Vasmegye, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-01 / 232. szám
Egy csövetkezet a lakosság szolgálatában Gyakran sok bosszúságot okozott a háziasszonyoknak, ha kilyukadt az edény. Nem igen tudták megjavíttatni, mert nem foglalkoztak az utóbbi időben a kisiparosok ilyen munkával. De még ennél is több kellemetlenséget, bosszúságot okozott egy-egy csőrepedés. Nagyon helyes, hogy ezeknek a hibáknak a megszüntetésére a Vas megyei KISZÖV kezdeményezésére egy kisipari szövetkezet alakult. Bádogos, vízvezetékszerelő és javító kisipari szövetkezet. Ez a szövetkezet van hivatva arra, hogy a lakosság igényeit ez irányban kielégítse. Fürst Sándor utca 12. szám alatt van a szövetkezet üzeme. Mindössze három hónappal ezelőtt alakult és máris igen sok értékes munkával segítették a lakosságot. Hetvenezer forintos költséggel hozták rendbe a szövetkezet műhelyeit. Az induláskor alig húszan kezdték a munkát és most már több mint 40 ember dolgozik a világos, szép műhelyekben. Az anyagraktárban példás rend és tisztaság uralkodik. A raktárban minden alkatrész megtalálható, ami szükséges a vízvezeték, a gázszerelő és a bádogos munkákhoz. Ugyanígy a szövetkezetben táblákban hevernek a mosófazékhoz tejeskannákhoz szükséges lemezek. Kellenek is ezek a fontos közszükségleti cikkek. Gyártják is százával a kútvedréket, tejeskannákat. Hamarosan, a háziasszonyok örömére, tepsiket is készítenek. Ezenkívül a szövetkezetben mindennemű javítási munkálatokat is végeznek. Van munkája bőven a szövetkezetnek, csak győzzék csinálni. Gyakran szól a telefon, hívják a szerelőket a házakhoz, hogy csőrepedés, vagy csapdugulás van. A szerelők állandóan kint vannak a házaknál. Például Németh Istvánnénak a Prága utcában szereltek fel vízcsatornát és vízvezetéket. Sok régi kisiparos dolgozik a szövetkezetben, jól megtalálják számításukat. Anyag van, dolgozni lehet, szépen keresnek. A szövetkezet gépekkel is jól fel van szerelve. Minden részleg külön műhelyben dolgozik és így nem zavarják egymást. A legtöbb munkájuk a vízvezetékszerelőjének akad. A többinek is van, de a vizeseknek sok a dolguk. Németh László és Mester József vízvezetékszerelők jóformán alig ismerik az üzemet, mert állandóan a városban „tanyáznak“. Szeretik is őket, mert jól dolgoznak. Nem lehet panasz a többi munkásra sem, mert mindannyian értik szakmájukat. A szövetkezetnek van egy edényátvevőhelye az Óperint utcában. Az üzletbe a hibás edényeket vagy más dolgokat beadják és ugyanitt át is vehetik. Hamarosan egy másik átvevőhelyet is akarnak felállítani a Köztársaság téren. A szövetkezet vezetői gondolnak már a téli időre is, amikor elég gyakori a csőrepedés. Már beszerezték a szükséges ólomcsöveket, hogy munkájukat gyorsan végezhessék. Bloch Imre, a szövetkezet elnöke és műszaki vezetői azon fáradoznak, hogy a szövetkezet valóban kiérdemelje a jóhírnevet a lakosság körében azzal, hogy gyorsan és jól dolgoznak. Jakon megválasztották a h helyi népfront-bizottságt Kovács Sándor püspök levele a gyűléshez Tegnap este a jaki dolgozók az iskolában gyűltek össze, hogy megválasszák a helyi népfrontbizottságot, a Hazafias Népfront megyei bizottságának egyes tagjait és a népfront kongresszus küldöttét. A népfrontgyűlést Horváth Győző igazgató-tanító nyitotta meg, majd átadta a szót Vida János elvtárs tanácselnöknek, aki megtartotta beszámolóját a népfront előkészítő bizottság tevékenységéről, méltatta a Hazafias Népfront jelentőségét, ismertette szerepét, feladatait. A helyi népfront-bizottságba többek között megválasztották id. Ceglédi József tsz-tagot, Tóth János mintagazdát, Kiss János 9 holdas dolgozó parasztot, a termelési bizottság elnökét, Borbás László körorvost, Horváth Győző általános iskolai igazgató-tanítót, Fülöp Lajos szabómestert; megválasztották Kovács Sándor megyéspüspököt és dr. Farkas Dénes püspöki helynököt, jáki apátot a Hazafias Népfront megyei bizottságába; Fodor József elvtársat, a járási párt-végrehajtó bizottság tagját és dr. Farkas Dénes püsköki helynököt, jáki apátot a hazafis Népfront Országos Kongresszusára küldöttnek. Résztvett és felszólalt a gyűlésen dr. Farkas Dénes szombathelyi püspöki helynök, jáki apát is. Ismertette Kovács Sándor megyéspüspök levelét a Hazafias Népfront gyűlése alkalmából. Meg kell osztanom velük a gondokat, és támogatnom, segítenem kell. A kereszt és a gyűrű kötelezett ma is arra, hogy itt megjelenjek és felszólaljak. Igaz örömmel köszöntöm a Hazafias Népfront megalakulását, mely nemcsak fontos, hanem örvendetes esemény is, vallásos és hazafias szempontból egyaránt. Ezután Varga Ferencné elvtársnő, a szombathelyi járási párt-végrehajtó bizottság első titkára szólalt fel. Hangsúlyozta a Hazafias Népfront megalakulásának nagy jelentőségét, rámutatott: történelmünkben a haladásért, a szabadságért vívott küzdelem mindenkor a nemzeti-népi összefogásra támaszkodott. Kifejtette: eddigi eredményeinket is a nemzeti-népi összefogás alapján értük el. — Nemzetünk nemcsak társadalmilag lett egységesebb, hanem ■ céljaiban, törekvéseiben is. Abban, hogy felépítse az új, a szabad, a boldogabb Magyarországot és megvédje eddigi vívmányait. Az a feladatunk, hogy ezt a nemzeti egységet még jobban megerősítsük, megszilárdítsuk, egggyé kovácsoljuk és ezt a célt szolgálja napjainkban az új Hazafias Népfront létrehozása is, amelynek célkitűzése: egység, összefogás a népjólét további emelése, a béke megvédése, a szocializmus építése érdekében — mondotta A gyűlésen felszólalt többek között Nagy József, a jáki állami gazdaság főállattenyésztője. — A Hazafias Népfront munkájában való részvétel elősegíti nagyszabású mezőgazdaságfejlesztési programunk végrehajtását, ez pedig a jólét, az életszínvonal további emeléséhez járul hozzá — mondotta. Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök üdvözlő levele a Hazafias Népfront jáki gyűlése alkalmából ■Kedves magyar testvéreim! A Hazafias Népfront előkészítésében fáradozó magyar testvéreket őszinte tisztelettel köszöntöm. Kérem a jó istent, akinek hűséges szolgálatával hazám és nemzetem boldogságát is kivánom előmozdítani, hogy áldásával kísérje hazánk békéjéért és népünk jólétéért fáradozó nemesszándékú törekvésüket. KOVÁCS SÁNDOR, püspök s. k." Dr. "Farkas Dénes a továbbiakban többek között ezt mondotta: — Mint pap párton kívüli ember vagyok. Távoltartottam magamat az elmúlt idők pártharcaitól. De most úgy érzem: szólanom kell itt, a nagy nyilvánosság előtt, szólanom kell minden magyar emberhez, aki szereti hazáját. — Mindig valami különös melegséggel és megilletődöttséggel lépek Ják község területére, melynek gyönyörű, nagymultú apátságát a közelmúltban nyertem el. Ez a cím régen magas rangot, hatalmas földbirtokot és nagy gazdagságot jelentett, a jáki apát valósággal főúr volt. Ma már ez megszűnt. Nem sajnálom. Nem ejtek könnyet az apáti javadalomért és gazdagságért. Engem a jáki hívekhez más, erősebb kötelék fűz: a szeretet köteléke, az a kötelék, amelynek jelképe a gyűrű és a kereszt. A gyűrű, mint a hitvestársaknál, szétválaszthatatlan, erős kapcsolatot jelent Ják község és a jáki apát között. Közösek ezután örömeink és bánataink. Az apáti mellkereszt pedig arra int, hogy felebarátaimnak gondját, keresztjét, terhét szüntelenül magam előtt lássam és viseljem. A szabadságharcosok a Hazafias Népfront célkitűzéseiért A Magyar Szabadságharcos Szövetség Vas megyei Bizottsága örömmel fogadta országos központunk csatlakozását a Hazafias Népfronthoz. Mi, Vas megyei szabadságharcosok is minden erőnkkel harcolunk azért, hogy, megyénkben minden hazáját szerető dolgozó és jövőnk reménysége, ifjúságunk elősegítse a Hazafias Népfront célkitűzéseinek megvalósítását. Alapszerű egyeinll. A taggyűléseken beszélik meg, hogy milyen feladataink vannak a Hazafias Népfront célkitűzéseinek sikeres megvalósítása,érdekében. Minden szabadságharcosnak hazafias kötelessége, hogy e nssses munkából aktívan kivegye a részét. Szövetségünk a jövőben még nagyobb lelkesedéssel harcol, hogy dolgozóink, de különösen ifjaink még közelebbről ismerkedjenek meg nagyjaink harcaival. Rákóczi kurucainak, az 1848-as szabadságharcosoknak, Kossuthnak és Petőfinek, az 1919-es vörös katonáknak a szabadságért vívott küzdelmeivel, hogy ebből is erőt, hazánk iránti olthatatlan szeretetet meríthessenek, még elszántabban harcoljanak a béke megvédéséért. Perjés János megyei titkár Hogyan fokozzuk a talaj termőerejét? A talaj termékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele". — állapítja meg a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat. A mezőgazdaság fejlődése, életszínvonalunk emelkedése szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban áll a talaj termelékenységével. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a lakosság bőséges ellátását kenyérrel és liszttel, hússal, zsírral, tejjel, zöldségfélékkel, a hozamok fokozásának alapfeltételét, a talaj termékenységének növelését kel feladatul tekinteni. Mi jellemzi a termékeny talajt ? A növények életműködéséhez nélkülözhetetlen szükség van napfényre, hőre, tápanyagokra és vízre. A fényt és a hőt a naptól kapja a növény. A táplálóanyagot, a vizet a talajból veszi fel. Ha az egész tenyészidő alatt bőségesen áll rendelkezésre víz és tápanyag, akkor nagy termésre számíthatunk. Ezért termékenynek az olyan talajt nevezzük, amely a növény szükségleteinek tápanyagokkal és vízzel való kielégítésére alkalmas. A talajtermékenység alapfeltétele a tartós, morzsalékos talajszerkezet. Az ilyen talajba a csapadékvíz könnyen beszivárog és benne tartósan raktározódik. A morzsás szerkezet biztosítja egyben a talaj hasznos élőlényeinek működését Ezek működésének eredményeképpen alakulnak át a talaj alkotórészei a növények számára felvehető tápanyagokra. A talaj termékenységét nagymértékben fokozza a morzsás szerkezetet kialakító gyepesvdtésforgó bevezetése, a szervestrágyázás, a szükséges műtrágyázás és a helyes talajművelés. A morzsalékos szerkezetű talaj is csak akkor táplálja kielégítően a növényzetet, ha rendszeresen gondoskodunk a tápanyagok pótlásáról. Az elhasznált tápanyagokat leginkább trágyázással tudjuk pótolni. A trágyázásnak akkor lesz termésfokozó hatása, ha az a helyes talajműveléssel és a növények sorrendjének helyes megválasztásával párosul. A vetésforgó, a talajművelés és a trágyázás hatása egymást kiegészíti, ezek összhangja teremti meg a nagyobb termés feltételeit Ezekből következik hogy a talajok termőképességének, termelőerejének fenntartásából egyik legfontosabb feladat az istállótrágya helyes felhasználása. A rumi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szakaszosan kezeli a trágyát. Ezzel legalább 20 százalékkal csökkentik a trágya tápanyagveszteségét. A tsz ügyel a trágyakazal megbontásakor arra is, hogy a kazal hőmérséklete 30 Celsius fokra lehűljön. Ellenkező esetben a trágya ismét bomlásnak indul és ezáltal sokat veszít értékéből. Helyesen cselekszenek a nemeskoltai Új Barázda TSZ- ben is, amikor az istállótrágyát nyersfoszfáttal kezelik, így több tápanyag raktározódik fel. nagyobb értéke lesz az istállótrágyának A rábasömjéni Lenin Termelőszövetkezetben úgy fokozták a talaj termőképességét, hogy a gondosan kezelt istállótrágyát kihordáskor azonnal szétteregetik és nyomban alászántják. A tsz-ben aratás után az őszi vetésű növények alá is trágyáztak. A műtrágya mellett 60—80 mázsa istállótrágyát adtak holdanként. Ezzel máris megteremtették a feltételét a termésátlag egyikét mázsás emelkedésének. Ugyanakkor a talaj tápanyagkészletét is javították. Az istállótrágyázást a talajerő növelése érdekében ki kell egészíteni műtrágyával. A műtrágyák egyoldalú trágyák. Egy-vagy két növényi tápanyagot tartalmaznak. Ezért kell nagy gondot fordítani a különböző műtrágyák helyes és okszerű felhasználására. A műtrágya felhasználására vonatkozóan a tavasz folyamán már több helyen kísérletezést folytattak. A rábafüzesi Új Élet Termelőszövetkezet búzával kapcsolatban végzett műtrágyakísérletet. A műtrágyázást 400 négyszögöles nagyságú parcellákon végezte. Kísérletezésük folytán holdanként 32 kiló pétisót használtak. A búza termésátlaga 10 mázsa 40 kiló. Az ellenőrző parcella, amely semilyen műtrágyát nem kapott, 9 mázsát termett. Tehát a 32 kiló pétisó 1 mázsa 40 kiló terméstöbbletet eredményezett. Ugyanakkor egy másik parcellán végzett kísérleteknél egy holdra átszámítva adtak 32 kiló pétisót, 100 kiló szemcsézett szuperfoszfátot és 48 kiló kálisót. Ennek a termésátlaga holdanként 13 mázsa lett. töipekkel az betakarítás sikeréért Az őszi munka dandárjának kellős közepénél tartunk. A szárítás-vetés és trágyázás mellett állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak arra kell törekedniök, hogy a munkafolyamatokat, főleg a kapások betakarítását és szedését a lehető legnagyobb mértékig gépesítsék. Eznek folytán kevesebb kézi munkával, kisebb erővel is előbb befejezhetik a már időszerű és sürgős munkákat. Ezekben a napokban már megyeszerte megkezdődött vagy most kezdődik meg a cukorrépa szedése és betakarítása. Gépállomásaink manapság még nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű répaszedőkombájnnal, de a répaszedésre nagyszerűen beváltak az átalakított, leszerelt kormánylemezű 3 testű traktorekék és a fogatos ekékre szerelt villás répaforgatók. Több termelőszövetkezet és gazda előtt ez a módszer már évekkel ezelőtt ismeretes volt, s ezt alkalmazták is. Ma már a celli járási tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára fogatcsebékre szerelt villás répaforgatókkal szántják ki a cukorrépát a kemenesszentmártoni Úttörő, a vönöcki Vörös Zászló termelőszövetkezetekben. Az univerzális traktorokkal naponta akár 10 holdról kiforgattathatjuk a cukorrépát, s akkor nem kell azt már egyenként kiásni, minden répához külön lebökni.Ez, amellett, hogy lassú, nagyon fárasztó és sok lábbelit elszaggat. A répakiemelő eke után már csak össze kell dobálni a répát. Ezt a munkát akár gyerekekkel is elvégeztethetjük. Ugyanezeket a gépeket használjuk fel a takarmányrépa kiszedésénél. A burgonyaszedésnél hasonlóan tudjuk alkalmazni a kormánylemez nélküli ekéket. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az eke vasa a gumók alatt járjon, nehogy a sekélyre történt beállítás miatt a gumók egy részét a földbe hagyja, vagy azokat kettévágja, megsértse. Mind a burgonya, mind a répa szedésénél a gépek teljesítményéhez mérten szervezzük meg a kézi munkaerőt, hogy a kiforgatott gumók azonnal össze legyenek gyűjtve. Az összegyűjtött gumókat még a kiszedés napján hordjuk ki a táblák szélére és a további munkát, válogatást ott végezzük, hogy a földre minél előbb szántóekét küldhessünk. A burgonya és cukorrépa kiszedésének gépesítése azért is fontos, mert a kukorica betakarítása is rengeteg kézi munkaerőt igényel. A kukorica szedéséhez gépállomásaink még nem tudnak olyan segítséget biztosítani, amilyen mértékben azt a kukorica tömege megkívánná. A kukorica törésével egyidőben kell elvégezni a szárvágást és a táblák letakarítását. Ezt a munkát a napraforgó szárának levágásával együtt, lehetőleg géppel kell elvégezni, az erre a célra átalakított fűkaszákkal és szárvágógépekkel. De bármilyen módon végezzük el a szárvágást, biztosítanunk kell, hogy a levágott szár azonnal lekerüljön a szántóföldről, levele rajtamaradjon és behordása megtörténjen. Erre azért van nagy szükség, mert a jó minőségben betakarított kukoricaszár tápértéke felér a gyengébb minőségű rétiszéna tápértékével. A betakarításhoz gépállomásaink vonjanak be minden vontatót, tehergépkocsit, s lehetőleg úgy szervezzék meg munkájukat, hogy a traktorok üzemellátását éjjel biztosítsák, nappal meg segítsék elő a hordást és betakarítást. 1954. okt. 1. Péntek.