Vasárnapi Ujság – 1903
1903-11-15 / 46. szám - Rossano olasz pénzügyminiszter 46. szám / Arczképek, Külföldiek - Az Orczy-ház beomlott része 46. szám / Időszerü illusztrácziók
48. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 779 velő felületesség pusztító hatását rajzolja..Egy felületes gondolkozású nő érdekből neje lesz egy nemes jellemű, nagy tehetségű fiatal ügyvédnek, aki teljesíti minden kívánságát, önfeláldozón küzd, dolgozik érette, de czélját, hogy az asszony lelkét megnyerje, nem érheti el. A nő a férfi ideálját a csillogó külsejű, gavalléros modorú, de üres lelkű és fejű emberekben látja s egy ilyennek kedvéért elhagyja férjét, kisfiát, hogy a züllés útjára lépjen. A regény főalakjai tán kissé csináltaknak tetszenek, a mellékszereplők legtöbbje azonban élethíven, jellemzetesen van rajzolva. A mese élénken folyik, olykor-olykor humoros részletekkel. A Singer és Wolfner czég adta ki; ára 4 korona. Tarka krónikák. Az adomák, anekdoták száma soha se fogy. Mert ha idők folytán feledségbe megy is egyik-másik, születnek helyette megint mások, amelyeknek keletkezése történetét senki se tudná biztosan megmondani. Ilyen újabban született adomákból, anekdotákból, apró vidám történetekből gyűjtött most össze Nagy Endre egy kötetet, mely a fenti czím alatt a «Pallas»-nál jelent meg. A 182 oldalas kötet élénk tollal és sok ötletességgel megírt tartalma leginkább a fővárosi társaskörök és a művészek világából van merítve s a vidám dolgok kedvelőinek szórakoztató olvasmányul szolgálhat. <i A méregvásár» a czíme Ohner György legújabb regényének, «Egyetemes melylyel a Singer és Wolfner-féle Regénytár» tizenkilenczedik évfolyama kezdődik. A regény három kötetből áll, s árat kötve három korona. Megyei monográfiáink az utóbbi években örvendetesen szaporodnak s ezek közt nem egy adatai gazdagságával, a hozzá fűzött okmánytárakkal jó szolgálatot tesz történetirodalmunknak. Szolnok-Doboka vármegye monográfiájának V-ik kötete jelent meg, mely a vármegye községeinek részletes történetét foglalja magában, közölvén sok ottani nemes család czímerének rajzát is. A vaskos, 588 oldalra terjedő könyvet Tagányi Károly és Réthy László, valamint saját adatgyűjtései alapján Kádár József irta. A gondosan szerkesztett nagy terjedelmű munka különös becsű azokra nézve, kik a vármegye történetével foglalkoznak, melynek legapróbb részletei is könnyen hozzáférhetővé vannak téve. Megdöbbenéssel kell az V. kötetből látnunk, hogy a vármegye területéről idők folytán mennyi magyarság pusztult el s mily nagy azon hajdan tiszta magyar községek száma, a melyeket ma már egészben, vagy túlnyomó részben oláhok laknak. A munkát, mely díszesen kiállítva Deésen jelent meg, Szolnok-Doboka vármegye közönsége adta ki. Szilágy vármegye monográfiájának IV. kötete, jelent meg, mely 54 bven a helységek történetét fejezi be. E kötethez egy Hunyadiak korabeli igen érdekes térkép is van csatolva, melyet a monográfia szerzője, dr. Petri Mór oklevelek alapján állított össze. E monográfiának hátralévő két kötete is sajtó alatt van már. Ára egy-egy kötetnek nyolcz korona. A földmívelési minisztérium kiadványai. A földmívelési minisztérium kiadásában legközelebb két munka jelent meg: az egyik «Magyarország földmivelésügyei, bővített második kiadás, mely az utóbbi tíz év alatt elért gazdasági haladásról nyújt képet. Látjuk a terjedelmes kötet adataiból, hogy mezőgazdaságunk minden ága általában örvendetes fejlődésnek indult, többek közt a fillékszerű által elpusztított 450 ezer holdnyi területnek már harmadrésze fel van újítva; gyümölcskivitelünk megkétszereződött; 452 tejszövetkezet alakult 80 ezer tehénnel; erdei csemetét most már 60 millió darabot oszt k ki évenként ingyen az állam; stb. Másik kiadvány «A nemes fűz termelésen, amelyet ezen hasznos termelési ággal foglalkozni kívánók okulására Rudnai Molnár István irt. Lelkészek, jegyzők, tanítók mindkét könyvet ingyen megkaphatják, ha ez iránt levelező lapon a földmívelési minisztérium könyvtárához fordulnak. Mások a könyvkereskedések utján szerezhetik meg a két munkát, az előbbinek ára 2, az utóbbié 1 korona. Új zenemű: «Lia» czimen Kun László két szép dalát adta ki Nádor Kálmán. A dalok Zboray Aladárnak a Vígszínházban nem rég színre került hasonló czimü meséjéből valók, ára zongorára énekhanggal 2 korona. Király Színház. November 6-ika óta egy új színháza van a fővárosnak: Beöthy László Király Színháza. A Király-utcza egy régi házát, mely egy ideig orfeum gyanánt szolgált, nagy ügyességgel és ízléssel alakította át Márkus Géza műépítész eredeti, modern színház-épületté. Az új színház homlokzata élesen kiválik a szomszédos bérházak közül; két hatalmas oszlopával, kihajló üvegtetőzetével, oromfalának freskódíszével messziről magára vonja a figyelmet. Belseje meglep modern csinosságával és czélszerűségével. Szürkészöld dongaboltozat borul a hosszúkás terem fölébe, mely egy hosszában kettémetszett henger felső feléhez hasonlít. A zöld boltozatot elmés rajzú rozetta ékíti, lefüggő csillárok helyett a boltozatba bevájt színes villamos lámpákkal. Kétfelől egy-egy sor páholy húzódik végig az oldalfalakon. A páholyok háttere zöld és fehér csikós fal, elejét vörös kárpitos aranyozott oszlopok díszítik, kis diadalkapuk módjára felékesítve aranyos lanttal, álarczokkal s a színművészet egyéb jelvényeivel. A hosszas földszint végén kezdődnek az emeleti ülőhelyek, melyek leleményes és nyereséges beosztással az előcsarnok fölé nyúlnak hátra. A színpad függönyét környező falat aranyozott szárnyú szfinxek szegélyezik, a bolthajtáson egy görög templom allegrikus freskó-képe díszlik. Az épület, a tér ügyes kihasználásával másfélezer embert képes befogadni. Az első előadás sikerét jó előjelnek veheti az igazgatóság. Az „Arany virág” czímű operettet adták. Martos Ferencz gördülékeny versei, a nem sikamlós szöveg, Huszka Jenő ötletes, könnyed, fülbemászó zenéje első hallásra meghódították a közönséget. A mese a «Szegény Jonathán»-ra emlékeztet, de a Jonathán szerepe itt női szerep, ami operettenek alkalmasabb és tetszetősebb. Egy nápolyi utczai énekesleánnyal Aranyvirággal, ruhát cserél egy napon egy amerikai milliomos-kisasszony, akit már semmi sem mulattat a világon s most e cserétől reményli az újdonság gyönyörét. De az Aranyvirág rongyával vele jár a szeretője is, Beppo, aki tetszik a kisasszonynak. Aranyvirágnak azonban nem tetszik a milliomos yankee udvarló s boldogtalan a pompa közt, míg a régi ruhájával Beppót is vissza nem kapja. Arany virág szerepét Fedák Sári játssza, sok jókedvvel, sok ötlettel és sok tánczczal, a mi maga is elég volna a sikerre. Mellette Ferenczy tünt fel, mint táncz-komikus, s Szamosi Ella mint énekesnő, a ki különben operaénekesnőnek készült, s az operaházban is föllépett. A Nemzeti Színház november 6-án Donnay a híres franczia író « Újabb veszedelem» czímű darabját mutatta be, nem legsikerültebb munkáját írójának. A párisi erkölcsi élet világát általánosítja, s olyat fogad el általános emberinek, ami — szerencsére — nem az. Arról van szó, hogy egy leány megszeret egy fiatal embert, aki őt nem szereti, ez az egyik veszedelem. A másik veszedelem pedig az, mikor a leány megtudja, hogy a fiatal ember azért nem viszonozhatja az ő szerelmét, mert anyjának a kedvese. Az anya, hogy a pletykát megczáfolja s leányát meggyőzze ártatlanságáról, egyenesen maga kívánja, hogy a fiatal ember vegye el a lányt. A férfi nem is vonakodik, hiszen a lány fiatalkori mása az anyának. Ennyi a darab meséje. A darab nem valami ízléses s a morálnak is a legkényesebb határainál jár. Donway sok ügyességgel tárgyalja a nagyon kényes történetet, de nem bírja annyira elsimítani, hogy a közönség erkölcsi érzését ne sértse. A darabot Sebestyén Károly híven fordította le, de a színészek vontatottan játszották, ami még jobban mutatta a regény technikája szerint készült, lassú menetű színdarab cselekvényének lomha fejlődését. Mihályfi a férj szerepében jó alakítást mutatott be. Kívüle Hegyesi Mari, Gál és Császár játszottak nagyobb szerepet. A Műcsarnokban november 14-én délután nyílik meg a téli kiállítás, mely igen gazdagnak ígérkezik. A kiállítás Berzeviczy Albert közoktatási miniszter jelenlétében nyílik meg, ki évek óta egyik legtevékenyebb tagja és alelnöke a képzőművészeti társulat választmányának. Halogh II fényképe. AZ ORCZY-HÁZ BEOMLOTT RÉSZE. ROSSANO, OLASZ PÉNZÜGYMINISZTER. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia november 9-iki ülésén dr. Kautz Gyula elnökölt és Szendrei János tartotta székfoglaló értekezését .A magyar viselet történeti fejlődését-lől. Szendrei János a magyar viseletet a honfoglalás korától nyomozza egész a XVIII. század végéig, amikor II. József halála után a magyar köntöst ismét felöltötték. Előadását négyszáznál több, részben ismeretlen, részben eddig nyilvánosságra nem hozott emlékre építette, amely emlékek Kis-Ázsiából, a külföldi, hazai múzeumokból, levéltárakból és sok magángyűjteményből kerültek elő. Hiteles tájékoztatók még a leletek, szobor és dombormű-maradványok, köntösök, csataképek, czímerlevelek, családi képek, pecsétek stb. A népünknél ma is divatos pitykéről, a tulipán, bazsarózsa, százszorszép motívumos hímzésekről, amelyeket különösen magyar díszítő motívumoknak tartunk, az a Szendrei véleménye, hogy azokat nem hoztuk magunkkal az őshazából a honfoglaláskor, hanem hogy csak a török hódoltság idején vándoroltak hozzánk leginkább Kis-Ázsiából. A honfoglaláskori leletek a magyar viseletre ma még nem derítenek jóformán semmi világot, az Árpád-királyok korának viseletét leginkább török és perzsa példákból ismerhetjük. Bemutatott néhány szép perzsa miniatűrt és csataképet, amelyeken a perzsa vagy török vitézeknek csak a sisakjuk más, mint a magyar harczosnak. Mintegy százhatvan darab régi képet mutatott be és írt le röviden. A ruhában az idegen hatásokat mindig leginkább a királyi udvar vette föl és terjesztette. Az Árpád-királyok korából tudjuk, hogy kivált az idegenből származott királyasszonyok akárhányszor hoztak magukkal idegen viseletet. Buda visszafoglalásával a törökös divat lassankint eltűnt s nyugati áramlatok kaptak lábra. A II. József császár kozmopolita és germanizáló korára volt szükség, hogy visszatérjünk a magyar ruhához, a melyet most a szoros értelemben vett népen kívül csak díszruhának használunk. — A felolvasást élénk érdeklődéssel hallgatták. A Petőfi-társaság november 8-iki ülésén felolvasták Wlassics Gyula volt közoktatásügyi miniszter levelét, ki köszönetet mond a társaságnak a minisztersége alatt tanúsított támogatásért. Rakodczay Pál vendégnek «Jókai költészete» czímű dolgozatát Prém József olvasta föl, melyben a nagy költőnek az olvasóra való mély hatását fejtegette. Koroda Pál elszavalta «Bethlen és Rákóczi» czimű hazafias költeményét. Aaöos Ede «Az álomgyilkos» czímű novellájával székfoglalóját tartotta. A felolvasások után zárt ülés volt, amelyen elhatározták, hogy Bartók Lajos síremlékére gyűjtést indítanak. A magyar jogász-egyesület Deák Ferencz emlékezetét ünnepelte november 7-iki ülésében Kenedi Géza, a kiváló publiczista és jogász mondott emlékbeszédett a haza bölcséről, főkép jogászi jellemzésével foglalkozva. Az előkelő hallgatóság nagy érdeklődéssel kísérte az emlékbeszédet.