Vasárnapi Ujság – 1920
1920-11-14 / 21. szám - Az Erzsébet-királyné emlékmű (képekkel) 245. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekű közlemények
21. szám, 1920. 67. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG, 0 245 Az a fátum, amely rajt nyugodott Erzsébet királyné fájdalmas megpróbáltatásokkal teli életén, mintha halála után sem szűnt volna meg, mintha tovább folytatódnék emlékének megörökítésében is. A magyarság rövid idő alatt az akkori időkben szinte páratlanul nagynak látszó összes getrálynő adott össze arra, hogy*;aki» emlékezetére egy párját ritkító emlékművet állítsanak. Ki is írták annak idején a pályázatot, amely oly nehéz feladat elé állította a rajta résztvevőket, hogy egyiküknek sem sikerült akként megbirkózni vele, hogy a kívált megoldások bármelyikét is megnyugvással fogadhattuk volna el. A hely, amelyet az emlékmű felállítására választottak, egyike az építészetileg legnehezebben kiaknázható városrészeknek, maga a királynő pedig, akit az emlékmű szobor=részének megörökíteni kell, annyira a mindennapi megszokás felett álló egyéniség volt, jelleme oly sokrétű és oly gazdag elemekből tevődött össze, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állította szobrásművészeinket. A legutolsó pár év előtti pályázaton azután a résztvevők közül a bíráló bizottság öt pályaterv készítőjét szűkebb versenyre szólította fel, amelynek eredményét most október hó végén állították ki a műcsarnok szobortermében és a mellette fekvő két oldalsó teremben. Éppen mivel Erzsébet királynéról van szó, még ez a szűkebb körű pályázat sem elégsé tette ki teljesen várakozásainkat, de nem is ebben rejlik a pályázat fatális vonása, hanem abban, hogy ma pénzünk értékének végzetes leromlása miatt az egykor óriásinak látszó szoboralap még csak tizedrésze sincsen annak az összegnek, amely akármelyik pályamű megvalósítására szükséges volna. A bírálóbizottság egyhangú határozatával Zala György és Hikisch Rezső közös tervét ajánlja a kivitelre. Tudvalevő dolog, hogy az emlékmű helyéül a Vár oldalának azt a részét szemelték ki, amelyen a Lónyay- villa áll és amelynek a» mai külügyminisztérium (az egykori Vöröskereszt) és a hadtestparancsnokság épülete szolgál háttérül. Hikisch Rezső terve a Pest felé erősen lejtő hegyoldalon nagyobb arányú feltöltések nélkül helyezi el az emlékművet, amely egy kecses külsejű, oszlopok tartotta, födött mauzóleumba helyezné el a királynő szobrát. Az építmény inkább kecses, mint monumentális hatású, de ügyesen simul bele a környezetbe. Zala György Erzsébet szobra ülve ábrázolja a királynőt. Gazdagon díszített márvány=padon ül Erzsébet, aki magán viseli királyi méltóságának egész külső pompáját. A szobor beállítása és díszítése erősen a barokk kor ízlésére emlékeztet és inkább a királynőt adja, mint a lelkébe elmerülő, szenvedések glóriáját hordó nagyasszonyt. Lajta Béla és Szentgyörgyi István terve a Várhegy testének nagymértékű aláépítésével az emlékmű látópontját az Albrechti út felső végére helyezi, honnét egy igen impozáns és mo= a numentális nyitott oszlopcsarnok adná a hátteret az előtte elhelyezett szobornak. Szentgyörgyi Erzsébet királynéja talán a legközelebb jár ahhoz a fogalomhoz, a melyet a magyar nép nemes párt»fogójáról alkotott: elmerengő, bánatos, nemes, egyszerű, de mégis minden izében fejedelmi. Mint szobormű : szép anyagszerű márványszobor, egyszerű, nyugodt, harmonikus vonalakkal. Ugy hogy a ezáltal is az az Erzsébet királynő, ki annyira közel állott lelkünkhöz. Róna József sokféle motívumából összetett pompázó, de kissé nyugtalan architektúrában helyezte el Erzsébet királynéját. Szobra bensőséges, komoly, nyugodt és Erzsébet királyné fogalmához eléggé közeljáró alkotás. Györgyi lapsorokból Dénes zárt hátterű ősz= zömök rotundát épített, amelynek közepét víztükörrel födi be. A rotunda falához simul Pongrácz Siegfried Erzsébet- szobra. Szintén ülő alak, amely nem hasonlít túlságosan a boldogult királynőhöz. Komorabb, büszkébb, daczosabb, mint Erzsébet volt. Gróf Bánffy Miklós és Györgyi Géza nyilt architektúrájuk ki» egészeseképpen a kertészetet hívják segít»ségül, a mennyiben kompozicziójuk vonalaikhoz nagyranőtt fasorok is szükségesek volnának. Tervükhöz a szobrot Teles Ede szolgáltatta, a ki állva ábrázolja Erzsébetet. Idealizált, leples ruhában áll a királyné, akit azonban arczvonásairól bajos volna felismerni. Teles különben is a legkevésbbé közelítette meg azt a jellemzést, amely nélkül Erzsébet királyné szobrát lehetetlen elképzelni. Hiszek egy Istenben. Hiszek, egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában, Jimen. A KIRÁLYNÉ ALAKJA RÓNA JÓZSEF PÁLYAMŰVEN. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN MLÍVF., TELCS EDE MŰVE. PONGRÁCZ SZIGFRID MŰVE. AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKMŰ ÚJ PÁLYÁZATA. — A királyné alakja a különböző pályaműveken.