Vasárnapi Ujság – 1903

1903-09-20 / 38. szám - A bélyei vadászterület (képekkel) 625. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak

39. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRN­API UJSÁG. 625 A BÉLLYEI VADÁSZTERÜLET. Ismét viszontlátta most Vilmos német császár a pompás béllyei vadászterületet, melyhez már­korábbi időkből oly sok kellemes emlék fűzi. A nagy kiterjedésű uradalom a mohácsi ha­tárnál kezdődik, a Duna jobb partján egész a Dráva torkolatáig húzódik s mélyen benyúlik Baranya megyébe. A vadászterületet a Duna és Dráva ágai, szakadékai hasogatják keresztül, miért is nagy részben mocsáros, lágy földekből áll, melyeket azonban nyugat felől hullámos domblánczolatok szegélyeznek. Vannak tavak, tócsák is, köztük a kopácsi tó, mely arról híres, hogy roppant mennyiségű mindenféle vizi szár­nyas tanyázik benne. Itt-ott valóságos őserdőt alkotnak a roppant nádasok, melyekben a suhogó nád néhol több méter magasságra is megnő, szanaszét pedig a partosabb helyeken a gya­kori áradások miatt eltörpült tölgyek zöldelle­nek a cserjék s kövérlevelű buja­fű között. Kitűnő hely minden vadnak, különösen a nemes szarvasnak, mely régebben korlátlanúl tenyészett az egész területen, melyből azonban már sokat lecsapoltak s mezőgazdasági czélokra fordítottak. Még a múlt század elején építettek az uradalmon átvezető 37 kilométernél hos­­szabb csatornát, míg a mellékcsatornák­ hos­sza 69 és fél kilométer. Mindez sok földet tett mívelhetővé, de azért maradt még a szarvasok számára is elég hely, melyek hogy ugyancsak jól érzik itt magukat, mutatja meglepő nagysá­guk és erejük, mely tekintetben páratlanul álla­nak egész Európában. Meghaladják még a felső magyarországi hegyi szarvasokat is, bár eme­zeknek rendesen nagyobb és terebélyesebb agancsaik vannak. A sportkörökben nagy híre van a béllyei szarvasoknak, melyek szinte oly hatalmas termetűek, mint az őskori szarvas volt s néhány évvel ezelőtt általános bá­mulatot keltett egyik budapesti agancskiállí­tás alkalmával egy ott bemutatott óriási ki­tömött szarvas, mely a béllyei uradalomból került. De nemcsak nemes gímszarvasban bővelke­dik ez a vadászterület, hanem számtalan szár­nyasban is, ezek közt sasokban, mely gyönyörű madarak az ország más vidékén már teljesen kivesztek, vagy legalább nagyon megritkultak. A pompás kócsag, a rendkívül óvatos fekete gólya is zavartalan tanyát lel még az itteni ős­erdőkben, mocsarakban, melyeket a legkülön­félébb madarak ezrei népesítenek. Az egész uradalom mintegy 11 • mérföld­nyi területű, rajta 33 községgel, melyek lakosai száma jóval felül van a 40 ezren. A roppant Xelesny Károly fényképei: Frigyes főherczeg fogadja II. Vilmos császárt a mohácsi vasúti állomáson. Frigyes főherczeg és II. Vilmos császár. II. Vilmos császár és Frigyes főherczeg elhagyják a mohácsi vasúti állomást. A BÉLLYEI URADALOMN­ÓL. — A blazsoviczai tó és környéke. c.eTM« Kinti rajza.

Next