Vasmegye, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

A celldömölki járás dolgozó parasztsága teljesítette rossvetési tervét Pár nappal ezelőtt megírtuk, hogy a celldöm­ölki járás dolgozó parasztjai — csatlakozva a ceg­lédi járás dolgozóinak kezdemé­nyezéséhez — vállalást tettek az őszi munkák gyors és határidő előtti elvégzése érdekében. E vál­lalást lelkes verseny és jó munka követte. A községek, termelőszö­vetkezetek és egyes dolgozók ver­senye eredményeképpen a celldö­m­ölki járás tegnap száz százalék­ra teljesítette rozsvetési előirány­­zatát. A járás dolgozói most min­den erejükkel harcolnak a búza­­vetés minél előbbi befejezéséért. A szocialista mezőgazdaság útján „Szakítottam a maradi gazdálkodással” Levelemben röviden szeretném is­mertetni családom életét, összeha­­sonlítani a múltat a jelennel, hogy boldog életemet, amit a felszabadító Szovjet Hadseregnél. köszönhetek, másol­ is megismerhessek. Öt holdon gazdálkodó özvegyasszony voltam- IdSS-ban özvegyi so­rsra kerültem. Három fiammal, akik akkor még kicsik voltak, nagyon sok fáradság, nyomorgó élet és nehéz küzdelmek árán kerestem meg a mindennapi kenyeret. A felszabaduláskor én is földet kaptam, így lett öt hold föl­dem, amin ezidáig, mint egyénileg gazdálkodó dolgoztam. Fiaim közül egy katona, a néphadseregben szol­gál. "Az idősebb a cetli járásban van vezető állásban, a legkisebb pedig a kőszegi tanutóképzőbe jár. Meglett a kívánsága, tanulhat és ember lehet belőle. A párt­, a demokrácia gon­doskodása sokat segített rajtunk. Gyermekeimnek megadta a lehetősé­get, hogy tudásuk szerint az életben a megérdemelt helyen érvényesülhes­senek. Az államnak ezt a gondosko­dását úgy viszonoztam, hogy a be­adási kötelezettségemet mindig pon­tosan teljesítettem, a TM!ét héten pedig szakítottam a maradi gazdál­kodással és beléptem a termelőcso­portba- rájöttem, hogy a saját boldogulásomat is csak akkor talá­lom meg igazán, ha a társas gazdál­kodás útját választom. Ez az egye­düli helyes út, amelyen nekem és minden egyénileg gazdálkodó pa­­raszttársamnak járnia kell. Szeret­ném, ha minden gazdatársam minél előbb megértené ezt. özv. Panka Lajosné tszcs-tag, Bum Jó eredmények a sárvári állami gazdaság sertéstenyészetében Kedves Elvtársak! A sárvári al­bum gazdaság munkájáról akarok levelemben beszámolni. A vetéssel mr­ár jóformán végeztünk, csupán a búzavetés egy része van hátra. Az őszi mélyszántás is megindult elö­­h­ántos eke alkalmazásával. Nagy hátrányunkra van azonban az, hogy traktorosaink hanyagok, nem veszik komolyan a reájuk bízott munkát. Nem szervezik meg a váltott műsza­kot, a gépeknél sokszor van üzem­zavar arai nagy kiesést jelent a munkában, ezért nem tudja az ál­lami gazdaság tervét a felajánlott időre teljesíteni. A vezetőség igyek­szik ezt a hibát kijavítani- Jó nép­­nevelőm­unkával elérte azt, hogy a traktoristák ígéretet tettek arra, hogy behozzák a hanyagságukkal okozott elmaradást. A sertéstenyésztés terén gazdasá­gunk komoly eredményt ért el. Uohl Gábor főagr­onóm­us Tretyekov Mihály technikussal a szabad ég alatt teljesen szovjet mintára, az erdő mellett ál­líttatta fel a katricákat. Szovjet mód­szerek alkalmazásával elérték azt, hogy egy koca 15­—16-ot fial, amiből 15—14-et felnevel. Ezzel növelni tudjuk gazdaságu­nk jövedelmét és az állam vagyonát. Legjobb sertés­­gondozóink: Gótai Zoltánna, Örs Mária és a 14 éves Horváth Mag­dolna. Horváth János Újabb dolgozó parasztok a termelt szövetkeze­­tében Egyre több dolgozó paraszt vá­lasztja a helyes utat és lép be a termelőszövetkezetbe, hiszen saját szemeivel győződött meg a­­nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. A határmenti Farkasfa dolgozó pa­rasztjai is megelégelték már a kis­­parcellás gazdálkodást: tizenegy család húsz taggal és 180 hold föld­del meg is alakította a III. típusú tszcs-t. a falu többi dolgozó pa­rasztja gondolkodik, hogy ők is követik társaik példáját. Magyarszecsődön 5 dolgozó pa­rasztcsalád megtalálta boldogulásá­nak és szebb jövőjének útját, ami­kor 45 hold földdel belépett­­a Vi­lágszabadság tszcs-be- ÜZEMEINKBŐL JELENTIK Eredményesen harcolnak az őszi forgalom sikeréért a celli Futőház dolgozói A celldömölki Futőház dolgo­zói eredményesen harcolnak az őszi csúcsforgalom sikeres lebo­nyolítása érdekében. A verseny­ben a kommunista dolgozók jár­nak az élen és magukkal ragad­ják a pártonkívülieket is. Szép eredmények vannak túlsúlytováb­­bítás terén. Vörös Károly moz­donyvezető, Baranyai Imre és Czupor István, fütök 50 százalé­kos túlsúlyos irányvonatot to­­vábbítottak Celldömölktől Győr­ig a menetidő pontos betartásá­val. A munka más területein is kiemelkedő eredmények szület­nek. Kovács Gyula Z­­salakos 173 százalékos teljesítménnyel dicse­kedhetik. Boda István 170 szá­zalékot ért el. Rajtuk kívül még számos dolgozó teljesítménye kö­zelíti meg a 150 százalékot. Eredményesen folyik a Nazaro­­va-mozgalom is. A dolgozók gondosan ápolják gépeiket, ez te­szi lehetővé az 50—100 százalé­kos túlsúly továbbításokat. Az anyagtakarékosság terén is nö­vekvő eredmények vannak. Per­jés Ferenc főmozdonyvezető au­gusztusban 19 tonna. Somogyi Bála sütő 28 tonna szénmegtakarí­­tást ért el. A mosástól-mosásig mozgalom is szépen fejlődik: számos moz­dony személyzete érte el a 12.000 kilométeres mosást­ól-mosásig tá­volságot. Hiányosság, hogy a szakszerve­zeti bizalmiak egy része még nem értette meg fontos szerepét a szocialista munkaverseny szer­vezésében és ellenőrzésében. A közeljövőben meginduló politikai iskolákon azon leszünk, hogy a szak­szervezeti bizalmiak is foko­zottan fejlődjenek ezeken. A jövőben is arra törekszünk, hogy még nagyobb eredményeket érjünk el az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért folyó harcban. Peterei István Celdömölki Fűtőház A festők és a hegesztők nemes versengése a Mezőgépben Nagy verseny folyik a Mezőgaz­dasági Gépgyár hegesztő- és fes­tőműhelye között. A hegesztőmű­­hely dolgozói 149, a festőrészleg dolgozói pedig 140 százalékra tel­­jesítették­ szeptemberi tervüket. A hegesztők közül Sulyok László érte el a legjobb eredményt, 163 százalékos teljesítményt. A fes­tők között Bozinai Kálmánná és Pajor István járnak az élen 140 százalékos átlaggal. Erősödnek a csényei termelőcsoportok Csénye dolgozó parasztsága nem hallgat az ellenség szavára. Községünk a rozs vetését már befejezte. A búzavetéssel is jól ha­ladunk. Már több mint a hetven százalékát elvetettük a búzának is és a napokban ennek a vetését is befejezzük. Kihasználtuk a lehulló csapadékot, ami elősegítette, hogy a vetés alá’jó talajmunkát tudjunk végezni. Községünkben a két tolmind­­­őcsoport jár az élen a vetési mun­kákban, melyek a rozs vetését szep­tember 22-re befejezték. A napok­ban pedig befejezik a búza vetését is. Gyors munkájukkal bámulatba ejtik a dolgozó parasztokat. Főleg akkor csodálkoznak a dolgozó pa­rasztjaink, amikor elmennek a ter­­melőcsoport hatalmas kukoricatáb­lája mellett, amely messzemenően jobb termést ígér, mint az övéké. Papp Lajos középparaszt már régóta figyelte a csoporttagok munkáját. Többször el-el ment a csoport föld­jei mellett és megnézte, hogyan vég­zik munkájukat. Érdeklődött a ta­goktól, hogy milyen a jövedelmük. Az elmúlt napon pedig úgy határo­zott, hogy szakít az egyéni gazdál­kodással és a közös gazdálkodás út­jára lép. Papp Lajoson kívül még Szabó Gergely, Papp János, Szabó Lajos, Szabó Károly középpar­asztok kérték felvételüket a csoportba. Ezzel tehát községünkben újabb öt gazda lépett a felemelkedés útjára. * Eredics Gyula Egyenletesen emelkedő termelés az Útfenntartó Vállalatnál Az Útfenntartó Vállalat dolgo­zói napról-napra fokozzák teljesít­­ményüket. Augusztus első dekád­­jában 138 százalék, a második de­kádban már 140 százalék, szeptem­ber első dekádjában pedig 167 szá­­zalék volt­ az átlagteljesítmény. Az egyéni versenyzők is kitűnnek tel­jesítményeikkel. Balla Kálmán ké­zi kötöző hónapok óta 215 száza­lékkal dolgozik, 100 százalékos mi­nőség mellett. Szabó Sándor kötöző 214 százalékával tűnik ki. Élánk brigádverseny a Tatarozó Vállalatnál A szombathelyi Tatarozó Válla­lat brigádjai között széleskörű ver­seny bontakozott ki. Jelenleg Haj­ba István állványozó-brigádja jár az élen 190 százalékos tervteljesít­és­­se. Versenytársa, Zsigovits Géza brigádja nem sokkal marad el mö­götte, 186 százalékos tervteljesítést ért­ el. A festő-brigádok is eredmé­nyesen küzdenek. A legutóbbi ér­tékelés szerint Handler Antal fes­tő-brigádja az első 156 százalékos tervtel­jesí­téssel. Horváth József brigádja szorosan mögötte halad. Vannak azonban olyan brigádok­­ is, amelyek elmaradnak, mint Wol­­­fert Pál kőműves-brigádja, amely augusztusban és szeptember első és­­ második dekádjában mindössze 80 százalékra teljesítette tervét­. Ez a­­ brigád is törekedjen arra, hogy­­ minél előbb utolérje az élenjárókat. | Az állattenyésztés fejlődése a Szovjetunió isi ötéves tervében A Szovjetunió — mint min­den téren — az állattenyésztés területén is világraszóló eredmé­nyeket ért el és messze maga mö­gött hagyta a kapitalista orszá­gokat. A cári Oroszország elma­radott állattenyésztésében a szov­­jet állam megalakulása, a mező­gazdaság kollektivizálása hozta meg a gyökeres fordulatot. Sztá­lin elvtársnak a XVII. pártkon­gresszuson elhangzott felhívása, hogy az állattenyésztés fejlesztése ugyanolyan elsőrendű fontosságú probléma, mint az akkor már si­keresen megoldott gabonaproblé­ma, valamint a későbbi párt- és kormányhatározatok szabták meg az utat az állattenyésztés minő­ségi és mennyiségi fejleszté­­sének. Az állattenyésztő szov­­hozok, farmok létesülése, az állami tenyészállomások alaku­lása, a tenyészmunka rendsze­rének kidolgozása megtette a magáét: 1935-től 40-ig a kolhozok szarvasmarhaállományának sza­porulata 11,7 százalékkal növe­kedett. Ilyen arányú szaporulat­­ra egyetlen kapitalista ország ál­lattenyésztése sem hivatkozhat, sőt ezekben az éve­kben a tőkés világ állattenyésztése nem is fej­lődött. A szovhozok, kolhozok és kol­­hozparasztok gazdaságában a faj­­tiszta állatok száma ezekben az években háromszorosára gyarapo­­dott: a fajtiszta szarvasmarhák aránya 2,7-ről 18 százalékra nö­vekedett. Kialakultak és megerő­södtek az állami tenyészállomá­­sok és szovhozok, amelyek nagy termelőképességű állatokat nevel­tek. 1940 végén a Szovjetunió te­rületén 57 állami tenyész állomás működött, s 366 tenyész-szovhoz létezett.. A német fasiszta megszállás óriási károkat okozott az ideigle­­nesen megszállt területeken. Észak-Kaukázu­s, Ukrajna, Lenin­grád, Szmolenszk legértékesebb állatállománya megsemmisült. Bár az állatállomány 1939-hez viszo­nyítva nagymértékben megfogyat­kozott, a fa­jtiszta állomány szám­aránya 1935-höz viszonyítva növe­kedett. A szovjet zootechnikai tudomány tovább folytatta mun­káját s olyan hazai fajtákat te­nyésztettek ki, mint a kosztromai szarvasmarha, a Vlagyimirt nehéz, igás ló és sok más új fajta. A kosztromai terület karajevói kol­hozában már 1940-ben elérték, hogy 238 k­osztromai tehéntől egye­­dileg 6320 kiló tejet fejtek, s az állomány egyik tehene, a Poszlus­­nyica évi tejtermelése 16.269 kiló volt és tejhozamával megdöntötte a világrekordot. Ezek a csúcs­eredmények nem maradtak elszigeteltek, mert minden kol­­hozban és szovhozban felhasznál­­ták az élenjáró gazdaságok ta­­pasz­talatait az állatállomány­­ter­melékenységének nagyarányú fel­lendítésére. A háború utáni első ötéves tervben a Szovjetunió állat­tenyésztői hatalmas eredménye­ket értek el. 1945—1950-ig a szarvasmarhaállomány 39, a tehe­nenkénti tejhozam 67 százalékkal növekedett, a 100 teh­én utáni bor­­júszaporulat 00 darabra emelke­dett. Hatalmas méretekben gya­rapodtak a körzeti állatkórházak, gyógykovács-állomások, laborató­riumok. A háború utáni első öt­éves terv túlteljesítését Micsurin és Liszenko tanításainak széleskö­rű alkalmazásával érték el. A Szovjetunióban eddig elért eredmények, a tudomány fejlődése lehetővé tette egy, az eddigieknél még hatalmasabb állattenyésztési terv kidolgozását. A Szovjetunió új, ötödik ötéves terve az állo­mány számbeli növelése mellett döntően az állatok minőségét és ezen keresztül termelékenységét kí­vánja emelni 11355-re a Szovjetunió szarvasmarhaállománya 20, ser­tésállománya 50, lóállománya 12, juhállománya 62 százalékkal fog emelkedni, baromfiállománya pe­­dig megháromszorozódik. A minő­­ség fokozását a népgazdaság kí­vánalmainak megfelelő mértékben kívánja megvalósítani, hogy a hús­ és szalonna­termelés 90, a tejter­melés 50 százalékkal, gyapjúter­­melés a mainak két­, a tojáster­­m­elés hétszeresére emelkedjék. A Szovjetunió új ötéves tervé­nek alapfeltételeit az elmúlt ter­­vek során a tudomány, a szovho­zok és kolhozok dolgozói már megteremtették A terv megvaló­sítása azonban ismét nagy fel­­adatok elé állítja a szovjet állat­tenyésztőket, akik a zootechni­­kai eljárások tökéletesítésével, új fajták előállításával, a természeti adottságok kihasználásával, az ál­­lattegészségü­gyi intézmények bő­vítésével, a takarmánybázis biz­tosításával, a szakmai és politikai oktatás kiszélesítésével akarják megvalósítani az új ötéves tervnek az állattenyésztésre vonatkozó irányelveit. Az állattenyésztésben elért szovjet tapasztalatok már eddig is nagy segítséget adtak a ma­gyar állattenyésztés fejlesztésé­hez, s az új ötéves terv a mi jö­vőnket is mutatja. Kétéves állat­­tenyésztési tervünk a megvalósu­lás előtt áll. Ezt a tervet me­gyénk általában teljesítette. Az állatsűrűség jobb az országos át­lagnál: 2,4 kat. holdra esik egy számosállat. A borjúszaporulat 100 tehén után átlagosan öttel több, mint amit a határozat meg­követel. Az anyakocáknál is el­értük a kívánt szaporulatot, fo­koztuk a tejtermelést, a tojás-, hú3-, zsír- és gyapjúhozamot ki­szélesítettük a takarmánybázist, s a silózás eserén is értünk el ered­ményeket. Eredményeink azon­ban még magasabbak lehetnének, de elhanyagoltuk a minőség és a termelés fokozásához szükséges eljárások alkalmazását, mint az egyedi takarmányozás, a napi há­romszori fejes, a tőgym­asszázs, ráfedeztetés, hideg borjúnevelés, stb. Dolgozó népünk igényeinek növekedéséhez mérten az eddigi eredmények alapján a miniszterta­nács és a párt kidolgozta az állat­­tenyésztés és takarmánytermelés újabb kétéves tervét, amely meg­szabja a további célokat és fel­­adatokat. A második kétéves ál­lattenyésztési terv végrehajtására megyénkben is­­megvannak az adottságok. Éppen ezért állatte­nyésztési dolgozóinknak, dolgozó parasztjainknak, a tanácsoknak és valamennyi tömegszervezet­­nek nagy gondot kell fordítaniuk a terv megvalósításával kapcsola­tos problémákra. Jól ki kell hasz­nálni a meglévő adottságokat, széles körben el kell terjeszteni a már jól bevált szovjet tapasztala­tokat, s főleg a takarmánybázis biztosítása érdekében kell új uta­kon járni. Bővíteniük kell szak­tudásukat és politikai ismeretei­ket az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek, egyénileg dolgo­zó parasztok és a tanácsok dol­gozóinak, mert a gyakorlati mun­ka sikeres végrehajtásának ez is igen fontos feltétele. A Szovjetuniótól eddig is min­den segítséget megkaptunk állat­tenyésztési terveink végrehajtásá­hoz. Továbbra is szovjet állatte­nyésztők gyakorlati módszereit, kell bátran alkalmazniok állatte­nyésztőinknek. Az állattenyésztési terv szer­ves része ötéves tervünknek, szo­cializmust építő munkánknak, ezért e tervért dolgozni, megvaló­sításáért küzdeni büszke és meg­tisztelő feladat. Cziráki József, a megyei tanács állattenyésztési csoportvezetője. ■ jrtt PH év c i­o ti&rfffcftijiLion­MK nélkülözhetetlen az agitációs munkában Szerda, 1952 október 1.3

Next