legnagyobb veszedelemtől sem. Ch. Strelisiig fényképe itt in. Ordódy Pál. A «Turul» néhány másodperczczel az indulás előtt. A «Turul» egy másodperczczel a gázgyárhoz ütődése előtt. 7 lezuhant «Turul», amint a gyárudvaron összeszedik. Pillantafelvételek a ,, Turul" léghajó legutóbbi (április 3-iki) felszállásáról. A «TURUL» KATASZTRÓFÁJA. Véres, halált hozó utat tett a Magyar Aero-Club «Turul» nevű léghajója a múlt héten, április 2-ikán. A nemzetközi egyidejű meteorológiai felszállásra indult reggel ha 9-kor a lipótvárosi gázgyár udvaráról két vezetővel, ifj. Tolnay Lajos meteorológus és Král Sándor tűzérfő hadnagy kapitányokkal s a tudomány és sport iránt érdeklődő két utassal, Ordódy Pállal és Kubik Gyulával. A viharos szél nekivitte az induló ballont a gazomerter tetejének, és amikor a vezetők a ballont kiürítették, még néhány épület tetején meghurczolva a kosarat, ledobta léghajójukat a szomszéd gépgyár udvarába. Egyikőjük, Ordódy Pál még azon éjjel meghalt, Kubik Gyula és Král Sándor súlyosan, Tolnay Lajos pedig könnyebben megsérülve kerültek haza. Legutóbbi számunkban már megemlékeztünk a véres szerencsétlenségről, most néhány fotográfiai felvételt mutatunk be olvasóinknak, amelyek a helyszínen készültek. Az első kép a Turult mutatja az indulás előtt néhány pillanattal, a másik közvetlen a gazométerhez való ütődés előtt egy másodperczcel, a harmadik pedig a feltépett és földön elterült Turult a gépgyár udvarán. A második képen (amelyet Ordódy leánykájának jelen volt nevelőnője vett fel) látható alak a kosár bal sarkán Ordódy. Ez az egyetlen olyan fénykép, amely közvetlen a szerencsétlenség pillanata előtt vétetett föl. A másik két fényképet Karváczy Zsigmond meteorológiai intézeti tisztviselő vette föl, a ki mint az Aero-klub háznagya minden fölszállásnál jelen szokott lenni. A szerencsétlenség széles körben s kivált sportkörökben keltett fájdalmas szenzácziót, annál is inkább, mert felszállásoknál léghajó-szerencsétlenség csak a legritkább esetek közé tartozik. Ordódy Pál, ki a baleset áldozata lett, 1853-ban született; a hasonnevű egykori közmunka és közlekedésügyi miniszternek fia volt. Zürichben technikát és a bécsi mezőgazdasági főiskolában gazdaságot tanult. Majd fogalmazó lett a földmívelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériumban. Egy ideig képviselő is volt s a szabadelvűpárt hívei sorába tartozott. Atyja halála után komárommegyei családi birtokán gazdálkodott. Halálát nején, született Ehrenfeld Ilonán kívül két leánya gyászolja: Lili, aki nemrég ment nőül gróf Csáky Károly honvédhuszár századoshoz, gróf Csáky Albin főrendiházi elnök fiához, s a tizennégyéves Magda. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Magyar Remekírók. A Franklin-Társulat ez irodalmunkban páratlannak mondható nagyszabású vállalatából most a harmadik öt kötetes sorozat jelent meg. Az egyik ezek közül Vörösmarty munkáinak harmadik kötete, mely a költő négy drámai művét adja, a többi a sorozatok eddig megjelent részében még nem szerepelt írókat mutat be. Köztük van nemzeti irodalmunk és nyel-