Vasárnapi Ujság – 1903
1903-08-30 / 35. szám - Az országos dalverseny Temesvártt (képpel) 579. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Kihallgatások a királynál (képekkel) 579. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
580 VARÁRNAPI UTSÁG. 35. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. mire fordítja szemét, hanem a közdolgokra, a haza, embertársai, egyes néposztályok sorsára is ráfüggeszti. A mit itt lát, épen nem új dolog s ahogy a látottak által keletkezett érzéseit elmondja, abban kevés a művészet. Hazafias verseiben több a politika, semhogy költői hatásuk lehetne. Egy-két vallásos versében jóleső bensőség nyilvánul; ha gondosabban volnának megírva s nem volnának annyira elnyújtva, hatást is tehetnének. A kötet Magyarrégenben, a szerzőnél kapható (u. p. Szászrégen) ; ára 1 korona 40 fillér. Egy füzet apró szerelmi dalt adott ki «Ősz— Tavasz» czímmel ifj. Frankai György. Nem sok mondanivaló van róluk : csupa teljesen jelentéktelen, semmitmondó apróság, amilyen tömérdek számmal tenyész az iskolai önképzőkörökben, egyes kis vidéki lapok hasábjain , az irodalomnak vajmi kevés köze van hozzájuk. A Népszínház énekes újdonsága. A Népszínházban most a tMasinka» czímű eredeti operettből tartanak próbát. Zenéjét Erkel Jenő írta, Erkel Gyulának, az Operaház nyugalmazott kiváló karnagyának fia, szövegét pedig Rössel Nándor. MI ÚJSÁG? A király Budapesten. Ő Felsége a kormányválságról és politikai helyzetről véleményadásra meghívott államférfiak közt Darányi Ignácz földmívelési minisztert hallgatta ki legutoljára, augusztus 26-ikán. A döntés függőben maradt. Augusztus 29-ikén délben utazik el Budapestről Bécsbe, hogy fogadja az angol királyt, ki augusztus 31-ikén érkezik oda és szeptember 3-ikán megy el. Ekkor a király a hadgyakorlatokra megy. Ő Felségét, amíg Budapesten volt, egész nap lefoglalták a kormányzás gondjai, a hosszas kihallgatások. Kora reggel sétát tett a palota kertjében, majd misét hallgatott. Augusztus 25-ikén hagyta el először a királyi lakot, hogy meglátogassa a kórházban a nagy tűzvész sebesültjeit. Augusztus 27-ikén délelőtt pedig a mesterinasok és segédmunkásoknak a városligeti iparcsarnokban rendezett kiállítását tekintette meg. Egy óráig időzött ott és többeket megszólítással tüntetett ki. A kiállítás érdekes is, és megmutatja az iparoktatásnak, az az iparosképzésnek eredményeit, rajzolásban, tervezésben és kivitelben. A király fogadására megjelent gróf Khuen-Héderváry miniszterelnök, Láng Lajos és Wlassics miniszter, polgármesterek, a bíráló bizottság tagjai, Thék Endre elnökkel, stb. Láng miniszter kalauzolta a királyt, ki először a rajzoktatás csoportját, a szabászati iskola rajzait nézte meg s örömét fejezte ki az iparfejlesztés ily irányú haladása fölött s azt is megjegyezte, hogy kiváló tanító erők működhetnek. Azután a mesterinasok és segédek által készített különböző tárgyakat tekintette meg, mindenütt elismerését nyilvánítva. Thék Endre erre a következő szavakkal köszönte meg a király látogatását: «A jelen s a jövő munkássága nevében soká meg nem szűnő hálánkat fejezem ki felségednek, a miért a magyar munkásokat és tanulókat ilyen lelkesítő atyai buzdításban részesítette.» Izabella főherczegnő a zsolnai kiállításon. Izabella főherczegnő, ki a háziipar és a női kézi munka érdekében már évek óta szeretettel fáradozik, augusztus 27-ikén leányával, Henriette főherczegnővel Zsolnára érkezett a kiállítás megtekintésére. Gróf Wickenburg kereskedelmi államtitkár fogadta a főherczegnőket, akik elismerésüket fejezték ki a kiállításon látottakon. Izabella főherczegnő a kiállításról Pozsonyba utazott. A kiállítást folyton sokan látogatják. A német császár Baranyában. Vilmos császár szeptember 14-ikén éjjel érkezik Mohácsra, hogy Frigyes főherczeg béllyei uradalmában részt vegyen a vadászatokon. Egy kis gőzhajón azonnal Karapancsra megy, s már hajnalban megkezdődik a szarvas-vadászat. A karapancsi vadászlakot már berendezték a császár számára. A 9000 holdnyi vadászterületen nincs más épület. Új titkos tanácsosok a legfőbb bíróságból. A király Vörösmarty Bélának, a Kúria másodelnökének és Oberschall Adolfnak, a budapesti ítélőtábla elnökének a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A kitüntetésekről a «Magyar Nemzet» így ír: A két legfelsőbb bíróság elnökeinek a titkos tanácsosi méltósággal való kitüntetése nálunk állandó gyakorlat. Erre a kitüntetésre való érdemeket ezen főméltóságok jóformán már magukkal hozzák akkor, midőn ezen magas székeket elfoglalják. Vörösmarty Béla, a királyi kúria érdemekben gazdag másodelnöke hosszú bírói pályáját mint a győri Ítélőtábla elnöke szakította félbe egy időre, amíg ugyanis az igazságügyi minisztériumban államtitkár volt, ahonnan ismét a birói székbe kívánkozott. A most kitüntetett két főrangú bíró a gyakorlati jogtudomány kiváló képviselője. Oberschall Adolf több éven keresztül királyi főügyész volt és ebben a minőségben országos tekintéllyel bírt úgy a jogászok, mint a nagyközönség előtt. Jókai nyaralása. Jókai Mór ládjával együtt Siófokon tölti, s egészségnek örvend. Siófokon se nagyobb alkotásain dolgozik. Zarándoklás Rákóczi sírjához, országosan ünneplik II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának emlékét. A kegyelet az ünneplést ki akarja egészíteni azzal, hogy nemzeti zarándoklás menjen október elején Konstantinápolyba, Rákóczi sírjához. A mozgalom bizottságának tagjai: Thaly Kálmán országgyűlési képviselő, Vámbéry Ármin egyetemi tanár, Dessewffy Arisztid, a képviselőház titkára, Nyáry Jenő báró, a főrendiház háznagya, Szádeczky Lajos egyetemi tanár, Wosinszky Mór dr. apátplébános. A bizottság felhívást bocsátott ki, melyben többi közt ezeket mondja: «Megujulnak a nemes magyar nemzet régi sebei és felujúl a nemzet régi hő kívánsága, hogy a szentelt hamvak hazahozassanak és nemzeti pantheonban őriztessenek. De míg ez beteljesedik , Rákóczi konstantinápolyi sírja legyen a magyar nemzet búcsújáró helye. A nemzeti zarándoklást október elején rendezzük Konstantinápolyba, hol a lazaristák galatai templomában, a magasztos lelkű Zrínyi Hona, II. Rákóczi Ferencz és fia József, valamint gróf Bercsényi Miklósné, gróf Csáky Krisztina stb. alusszák örök álmukat. Fel akarjuk keresni a közeli Kis-Ázsiában Thököly Imrének a thurucz király»nak és Guyon Richárdnak, az 1848—49 iki szabadságharcz hős tábornokának sírját s elzarándokolni kívánunk Rodostóba, Rákóczi és bujdosó társai utolsó kálváriájához, a nagy Bercsényi és a hű Esterházy Antal, Sibrik Miklós stb. sírjaihoz. A kik ebben a Rákóczi dicső szellemének szentelendő nemzeti zarándoklatban részt óhajtanak venni ; jelentkezzenek az előkészítő bizottság irodájában, (Budapest, Kishid utcza 4.) ahonnan részletes tervrajzot kaphatnak. A pápa arczképe. Az elhunyt XIII. Leo pápáról az utolsó arczképét természet után magyar festő, Fülöp László készítette. Az új pápáról az első arczképét szintén magyar művész, Lippay Bertalan készíti s már hozzá is fogott. Az arczkép életnagyságú lesz. Lippay Bertalan már régebbi ismerőse a pápának. Éveken át lakott Velenczében s többször megfordult Sarto velenczei patriárkhának palotájában, ahol mindig nagyon szívesen látott vendég volt. X. Pius pápa maga hívta a magyar művészt Rómába arczképe lefestéséhez. Kubelik János esküvője. A nagyhírű fiatal hegedűművész aug. 26-án tartotta esküvőjét Debreczenben bessenyei Széll Farkas táblai tanácselnök, a jeles történetbúvár leányával, gróf Csáky Kálmánné, szül. Széll Mariannával. A hírneves művész előbb megszerezte a magyar honosságot és a debreczeni polgárok közé is fölvétette magát. Ebből származott az a több lapban megjelent téves hír, mintha Kubelik nevét «Polgár» -ra változtatta volna. Az esküvő, tekintettel a menyasszony családi gyászára, Széll Ákos szegedi kir. közjegyző halálára, szűk családi körben történt. A fiatal pár azonnal elutazott Bécsbe, onnan Prágába, Kubelik anyjához, majd pedig Marienbadba, ahol hoszabb időt töltenek. Az egybekelés alkalmából Kubelik a legtávolabb országokból is kapott üdvözlő táviratokat. Szeptember végén Kubelik egy évig tartó művészi körútra indul. Körútja kiterjed Angliára, Franczia-, Olasz- és Oroszországra. Lukács Béla szobra. Lukács Béla néhai kereskedelmi miniszternek szülőhelye, Zalatna szobrot állít. A szoborbizottság a beérkezett pályaművek közül az első jutalmat Grosz Aladár szobrásznak és Fritz Oszkár műépítésznek ítélte oda ; a második díjat Radnai Béla, a harmadikat Gách István szobrászok nyerték. Új egyetemi tanárok: A király dr. Magyary Gézát, a nagyváradi jogakadémia rendes tanárát a a budapesti tudományegyetemen a magyar polgári törvénykezési jog nyilvános rendkívüli tanárává nevezte ki és Pap József dr. budapesti gyakorló ügyvéd és egyetemi magántanárnak, az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári czímet és jelleget adományozta. A déli vasút budapesti indóházának égése. Mióta a «Párisi Áruház» leégett, minden nap volt tűz a fővárosban, kisebb és nagyobb. Augusztus 27—28-ika közti éjjel a déli vasút budai indóháza gyúlt ki az indulási oldalon. A tűz néhány perczczel éjfél előtt tört ki a vendéglős lakása fölött, valószínűleg a konyhából s az indóház hosszú épületének fedele leégett a vendéglős lakása, az első és második osztályú váróterem és étterem fölött. Két óráig tartott, mígnem a veszedelmet megfékezhették. Három tűzoltó megsebesült. Reggelre már gondoskodtak az induló és érkező vonatok rendjéről. Új szerkezetű evő-villa. Érdekes szerkezetű asztali villát hozott legközelebb forgalomba Szalay Miklós egri kir. aljárásbiró, melyet ő maga talált fel és szabadalmaztatott. Az alpacca-ezüstből szép és erős kiállításban készült eszköz lényegében abban különbözik a közönséges villáktól, hogy fogai alól élesek, minél fogva a villa nyomásával és forgatásával nem csak a tésztát, burgonyát, gombát s egyéb főzeléket, hanem a húst is apróra lehet zúzni, ami a rostfogúakra és gyenge gyomrúakra nézve igen előnyös, ezenkívül a kis gyerekek etetésének is nagyon jó szolgálatot tehet ez a villa. A magyar találmány egyelőre csak a feltalálónál rendelhető meg darabonként használati utasítással együtt 5 koronáért. Az idei nyarat ésaz agg költő kitűnő is pihen, hanem új A KOSSUTH-SZOBOR ALMÁDIBAN. — Zöld Károly amateur-fölvétele.