Vasárnapi Ujság – 1909
1909-03-14 / 11. szám - Follért Károly 11. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor. Benczur Gyula festménye 11. szám / Arczképek, Hazaiak - Petőfi Sándor új arczképe (képekkel) 205. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - A keleti pályaudvar előtt 11. szám / Népviseletek; genreképek - Csigázó gyerekek 11. szám / Népviseletek; genreképek - Itatónál. Rinyi Ede rajza 11. szám / Népviseletek; genreképek - Szerbiai képek: Leányok ünnepi ruhában - Jagodinai faszén-árusító - Kenyérárus Nisben 11. szám / Népviseletek; genreképek - Tábori örsön. Szopós Sándor rajza 11. szám / Népviseletek; genreképek - Tavaszi szántás 11. szám / Népviseletek; genreképek - Képek a Petőfi házból (4 kép) 11. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Hazaiak - Szerbiai képek: Belgrád a Száváról nézve - A zsidók utczája Belgrádban - Az Obrenovics-tér - A nisi székesegyház 11. szám / Táj- és úti képek; épületrajzok, Külföldiek - A balaton-endrédi csipkeverő iskola (6 kép) 11. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
11. SZ. 1909. (56. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőség Kiadóhivatali iroda: IV. Reáltanoda-utcza 5. IV. Egyetem-utcza 4. SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS HOITSY PÁL. MIKSZÁTH KÁLMÁN. ( Egész évre 16 korona. A í Világkrónikáv val Előfizetési feltételek: l Félévre 8 korona, negyedévenként 10 fillérrel l Negyedévre 4 korona, több. BUDAPEST, MÁRCZIUS 14. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó. PETŐFI SÁNDOR ÚJ ARCZKÉPE. T ERMETE inkább alacsony, mint magas, némi kihívó, hetyke magatartással. Válla, vézna termetéhez képest, aránytalanul széles. Arczának nem annyira a szabályos vonások, mint a szellem adott érdeket. Bajusza kicsiny volt s szükségből spanyol szakállt viselt, mert csak álla körül vala sűrűbben benőve. Keskeny homlokára torzonborz haja borúlt. Villogó szemei többször voltak haragosak, mint mosolygók. Sápatag arczán lelkesült dacz tükröződék s mégis egész lényében valami gyermekies volt. így irta le Petőfi külsejét Gyulai Pál 1854-ben, a mikor még sokan voltak, a kik benső ismeretség alapján ellenőrizhették ezt a szóbeli arczképvázlatot. S ma, a mikor a költő bizalmasabb környezetének tagjai közül nem él egy sem s azok közül is, akik életében látták, alig egy páran, — ez az inkább fővonalaiban jelzett, mint pontosan megrajzolt leirás Petőfinek leghívebb arczképe. Vannak ugyan életében készült képei, valamennyi Barabás Miklós rajza után: 1845-ből kettő is, 1846-ból egy, amely metszet alá készült s 1848-ból is egy. Nagyjában — amennyire ma konstatálni lehet — a fej formája, a haj- és szakáll viselet dolgában hasonlítanak is, de valamennyi magán viseli a negyvenes évek Biedermeyeres ízlésének hatását, a mely nem engedte meg az arczképen ábrázolt arcz reális felfogását, minden arczot lehetőleg tetszetősnek igyekezett felmutatni s ezért bizonyos hamar felismerhető bablonok szerint átstilizálta. Akár csak a mai átlagfényképész, a ki addig csinosítgatja a lemezen s a másolaton az arczképét, amíg a semmitmondó arcz bizonyos átlag-érdekességet kap, a kifejező arcz pedig átlagosan semmitmondóvá válik. Ezért van, hogy a harminczas-negyvenes évek majd minden arczképe többé-kevésbbé hasonlít egymáshoz, nem az arczvonásokban, hanem valamennyinek édeskés, puha jellemében. A mi tudatunkban pedig — s ezt a tudatot támogatja a költő egész élete és költészete,— semmi sem áll távolabb Petőfi jellemképétől, mint az édeskésség és a puhaság. Látjuk, a mint, kivált fiatalabb éveiben, szinte tüntetve emelte ki modorában, szavában, dalában jelleme határozott, férfias vonásait, szerette magát zordonnak mutatni: villogó szemei többször voltak haragosak, mint mosolygok. Nem csoda tehát, ha Barabás rajzain meglátjuk, hogy a festő — mint korának majd minden divatos arczképfestője — típusok szerint dolgozik : megvolt rajzonjában a költő előre, a kor divatja szerint megformált típusa, ezt olvasztotta bele Petőfi arczába, ezen keresztül látta Petőfi arczát. Mi azonban Petőfit keressük, nemcsak Petőfi fej-formáját, hajviseletét, hanem Petőfi jellemét az arczon — s ezért nem elégítenek ki Barabás képei, bár nem lévén egyéb természet után készült ké — Benczúr Gyula festménye. — PETŐFI SÁNDOR UJ ARCZKEPE. A «Könyves Kálmánt kiadványa. Benczúr Gyula festménye.