Vasmegye, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-01 / 230. szám
A celldömölki járás dolgozó parasztsága teljesítette rossvetési tervét Pár nappal ezelőtt megírtuk, hogy a celldömölki járás dolgozó parasztjai — csatlakozva a ceglédi járás dolgozóinak kezdeményezéséhez — vállalást tettek az őszi munkák gyors és határidő előtti elvégzése érdekében. E vállalást lelkes verseny és jó munka követte. A községek, termelőszövetkezetek és egyes dolgozók versenye eredményeképpen a celldömölki járás tegnap száz százalékra teljesítette rozsvetési előirányzatát. A járás dolgozói most minden erejükkel harcolnak a búzavetés minél előbbi befejezéséért. A szocialista mezőgazdaság útján „Szakítottam a maradi gazdálkodással” Levelemben röviden szeretném ismertetni családom életét, összehasonlítani a múltat a jelennel, hogy boldog életemet, amit a felszabadító Szovjet Hadseregnél. köszönhetek, másol is megismerhessek. Öt holdon gazdálkodó özvegyasszony voltam- IdSS-ban özvegyi sorsra kerültem. Három fiammal, akik akkor még kicsik voltak, nagyon sok fáradság, nyomorgó élet és nehéz küzdelmek árán kerestem meg a mindennapi kenyeret. A felszabaduláskor én is földet kaptam, így lett öt hold földem, amin ezidáig, mint egyénileg gazdálkodó dolgoztam. Fiaim közül egy katona, a néphadseregben szolgál. "Az idősebb a cetli járásban van vezető állásban, a legkisebb pedig a kőszegi tanutóképzőbe jár. Meglett a kívánsága, tanulhat és ember lehet belőle. A párt, a demokrácia gondoskodása sokat segített rajtunk. Gyermekeimnek megadta a lehetőséget, hogy tudásuk szerint az életben a megérdemelt helyen érvényesülhessenek. Az államnak ezt a gondoskodását úgy viszonoztam, hogy a beadási kötelezettségemet mindig pontosan teljesítettem, a TM!ét héten pedig szakítottam a maradi gazdálkodással és beléptem a termelőcsoportba- rájöttem, hogy a saját boldogulásomat is csak akkor találom meg igazán, ha a társas gazdálkodás útját választom. Ez az egyedüli helyes út, amelyen nekem és minden egyénileg gazdálkodó paraszttársamnak járnia kell. Szeretném, ha minden gazdatársam minél előbb megértené ezt. özv. Panka Lajosné tszcs-tag, Bum Jó eredmények a sárvári állami gazdaság sertéstenyészetében Kedves Elvtársak! A sárvári album gazdaság munkájáról akarok levelemben beszámolni. A vetéssel mrár jóformán végeztünk, csupán a búzavetés egy része van hátra. Az őszi mélyszántás is megindult elöhántos eke alkalmazásával. Nagy hátrányunkra van azonban az, hogy traktorosaink hanyagok, nem veszik komolyan a reájuk bízott munkát. Nem szervezik meg a váltott műszakot, a gépeknél sokszor van üzemzavar arai nagy kiesést jelent a munkában, ezért nem tudja az állami gazdaság tervét a felajánlott időre teljesíteni. A vezetőség igyekszik ezt a hibát kijavítani- Jó népnevelőmunkával elérte azt, hogy a traktoristák ígéretet tettek arra, hogy behozzák a hanyagságukkal okozott elmaradást. A sertéstenyésztés terén gazdaságunk komoly eredményt ért el. Uohl Gábor főagronómus Tretyekov Mihály technikussal a szabad ég alatt teljesen szovjet mintára, az erdő mellett állíttatta fel a katricákat. Szovjet módszerek alkalmazásával elérték azt, hogy egy koca 15—16-ot fial, amiből 15—14-et felnevel. Ezzel növelni tudjuk gazdaságunk jövedelmét és az állam vagyonát. Legjobb sertésgondozóink: Gótai Zoltánna, Örs Mária és a 14 éves Horváth Magdolna. Horváth János Újabb dolgozó parasztok a termelt szövetkezetében Egyre több dolgozó paraszt választja a helyes utat és lép be a termelőszövetkezetbe, hiszen saját szemeivel győződött meg anagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A határmenti Farkasfa dolgozó parasztjai is megelégelték már a kisparcellás gazdálkodást: tizenegy család húsz taggal és 180 hold földdel meg is alakította a III. típusú tszcs-t. a falu többi dolgozó parasztja gondolkodik, hogy ők is követik társaik példáját. Magyarszecsődön 5 dolgozó parasztcsalád megtalálta boldogulásának és szebb jövőjének útját, amikor 45 hold földdel belépetta Világszabadság tszcs-be- ÜZEMEINKBŐL JELENTIK Eredményesen harcolnak az őszi forgalom sikeréért a celli Futőház dolgozói A celldömölki Futőház dolgozói eredményesen harcolnak az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása érdekében. A versenyben a kommunista dolgozók járnak az élen és magukkal ragadják a pártonkívülieket is. Szép eredmények vannak túlsúlytovábbítás terén. Vörös Károly mozdonyvezető, Baranyai Imre és Czupor István, fütök 50 százalékos túlsúlyos irányvonatot továbbítottak Celldömölktől Győrig a menetidő pontos betartásával. A munka más területein is kiemelkedő eredmények születnek. Kovács Gyula Zsalakos 173 százalékos teljesítménnyel dicsekedhetik. Boda István 170 százalékot ért el. Rajtuk kívül még számos dolgozó teljesítménye közelíti meg a 150 százalékot. Eredményesen folyik a Nazarova-mozgalom is. A dolgozók gondosan ápolják gépeiket, ez teszi lehetővé az 50—100 százalékos túlsúly továbbításokat. Az anyagtakarékosság terén is növekvő eredmények vannak. Perjés Ferenc főmozdonyvezető augusztusban 19 tonna. Somogyi Bála sütő 28 tonna szénmegtakarítást ért el. A mosástól-mosásig mozgalom is szépen fejlődik: számos mozdony személyzete érte el a 12.000 kilométeres mosástól-mosásig távolságot. Hiányosság, hogy a szakszervezeti bizalmiak egy része még nem értette meg fontos szerepét a szocialista munkaverseny szervezésében és ellenőrzésében. A közeljövőben meginduló politikai iskolákon azon leszünk, hogy a szakszervezeti bizalmiak is fokozottan fejlődjenek ezeken. A jövőben is arra törekszünk, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért folyó harcban. Peterei István Celdömölki Fűtőház A festők és a hegesztők nemes versengése a Mezőgépben Nagy verseny folyik a Mezőgazdasági Gépgyár hegesztő- és festőműhelye között. A hegesztőműhely dolgozói 149, a festőrészleg dolgozói pedig 140 százalékra teljesítették szeptemberi tervüket. A hegesztők közül Sulyok László érte el a legjobb eredményt, 163 százalékos teljesítményt. A festők között Bozinai Kálmánná és Pajor István járnak az élen 140 százalékos átlaggal. Erősödnek a csényei termelőcsoportok Csénye dolgozó parasztsága nem hallgat az ellenség szavára. Községünk a rozs vetését már befejezte. A búzavetéssel is jól haladunk. Már több mint a hetven százalékát elvetettük a búzának is és a napokban ennek a vetését is befejezzük. Kihasználtuk a lehulló csapadékot, ami elősegítette, hogy a vetés alá’jó talajmunkát tudjunk végezni. Községünkben a két tolmindőcsoport jár az élen a vetési munkákban, melyek a rozs vetését szeptember 22-re befejezték. A napokban pedig befejezik a búza vetését is. Gyors munkájukkal bámulatba ejtik a dolgozó parasztokat. Főleg akkor csodálkoznak a dolgozó parasztjaink, amikor elmennek a termelőcsoport hatalmas kukoricatáblája mellett, amely messzemenően jobb termést ígér, mint az övéké. Papp Lajos középparaszt már régóta figyelte a csoporttagok munkáját. Többször el-el ment a csoport földjei mellett és megnézte, hogyan végzik munkájukat. Érdeklődött a tagoktól, hogy milyen a jövedelmük. Az elmúlt napon pedig úgy határozott, hogy szakít az egyéni gazdálkodással és a közös gazdálkodás útjára lép. Papp Lajoson kívül még Szabó Gergely, Papp János, Szabó Lajos, Szabó Károly középparasztok kérték felvételüket a csoportba. Ezzel tehát községünkben újabb öt gazda lépett a felemelkedés útjára. * Eredics Gyula Egyenletesen emelkedő termelés az Útfenntartó Vállalatnál Az Útfenntartó Vállalat dolgozói napról-napra fokozzák teljesítményüket. Augusztus első dekádjában 138 százalék, a második dekádban már 140 százalék, szeptember első dekádjában pedig 167 százalék volt az átlagteljesítmény. Az egyéni versenyzők is kitűnnek teljesítményeikkel. Balla Kálmán kézi kötöző hónapok óta 215 százalékkal dolgozik, 100 százalékos minőség mellett. Szabó Sándor kötöző 214 százalékával tűnik ki. Élánk brigádverseny a Tatarozó Vállalatnál A szombathelyi Tatarozó Vállalat brigádjai között széleskörű verseny bontakozott ki. Jelenleg Hajba István állványozó-brigádja jár az élen 190 százalékos tervteljesítésse. Versenytársa, Zsigovits Géza brigádja nem sokkal marad el mögötte, 186 százalékos tervteljesítést ért el. A festő-brigádok is eredményesen küzdenek. A legutóbbi értékelés szerint Handler Antal festő-brigádja az első 156 százalékos tervteljesítéssel. Horváth József brigádja szorosan mögötte halad. Vannak azonban olyan brigádok is, amelyek elmaradnak, mint Wolfert Pál kőműves-brigádja, amely augusztusban és szeptember első és második dekádjában mindössze 80 százalékra teljesítette tervét. Ez a brigád is törekedjen arra, hogy minél előbb utolérje az élenjárókat. | Az állattenyésztés fejlődése a Szovjetunió isi ötéves tervében A Szovjetunió — mint minden téren — az állattenyésztés területén is világraszóló eredményeket ért el és messze maga mögött hagyta a kapitalista országokat. A cári Oroszország elmaradott állattenyésztésében a szovjet állam megalakulása, a mezőgazdaság kollektivizálása hozta meg a gyökeres fordulatot. Sztálin elvtársnak a XVII. pártkongresszuson elhangzott felhívása, hogy az állattenyésztés fejlesztése ugyanolyan elsőrendű fontosságú probléma, mint az akkor már sikeresen megoldott gabonaprobléma, valamint a későbbi párt- és kormányhatározatok szabták meg az utat az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztésének. Az állattenyésztő szovhozok, farmok létesülése, az állami tenyészállomások alakulása, a tenyészmunka rendszerének kidolgozása megtette a magáét: 1935-től 40-ig a kolhozok szarvasmarhaállományának szaporulata 11,7 százalékkal növekedett. Ilyen arányú szaporulatra egyetlen kapitalista ország állattenyésztése sem hivatkozhat, sőt ezekben az években a tőkés világ állattenyésztése nem is fejlődött. A szovhozok, kolhozok és kolhozparasztok gazdaságában a fajtiszta állatok száma ezekben az években háromszorosára gyarapodott: a fajtiszta szarvasmarhák aránya 2,7-ről 18 százalékra növekedett. Kialakultak és megerősödtek az állami tenyészállomások és szovhozok, amelyek nagy termelőképességű állatokat neveltek. 1940 végén a Szovjetunió területén 57 állami tenyész állomás működött, s 366 tenyész-szovhoz létezett.. A német fasiszta megszállás óriási károkat okozott az ideiglenesen megszállt területeken. Észak-Kaukázus, Ukrajna, Leningrád, Szmolenszk legértékesebb állatállománya megsemmisült. Bár az állatállomány 1939-hez viszonyítva nagymértékben megfogyatkozott, a fajtiszta állomány számaránya 1935-höz viszonyítva növekedett. A szovjet zootechnikai tudomány tovább folytatta munkáját s olyan hazai fajtákat tenyésztettek ki, mint a kosztromai szarvasmarha, a Vlagyimirt nehéz, igás ló és sok más új fajta. A kosztromai terület karajevói kolhozában már 1940-ben elérték, hogy 238 kosztromai tehéntől egyedileg 6320 kiló tejet fejtek, s az állomány egyik tehene, a Poszlusnyica évi tejtermelése 16.269 kiló volt és tejhozamával megdöntötte a világrekordot. Ezek a csúcseredmények nem maradtak elszigeteltek, mert minden kolhozban és szovhozban felhasználták az élenjáró gazdaságok tapasztalatait az állatállománytermelékenységének nagyarányú fellendítésére. A háború utáni első ötéves tervben a Szovjetunió állattenyésztői hatalmas eredményeket értek el. 1945—1950-ig a szarvasmarhaállomány 39, a tehenenkénti tejhozam 67 százalékkal növekedett, a 100 tehén utáni borjúszaporulat 00 darabra emelkedett. Hatalmas méretekben gyarapodtak a körzeti állatkórházak, gyógykovács-állomások, laboratóriumok. A háború utáni első ötéves terv túlteljesítését Micsurin és Liszenko tanításainak széleskörű alkalmazásával érték el. A Szovjetunióban eddig elért eredmények, a tudomány fejlődése lehetővé tette egy, az eddigieknél még hatalmasabb állattenyésztési terv kidolgozását. A Szovjetunió új, ötödik ötéves terve az állomány számbeli növelése mellett döntően az állatok minőségét és ezen keresztül termelékenységét kívánja emelni 11355-re a Szovjetunió szarvasmarhaállománya 20, sertésállománya 50, lóállománya 12, juhállománya 62 százalékkal fog emelkedni, baromfiállománya pedig megháromszorozódik. A minőség fokozását a népgazdaság kívánalmainak megfelelő mértékben kívánja megvalósítani, hogy a hús és szalonnatermelés 90, a tejtermelés 50 százalékkal, gyapjútermelés a mainak két, a tojástermelés hétszeresére emelkedjék. A Szovjetunió új ötéves tervének alapfeltételeit az elmúlt tervek során a tudomány, a szovhozok és kolhozok dolgozói már megteremtették A terv megvalósítása azonban ismét nagy feladatok elé állítja a szovjet állattenyésztőket, akik a zootechnikai eljárások tökéletesítésével, új fajták előállításával, a természeti adottságok kihasználásával, az állattegészségügyi intézmények bővítésével, a takarmánybázis biztosításával, a szakmai és politikai oktatás kiszélesítésével akarják megvalósítani az új ötéves tervnek az állattenyésztésre vonatkozó irányelveit. Az állattenyésztésben elért szovjet tapasztalatok már eddig is nagy segítséget adtak a magyar állattenyésztés fejlesztéséhez, s az új ötéves terv a mi jövőnket is mutatja. Kétéves állattenyésztési tervünk a megvalósulás előtt áll. Ezt a tervet megyénk általában teljesítette. Az állatsűrűség jobb az országos átlagnál: 2,4 kat. holdra esik egy számosállat. A borjúszaporulat 100 tehén után átlagosan öttel több, mint amit a határozat megkövetel. Az anyakocáknál is elértük a kívánt szaporulatot, fokoztuk a tejtermelést, a tojás-, hú3-, zsír- és gyapjúhozamot kiszélesítettük a takarmánybázist, s a silózás eserén is értünk el eredményeket. Eredményeink azonban még magasabbak lehetnének, de elhanyagoltuk a minőség és a termelés fokozásához szükséges eljárások alkalmazását, mint az egyedi takarmányozás, a napi háromszori fejes, a tőgymasszázs, ráfedeztetés, hideg borjúnevelés, stb. Dolgozó népünk igényeinek növekedéséhez mérten az eddigi eredmények alapján a minisztertanács és a párt kidolgozta az állattenyésztés és takarmánytermelés újabb kétéves tervét, amely megszabja a további célokat és feladatokat. A második kétéves állattenyésztési terv végrehajtására megyénkben ismegvannak az adottságok. Éppen ezért állattenyésztési dolgozóinknak, dolgozó parasztjainknak, a tanácsoknak és valamennyi tömegszervezetnek nagy gondot kell fordítaniuk a terv megvalósításával kapcsolatos problémákra. Jól ki kell használni a meglévő adottságokat, széles körben el kell terjeszteni a már jól bevált szovjet tapasztalatokat, s főleg a takarmánybázis biztosítása érdekében kell új utakon járni. Bővíteniük kell szaktudásukat és politikai ismereteiket az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok és a tanácsok dolgozóinak, mert a gyakorlati munka sikeres végrehajtásának ez is igen fontos feltétele. A Szovjetuniótól eddig is minden segítséget megkaptunk állattenyésztési terveink végrehajtásához. Továbbra is szovjet állattenyésztők gyakorlati módszereit, kell bátran alkalmazniok állattenyésztőinknek. Az állattenyésztési terv szerves része ötéves tervünknek, szocializmust építő munkánknak, ezért e tervért dolgozni, megvalósításáért küzdeni büszke és megtisztelő feladat. Cziráki József, a megyei tanács állattenyésztési csoportvezetője. ■ jrtt PH év c io ti&rfffcftijiLionMK nélkülözhetetlen az agitációs munkában Szerda, 1952 október 1.3