Vasárnapi Ujság – 1921
1921-11-20 / 22. szám - Barcsai-Fehér Géza: Élet 260. oldal / Költemények - Cillei Ulrik koponyája (képekkel). Baróti Lajos 260. oldal / Történelem és rokontárgyuak
264 VASÁRNAPI ÚJSÁG. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország után rájött, hogy leghelyesebb, ha ezt az érvet nem is hallja meg. — Eltűrtem volna . . . mindent eltűrtem volna, ha őszinte lettél volna, ha biztos lehettem volna benned. Bolond voltam, nagyon jól tudom, de elviseltem volna a munkám félbeszakítását, minden jövő reményem elé vesztét, ha biztos lettem volna, hogy őszinte vagy. Nagyon . . . nagyon szerettelek. Félbeszakította a beszédet. Észrevette, hogy a fellengzős hangnembe megy át. A haragban keresett menedéket. — Te pedig megcsaltál engem! Hogy mennyi ideig és mennyire, azzal nem törődöm. Megcsaltál!... De tudd meg, — kezével hadonázni kezdett, — hogy nem vagyok annyira bolond, hogy ezt eltűrjem! Asszony engem így nem tehet bolonddá . . . akárki legyen is . . . Ami engemet illet, részemről vége mindennek. Vége mindennek. Férj és feleség vagyunk, de ha százszor férj és feleség vegyünk is, nem törődöm vele. Nem maradhatok együtt egy asszonnyal, aki más férfitől fogad el virágokat . . . — Én nem is tettem. — mondta Ethel. Lewishamot dühroham fogta el. Felkapott egy csomó rózsát és remegve széttépte őket. — Hát ez mi ? — kérdezte. Ujját egy tövis megvérezte, amint egyszer vérzett a kökény tüskéjétől. — Én nem fogadtam el a virágokat. — mondta Ethel. — De nem tehettem róla, ha ideküldték őket. — Ügy! —mondta Lewisham. — Mire való ez az érvelés és ez a tagadás? A rózsákat elfogadtad és a rózsák nálad vannak. Ravaszkodhattál, de elárultad magad. Az életünknek pedig és mindennek — kezével végigívelte Gadowne bútorait, — vége van. Ethelre nézett és keserű elégtétellel ismételte : — Mindennek vége van. Ethel Lewishamra nézett, de Lewisham arcza semmi szánalmat nem mutatott. — Nem szándékozom tovább együtt élni veled, — mondta, hogy semmi kétség ne maradhasson. — A mi életünknek vége. Ethel tekintete Lewisham arczáról az összes tiport rózsákra tévedt és rájuk tapadt. Már nem zokogott, de arcra, a szemét kivéve, krétafehérre változott. Lewisham más formában ismételte elhatározását. — Elmegyek innét . . . Sohasem kellett volna megházasodnunk, — elmélkedett. — De ezt. .. ezt sohasem hittem volna! — Én nem tudtam!— szakadt fel Ethel= ből a hang. — Én nem tudtam! Hogy segíthettem volna! Oh! Kezét összekulcsolva, mozdulatlanul nézett Lewishamra és szeméből a kétségbeesés tükröződött. Lewishamot nem lehetett megingatni rosz= indulatában. — Semmit sem akarok tudni, — mondta válasz gyanánt Ethel néma könyörgésére. — Ez eldönt mindent. Ez itten! — Az összes tört virágokra mutatott. — Semmi közöm ahhoz, hogy mi történt, vagy mi történhettett volna? Akárhogyan is . . . nem törődöm vele. Nagyon örvendek neki . . . Érted ? . . . Ez eldöntött mindent . . . Minél előbb, annál jobb. Egy éjszakát sem töltök már veled. Átviszem a ládámat és a táskámat a másik szobába és csomagolok. Az éjszakát ott töltöm, egy széken alszom, vagy . . . gondolkozom. Holnap elintézem az ügyeket Gadowinéval és megyek. Te pedig visszatérhetsz ... a csalásokhoz. Néhány pillanatra elhallgatott. Ethel még mindig halálos csendbe merült. — Te akartad, most űzheted a csalást. Te akartad, mielőtt én közbeléptem volna. Emelékezel? A helyed még mindig szabad La=gunenál. Nem törődöm vele. Ismétlem, nem törődöm vele. Egyáltalán nem! Mehetsz a magad utján ... én megyek az enyémen. Érted ? Ennek az átkozott és hazug életnek pedig, melyben egyik se szereti a másikat, — most már nem szeretlek, vedd tudomásul és ne törődj velem, — véget vetünk és befejezzük. A házasságunk pedig, — azzal se törődöm már, — hazugságból és elhamarkodásból nem származhatik más, csak hazugság ... Hazugság az egész, a hazugságoknak véget kell érni. Ez a vége mindennek, pedig (Folytatása következik.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Egy falusi kisasszony története. Lapunk olvasói bizonyára élénken emlékeznek még Szemere György regényére, amely hasábjainkon jelent meg először és akkor általános, nagy tetszésben részesült. Körülbelül ebben a regényében érvényesül legteljesebben és legtöbb rokonszenvet keltőn Szemerének az a tulajdonsága, amely legélesebben elkülönbözteti minden más mai írónktól: a magyar fajta típusai iránti idealizáló szeretete. Ő a magyarságban valami egész különlegeset lát, olyan erkölcsi mélységet és lendületet, amely semmi más népben nincs meg, az ősi természeti jó ösztönöknek olyan hatalmas megnyilatkozatát, amely képessé tesz a legmagasabb rendű erkölcs sugallta cselekvésekre. Regényében ezt az erkölcsöt viseli magán minden ember, — lehet közöttük furcsa, köznapi, humoros, de egy sincs erkölcsileg romlott, a kikristályosodásai a magyar erkölcsnek pedig a regény arisztokrata alakjai : az öreg hatalmas nagyúr és hozzá nem méltatlan fia. A kettő között szerelmi konfliktus támad egy és ugyanazon leány iránt fellobbant szerelmük révén és épen ebben a konfliktusban mutatkozik emberfölötti erkölcsiségük, ahogy önmagukkal, szenvedélyükkel és vágyaikkal küzködnek és győznek. Az érvényben levő realisztikus divattal szemben az a felfogás bizonyos visszahajlást jelent a Jókai idealizáló stílje felé s talán ez is, a regény írói erényein fölül, ami a reális valóság ábrázolásának egyhangúságával betelt olvasók tetszését feléje vonja. Szemere arisztokratizmusa, a mely ezt a szót visszavezeti eredeti értelméhez és tényleg a legkiválóbb embert látja az arisztokratában, szemmel láthatólag bizonyos tendencziával van kiépítve : ideál-képeket akar alkotni társadalmunk elé s ebben közvetve érvényesül az író moralizáló hajlama, amely némely más műveiben még a művészi hatás terhére is közvetlenebbül van kifejezve. Ezen túl is azonban talál az olvasó a regényben néhány olyan képet a magyar életből, melyek tiszta írói hatásukkal is a Szemere eddigi munkáinak legjavához tartoznak. A regényt igen szép kiállításban a Franklin-Társulat adta ki. A görög szellem Európa kultúrájában. Minden művelt ember fölveti néha magában azt a kérdést, mi az, ami ma is él még a régi görög kultúrából, melyek azok az elemek, amelyek onnan kiindulva ma is élnek még és hatnak a mai ember kultúrtörekvéseire ? Erre a kérdésre ad szakavatott feleletet Geréb József a kiváló klasszika-filológus kis könyve, mely a Kultúra és tudomány vállalat legújabb köteteként most jelent meg. Sorra veszi a kultúra különböző ágait : irodalmat, képzőművészetet, filozófiát, természettudományt, technikát stb és mindenütt pontosan kimutatja szellemi kincsünkből azt, ami a görög szellemből ered. A saját kultúránk megértéséhez igen becses adalékokat nyújtó könyvet a Franklin-Társulat adta ki szép kiállításban, csinos kemény kötésben. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Karinthy József 76 éves korában Budapesten. Az elhunytban Karinthy Frigyes édesatyját gyászolja — Tóth József református lelkész, egyházkerületi tanácsos, 74 éves korában Gyömrőn. — Somssch Béla gróf babócsai nagybirtokos, Semmeringen. Halálát özvegye, Cereth Erzsébet grófnő, testvérei, Somssich József gróf vatikáni nagykövet, volt külügyminiszter, Somssch Géza gróf és Somssich Eszter grófnő, ezenkívül kiterjedt rokonság gyászolja. — Kosineki Diósy Sándor magyar királyi honvédvezérőrnagy, aki rokonainak meglátogatására érkezett oda, New-Yorkban. — Thallmaier Viktor ny. akadémiai tanár, 75 éves korában Pusztabeleskén. — Királyfalvi Kraft Károly, nyug. kir. táblabíró, ki a felvidéki magyarságnak s különösen Bars vármegyének egyik vezető egyénisége volt, 68 éves korában Budapesten. Nagykosztolányi és mihálfi Mihálffy Pálné szül. Storer Mária honvédhadbiztos őrnagy felesége, Budapesten. — Özv. sepsizoltáni Czerjék Imréné, szül. domahidai Domahidy Etelka, életének 83 évében, Nagygéczen. A megboldogultat nagy és előkelő rokonság gyászolja. — Szirmai Manóné, szül. Kurzweil Malvina, 58 éves korában, Budapesten. — Özv. Szlaboczky Imréné, szül. Molitóritz Terézia, 73 éves korában Nyíregyházán. 23. szám, 1921. 68. évfolyam. SAKKJÁTÉK. 3189. számú feladvány Westbury E.-től, Birmingham. §PwimmWmX Bi & >smmm A jjj i §§ §j gj • • • mm • Babc def gh VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 1921. évi 19-dik számában megjelent képtalány megfejtése: Gyufatartó. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL. Szerkesztőségi Iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV.,Egyetem u. 4. PÁLINKAFOZOUSTOK zsírolvasztó- és mosóüstök vörösrézből. Vermorel-rendszerű SZŐ16-permetezők. Szénkénegezők. Permetező alkatrészek gumikból és sárgarézből. Szőlőzúzók és prések. Kukoriczamorzsolók és darálók. Répavágók és szecskavágók. Rézgálicz, raffia, SZONTÁGH PÁL kénpor, rézkénpor és , , kénlap raktárról azonrez"es szerszámgyárnal kapható. Budapest, IX., Üllői út 19. sz. KFIFTI I BUDAPEST, IV. kerület, lLIIK J, Koronaherczeg utcza 17. Gyárt legtökéletesebb kivitelben: műlábakat, műkezeket, servkötőket, haskötőket, gummigörcsérharisnyákat stb. Díss választék az összes betegápolási gummiárukban és műszerekben. Nem a hangzatos reklám, hanem az előkelő hölgyek számtalan elismerő levelei bizonyítják, hogy a FÖLDES-féle Margit-créme, Margit-púder, Margit-szappan világhírű arczszépitő szerek. Üdít, szépít, fiatalit. Békebeli minőségben minden gyógyszertárban és drogériában kaphatók. 0 PAJTAS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagító olvasmányok valóságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Avar Gyula, Feleki Sándor, * Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Jókay Lajos stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 25 korona. Egyes szám ára öt korona. Mutatványszámé kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetemi utca 4.)