Vasárnapi Ujság – 1906
1906-05-28 / 22. szám - Az elsikkasztott Magyarország (térképpel) 359. oldal / Tárczacikkek; napi érdekű közlemények
360 VASÁRNAPI UJSÁG. tására: ettől igazán nem kell féltenünk a határainkat. Különben pedig ez a behódítási szisztéma nemcsak hogy nem nobilis, de már nem is hatásos. Beletagadni Magyarországot Ausztriába, immár meddő mesterkedés, aminek csattanós bizonysága, hogy aki ezt a legújabb suskust észrevette és reá a nekünk elküldött fényképfölvétel utján a magyar közönség figyelmét fölhívja — nem magyar, hanem angol ember, Shrubsole úr, nemzetünk igaz és lelkes barátja. Szíves figyelmét köszönjük, az elsikkasztott Magyarország térképét íme bemutatjuk, de nyugodtak vagyunk, hogy az ilyen mappacsináló ötleteknek semmi ártó erejük nem lehet ott, ahol olyan barátaink vannak mint Shrubsole úr és még egy csomó, a ki hozzá hasonlóan érez. A BESNYŐI KOLOSTOR. 21. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Magyar Regényírók. A Franklin-Társulat e nagyszabású s méltán általános népszerűségre jutott vállalatából most újabb öt kötetes sorozat jelent meg. A magyar regényirodalom legkitűnőbb és legemlékezetesebb alkotásaiból való az a négy mű, melyeket e kötetek tartalmaznak, kiváló érzékkel megválogatott jellemzői szerzőik egész munkásságának. A régi irodalmat Kuthy Lajosnak egykor híres regénye, a Hazai Rejtelmek képviseli, ez a sajátságos, hol vakmerően fantasztikus, hol jellemzetesen reális munka, egyenetlenségében s túlzásaiban is jellemző terméke a negyvenes évek irodalmának. Az irodalom finomabb fogékonyságú megértőjét a magyar regény-stíl forrongása érdekli legjobban a könyvben, a csak szórakozást kereső olvasót az izgatóan érdekfeszítő mese, mely máig is megtartotta vonzóerejét. A Kuthy után következett generáczióra ismerünk rá Vas Gereben Nagy idők, nagy emberek czímű regényéből, melynek széles előadása, anekdotázó kedve, virágos magyarossága nagyon érdekes képben domborítja ki a 80—100 év előtti dunántúli magyar társadalom képét, — valóságos mívelődéstörténeti korrajz egy jókedvű és jóízű, miveltségének fogyatkozásait zamatos magyarsággal palástoló író tollából. Modernebb világba visz Dóczi Lajos könyve, a Carmela, egy hosszabb elbeszélés, melyet néhány rövidebb rajz egészít ki kötetté. Dóczit főleg mint műfordítót és drámaírót ismeri a nagyközönség és irodalom, pedig mint prózai elbeszélő is, bár nem volt nagyon termékeny, magas színvonalú munkákkal gazdagította irodalmunkat. A Carmela e téren a legjelesebb műve, finom lélektani festés, igen gondos meseszövés és Dóczira nagyon jellemző fordulatos előadás teszik a legjobban megírt magyar novellák egyikévé. Egészen modern dolog azután s bár több mint másfél évtized előtt keletkezett, bámulatosan megtartotta frisseségét, az oly korán elhunyt Justh Zsigmondnak regénye, a Foimus, a «Kiválás genezise» czímű cziklus egyik darabja. Justh Zsigmond a lelkeket apróra részletező elemző pszichológiai rajzra vetette a fősúlyt, ebben a tekintetben nemcsak úttörő irodalmunkban, hanem a színvonal jelentékeny emelkedését is jelenti. Franczia hatásokból indult ugyan ki, de lelke gyökerei mindig benne maradtak a magyar földben, az alföldi magyar népéletnek újabb íróink között kevés oly mély ismerője van, mint ő. Ez a négy regény a magyar regényírás négy egymásra következő nemzedékét mutatja be mintegy keresztmetszetben s nyomós bizonyítéka haladásunknak. A Magyar Regényírók vállalatának és az egyik legfőbb érdeme, hogy újra az általános érdeklődés tárgyává teszi s a nagyközönség legszélesebb köreiben is elterjeszti irodalmunk oly jelentős munkáit is, melyek szellemi életünk nagy szegényedésére már-már feledségbe kezdtek menni. Elterjedését pedig nagyon megkönnyíti a szép kiállítás : az egyes kötetek egyszerű s mégis előkelő híszű kötésben, igen szép nyomással, legjelesebb művészeinktől illusztrálva jelennek meg. Kuthy regényét Pataky László, Vas Gerebenét Heyer Artúr, Dóczi Lajos könyvét R. Hirsch Nelly, Justh Zsigmondot Tidl Ödön látta el sikerült rajzokkal. Az egyes írókról szóló bevezetések a vállalat szerkesztőjének, Mikszáth Kálmánnak művei, néhány nagy vonással odavetett színes jellemrajzok. Egyet közülük, a Kuthy Lajosról szólót mutatványul közöljük mai számunkban. Az egész vállalat 60 kötetre van tervezve, ára 300 korona; ez az összeg igen kedvező havi részletekben törleszthető. Beöthy Ákos hátrahagyott munkája, Beöthy Ákos politikai pályájának talán legbecsesebb és legmaradandóbb emléke az a nagy mű, melyet a magyar államiság fejlődéséről és küzdelmeiről irt. Egy nagyszabású történelmi-politikai tanulmány ez, amilyen nagyon kevés van nagyobb koncepcziókra ritkán s csak félve vállalkozó irodalmunkban. Egy eredeti szellemű, rendkívül széleskörű képzettséggel dolgozó parlamenti férfiú politikai hitvallásának tudományos megalapozása ez a munka. A politikusra vall, hogy a mult dolgait a mai állapottal való vonatkozásaikban szemléli, — egyebekben pedig magas tudományos színvonalon áll s — ami nálunk nagyon ritka dolog — egy kifejlett, erős, minden izében eredeti szellem terméke. Mikor Beöthy meghalt, sajnáltuk, hogy nagy műve befejezetlen marad, épen a leglényegesebb része, amelynek az előző részek csak exponálására szolgálnak, nem készült el. Annál nagyobb örömünkre szolgál most, hogy ha töredékben is, de megmaradt a harmadik rész kézirata a szerző hagyatékában. A kézirat igen jó kézbe került: Bernáth Dezső rendezte sajtó alá igaz baráti hűséggel, a tárgy iránti lelkes szeretettel. Bernáth állította össze a kézirati töredékeket úgy, hogy összefüggő egész váljék belőlük, máskülönben híven megóvta tartalmukat és szövegüket minden változtatástól. E kötet tartalmában annyi a ma is aktuális dolog, a ma is folyó vitákba egy kiváló elme nyomatékával hulló fejtegetés, hogy a legszélesebb körökben is érdeklődést kellene keltenie. Rövid bevezetés után a negyvenes évekbeli osztrák, majd a német viszonyokat tárgyalja a hazai és külföldi forrásoknak sokszor bámulatot keltő részletes ismeretével s merész ítélettel. A további részek a magyar viszonyokat tárgyalják, a szabadságharcz közvetlen előzményeit, magát a szabadságharczot s benne Görgei szereplését. Itt is elsősorban imponál az a szinte a személyes ismeretség közvetlenségével ható ismerete a tényeknek, a viszonyoknak s a személyeknek, amellyel egy-egy eseményt minden vonatkozásában meg tud világítani, egy-egy, sokszor nem is nagyon jelentékeny szereplőt jellemezni. Fejtegetései, épen mert erősen egyéniek, bizonyára sok tekintetben kihívják a vitát, de egy oly hatalmas és komoly szellem nyilvánulásai, mint Beöthy Ákosé, még akkor is világosító erejűek, ha eredményeivel nem értünk is teljesen egyet. Aki a múlt század magyar történetével komolyan foglalkozik, nem mellőzheti Beöthy Ákos könyvét, s ennek az irodalmi földolgozás dolgában nem épen szerencsés kornak alig van eddigi történetírásunknak ehhez fogható terméke. A budapesti czím és lakásjegyzék, mint minden év tavaszán, most is megjelent. Ez körülbelül a legvastagabb magyar könyv : 1851 lap, sűrűn telenyomtatva apró betűkkel. Kétszázezer név van benne pontos adatok alapján összegyűjtve, hivatalok, pénzintézetek, üzletek, ipari és kereskedő czégek, egyesületek, ügyvédek, orvosok, mindenféle más foglalkozást űzök stb. czímei s aztán Budapest lakóinak rengetek betűrendes névsora, lakásuk czímével. Függelékül megvannak az Újpestre vonatkozó összes adatok. A hatalmas könyv, minden budapesti és a fővárosba járó vidéki embernek nélkülözhetetlen segítője, a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg s ára 20 korona. Bocskai hadi népe. A mostani Bocskai-ünnep alkalmára Boldisár Kálmán könyvet írt a nagy fejedelem hadi népéről, a szabad hajdúkról. A szabad hajducsoportok kialakulásán kezdve tárgyalja a hajdúk szerepét Bocskai fölkelésében, levéltári kutatások alapján. Összeállítja a hajdu-családokra vonatkozó adatokat, a hajdúsági nemes családokat. A történelemmel foglalkozók sok érdekes adatot találhatnak a hazafias hangon irt könyvben. Új könyvek: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány; irta Beöthy Ákos. Harmadik, a szerző halála folytán félben maradt rész. Sajtó alá rendezte Bernáth Dezső. Budapest, Athenaeum kiadása; ára 10 korona. Bocskai hadi népe. Irta dr. Boldisár Kálmán. Debreczen, Hoffmann és Kronovitz nyomdája; ára 120 korona. EGYVELEG. Színes képmellékletünk. Lapunk mai számához mellékelve küldjük szét előfizetőinknek Mészöly Géza «Balatoni táj» czímű festményének színes másolatát. * Az angol trónörökös indái körútja harmadfél millió koronába került. A benszülött fejedelmektől kapott ajándékok értéke azt az összeget túlhaladja. * Londonban minden 312 lakóra egy rendőr jut, a többi városokban egy rendőr 697 lakóra jut. T. olvasóink B. figyelmét felhívjuk az Előpataki gyógyfürdőnek mai számunkban közétett hirdetésére. HALALOZASOK Elhunytak a közelebbi napokban: WOLAFKA NÁNDOR czimzetes püspök, debreczeni plébános, a kiváló hitszónok és theologiai iró 54 éves korában, a budai Vöröskereszt-kórházban. — Dömsödi DÖMSÖDY ZOLTÁN m. kir. főerdész Nagyváradon 41 esztendős korában. — MOLECZ LAJOS a m. kir. államvasutak nyug. főellenőre, a szentesi ág. hitv. evang. egyházközség gondnoka, Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságának és Szentes város képviselőtestületének tagja, Szentesen, 72 éves korában.— SUGÁR DEZSŐ, a hazai általános biztosító r.-t. középponti kárbecslője, 39 esztendős korában Budapesten. — GADÓ DÁVID 48-as honvéd, a honvédmenedékház lakója, a honvéd helyőrségi kórházban 75 esztendős korában. — Szijgyártó-kónya marosvásárhelyi SIMAY lőn. — BRÓZIK GYULA életének 62-ik évében Gödöl-ENGELBERT ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, Huszton. — Felsőkáldy KÁLDY JÁNOS, a felsőszabolcsi tiszai ármentesítő társulat nyug. pénztárosa Debreczenben, 78 esztendős korában. — Besenyői és velikei SKUBLICS GYULA földbirtokos, Zalamegye nyug. főispánja Badacsonyban 76 esztendős korában. — KISFALVI JÓZSEF, az Auer és Kisfalvi budapesti nagykereskedő czég volt beltagja Franzensbadban. — SZILÁGYI JÁNOS 48-as tüzértizedes 79 éves korában, KOPETICS ALAJOS közvitéz pedig 77 éves korában, mindkettő a honvéd mene-