Vasmegye, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-01 / 153. szám
EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ Az ivóvíz írta: dr. Buga László érdemes orvos Minél erősebben tűz a nap, minél jobban szorít a munka, minél jobban izzad a tarlók és szérük szorgalmas, betakarítást végző népe, annál nagyobb megbecsüléssel tekint a víz felé. A falvaktól, tanyaközpontoktól távol eső mezőgazdasági munkahelyeken érték a víz és a megbízható jó, friss ivóvíz, valóságos kincs. No de miért beszélünk külön értékről, kincsről, illetve vízről és ivóvízről? Azért, mert nagy különbség van köztük. Nem minden kút jó, nem minden víz alkalmas ivásra és az ivóvíz merítése, szállítása, fogyasztása különleges figyelmet igényel. Hogyan fertőződhet, szennyeződhet a víz? Némelykor már a kútban, ha a talaj rétegein vagy a kútaknán beleszivárog a trágyáié, az árnyékszék leve, a piszkos, szennyes esővíz, vagy ha belehulli szemét, belevágja a szél a port és beleszór valamit a gyerek. Ezért kell a kutakat tisztítani, lefedni, környéküket feltölteni. Fertőzheti a vizet a piszkos veder, a vízhúzó szennyes keze, a piszkos korsó, üveg vagy kanna is. Az artézi, a fúrt és a zártrendszerű kutak vize a legjobb. Megfelelő a tisztán tartott, zárt ásott kutak vize is, de az elhanyagolt, tisztítottan és fedetlen kutak vizének ivása már könnyen veszedelmessé válhat. A szennyezett, fertőzött víz hasfájást, bélhurutot, hasmenést, szerencsétlen esetben vérhast, tífuszt, is okozhat. A felmelegedett, buggyadt víz nem oltja a szomjat, nyugtalanná, levente teszi az embert. Az ilyen vizet csak előzetes kezelés után szabad felhasználni. A kezelés legegyszerűbb módja, ha a vizet felforraljuk olyan tiszta edényben, amiben étel még nem főtt, majd ugyanabban az edényben ételtől távol lehűtjük. Azért kell ennyire óvni, mert a víz magába veszi az étel szagát és fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ha lehűtés után literenként néhány csepp ecetet teszünk bele, üdítő italt kapunk. Jó és kellemes kezelési mód az is, ha a gyanús vízből teát főzünk és citromsavval ízesítjük. Végül úgy is lehet kezelni a nem megbízható vizet, ha az orvos által felírt másfél százalékos pokolkőoldatból literenként egy cseppet cseppentünk bele és két óráig állni hagyjuk. A megbízható jó ivóvizet vagy a kezelt italt kellően kiforrázott, kiöblített, szellőztetett és tisztántartott vízhordóba töltve vagy lajtba engedve vihetjük csak a határba. Ügyeljünk arra, hogy szállítás és raktározás közben a víz fel ne melegedjék. Az üveg, a korsó számára ássunk gödröt és takarjuk le gondosan, hogy nap ne érje. A lajtra is dobjunk vizes pokrócot, ponyvát vagy frissen vágott falombot. Sose igyunk más ember szája után. Soha se lehet tudni, hogy kinek mi baja van. Vagy legyen mindenkinek saját tisztántartott ivóedénye, vagy állami gazdaságoknál, tsz-eknél szervezzük meg úgy a vízellátást, hogy a vízhordók ivóedényeket is vigyenek magukkal Nagy gond a vízellátás a nyári betakarítási munkák idején. Nagy gond, mert a szennyezett, fertőzött víz betegséget okozhat. Gondoskodjunk megbízható, jó friss ivóvízről, ami a szomjúság enyhülését, a test felüdülését, biztonságot és egészséget jelent. 4 *m. július 1. Péntek. S sárvári járási kultúrhajban a nyári agitációs munka előtt Megyeszerte sokat gondolkoznak most a kultúrmunkások azon, milyen eszközökkel nyújthatnának kellő segítséget a mezőgazdaság dolgozóinak a nyári munkák elvégzésében. Mindenütt nagy készülődés előzi meg ezeket a napokat, amikor megkezdődik az aratás, cséplés, begyűjtés. A kultúrcsoportok is készülnek erre az időre, hogy ne találja őket készületlenül a beköszöntő nagy munka. A sárvári járási kultúrházban Lajos János elvtárssal beszélgettünk terveikről, arról, hogyan, milyen eszközökkel folytatja a járási kultúrház a nyári kulturális agitációt. — Négy szakkörünk van, amelyeknek munkáját igyekszünk ráállítani a Központi Vezetőség júniusi határozatának megvalósítására. Sok lehetőségünk van és azokat szeretnénk is kihasználni. Fotószakkörünk lefényképezi a jól teljesítő brigádokat, a szép terméseket, hogy ezzel is dokumentálja, hol értek el jó eredményeket és a jó munka gyümölcsét másokkal is megismertessék legalább fényképen. A képzőművész-szakkör tagjai lerajzolják az élenjárt dolgozó parasztokat. Tevékenységük azonban nemcsak ebben merül ki. Grafikonokat készítenek, hogy mindenki láthassa, hogyan haladnak a munkák. — Milyen terveik vannak az irodalmi szakkörben? — érdeklődünk. — Hogyan akar a szakkör bekapcsolódni a nyári agitációs munkába? — Nyáron nem nagyon van arra idő, hogy a községek dolgozó parasztjai faliújságcikkeket írjanak, így hát mi igyekszünk ebben segítségükre lenni. A járási tanács mezőgazdasági osztálya az aratás idején három naponként közli velünk a legújabb eredményeket. Ezekről a kör tagjai írnak, így aztán a járás egész területén megtudják, milyen eredmények születtek. Ezenkívül pedig segítenek megírni a faliújságcikkeket is, amelyeken beszámolnak a községek helyi eredményeiről. — Mit terveznek még? Hiszen ilyenkor nyáron nehezebb a rendszeres szakkon foglalkozást megtartani, a kör tagjai is nagyrészt dolgoznak, vagy szabadságra mentek. Akik itthon maradnak a járásban, azokból brigádot szervezünk, és természetesen a színjátszókból is, akik meglátogatják a határban a dolgozókat, elmondják, mi újság a nagyvilágban, milyen politikai események zajlottak le, egy-egy rövid jelenetet bemutatnak és elmondják azt is, hogy mit tapasztaltak a szomszéd községben, így aztán serkentik a versenyszellemet. — Mit kívánnak tenni a termelőszövetkezeti mozgalom eddig elért eredményeinek ismertetésére, vagy talán már tettek is valamit? — Az irodalmi szakkör az elmúlt évben feldolgozta a gércei Vörös Csillag TSZ történetét, amelyet az újabb adatokkal kiegészítve a járási tanács mezőgazdasági osztályával közösen ki is adunk. Most a rábasömjéni termelőszövetkezetről készítenek ilyen kiadható anyagot. Ezekből mások is megismerhetik, miért jobb a termelőszövetkezeti gazdálkodás, miért javasolja pártunk és kormányunk dolgozó parasztságunknak-/K az utat. — Még egy szakkörről nem beszélt, Lajos elvtárs, a biológiaimezőgazdasági szakkörről. Máris indulunk kifelé. A kertben jobban látszik ennek a szakkörnek a tevékenysége. Nem nagy ez a kísérleti telep, de ahogy belépünk ide, máris látszik, itt minden esetben betartották az agrotechnikai előírásokat. Szép napraforgó és kukorica bólogat a könnyed szélben felénk, dicséri a szakkör tagjainak munkáját, gondoskodását. Sokan eljárnak megnézni ezt a kis földet, hiszen van itt mit nézni. Egy méter körüli napraforgó, csaknem ilyen magas négyzetesen vetett kukorica gyönyörködteti a szemet. — Egyetlen nagy problémánk van csak — mondja Lajos elvtárs. — Még nem tudom, hogyan látogathatnak el a járás távoli részébe a Sárváron alakult brigádok, mert szállítási eszközeink nincsenek. Reméljük, addig még ez a probléma is megoldódik és így a felnőttekből és az úttörőkből álló 7 7 brigád eljut a járási székhelyről a legtávolabbi községekbe is. EGY KIS TERMÉSZETTUDOMÁNY A rádióaktív kobalt kobalt és a nikkel vegyileg egymással és a vassal közeli rokonok. Nikkelből azonban aránylag kevés van a föld rétegeiben; kobaltból még kevesebb és így sokkal értékesebbek a vasnál. Mindezek ellenére sem a nikkelt, sem a kobaltot nem lehet a nemesfémek közé számítani. A technikában mindkettőt főként ötvözőanyagként használják fel. A kobalt iránt a közérdeklődés csak akkor fokozódott, amikor tanulmányozni kezdték azokat a tulajdonságait, amelyeket akkor vesz fel, ha radioaktívvá teszik. A kísérletek során kiderült, hogy a kobalt igen könnyen válik radioaktívvá, igen nagy a sugárintenzitása, s különös sajátosságokkal bír. A rádióaktív kobalt eredeti sugárintenzitásának felét csak öt év múlva veszti el, vagyis — fizikai szakkifejezéssel — a felezési idő öt évet tesz ki. Tíz év múlva az intenzitás egy negyed, tizenöt év múlva egy nyolcad lesz és így tovább. A sugarak részben bétasugarak, másrészt gammasugarak. A rendkívül energiagazdag gammasugarakat sok célra fel lehet használni. Ezek ugyanis igen jól áthatolnak az anyagon, sokkal jobban, mint a röntgensugarak, amelyek segítségével tudvalevőleg az emberi testet, különböző szilárd testeket és még a fémet is át lehet világítani. A technikában tehát igen nagy segítséget nyújt a rádióaktív kobalt. A gammasugarak áthatolva a legvastagabb fémalkatrészen is, kimutatják az esetleges hibákat, repedéseket vagy levegőbuborékokat. A gammasugarakkal működő készülékhez elektromos áramra sincs szükség, ezenkívül könnyen szállítható egyik munkahelyről a másikra.d évente rádiumot használtak ugyanerre a célra, mivel a rádium is képes gammasugarak kibocsátására. Ennek azonban sok hátránya volt. Először is a rádiumnak fém formában kellemetlen vegyi tulajdonságai vannak. Hamar kapcsolatba lép az oxigénnel és a vízzel. Ezért mindössze csak egyszer állították elő tiszta állapotban, maga Marie Curie 1908-ban, hogy megvizsgálja tulajdonságait. Egyébként mindig valamelyik sóját használják fel a rádiumnak. Ez, akárcsak a közönséges konyhasó, laza por, azért igen szorosan zárható fémtokba kell foglalni. Az ilyen rádiumforrás tehát aránylag nagy tárgy, ami kedvezőtlen a felhasználásra. Másodszor roppant drága a rádium. Egy gramm körülbelül félmillió osztrák schillingbe kerül. A kobalt minden tekintetben fölényben van a rádiummal szemben. A kobaltot éppen úgy, mint a nikkelt vagy a vasat, fém állapotban kitűnően lehet önteni. Fémdrót vagy fémgyöngy formájában használják. A kobaltnak természetesen már az aktivizálódás, tehát a sugárzás előtt meg kell a kívánt formát adni, mert a kész rádióaktív kobalttal nem lehet tovább sokáig foglalatoskodni. Mivel a kobalt ugyanolyan tömör fém, mint a vas, így a sugárforrás igen koncentrált, ezért az átvilágított testek rádióképei élesek lesznek. A gyógyászatban ugyancsak nagyobb sikerrel alkalmazzák a kobaltot, mint a rádiumot. Kobalttal sokkal könynyebben szét lehet oszlatni a rákos daganatot, mint rádiummal, anélkül, hogy a körülötte levő szöveteknek nagyon ártanának. A rádióaktív kobaltot természetesen nem mindig fémformában használják. Sokszor kedvezőbb a sóforma. Például olajban oldódó kobaltsót lehet alkalmazni a nyersolajtenmék jelölésére. Ezeket átvonultatják az olajvezetéken és így olyan más termékektől meg lehet őket különböztetni, amelyek előttük vagy utánuk folytak át ugyanazon a vezetéken. Ilf index nagyon szép és jó idáig. Számos áldásos tulajdonsággal rendelkezik a radioaktív kobalt, amelyekkel a társadalom hasznát lehet szolgálni. De egyszeriben veszedelmes fegyverré is válhat, ha a társadalom ellenségei veszik kezükbe. Hogy miként, arra a következő példa ad legvilágosabb feleletet. Chicagóban 1952-ben azt javasolták, használják fel a rádióaktív kobaltot tömegpusztító fegyver gyártására. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ennél embertelenebb fegyvert még nem találtak ki tömeggyilkolásra. Az „elgondolás” a következő: egy hidrogénbombát kobaltköpennyel vesznek körük A robbanásnál a kobalt rádióaktívá válik, ugyanakkor a keletkező magas hőmérséklet következtében gőzzé alakul és így terjed szét. Ha azután a kobaltgőz a levegővel keveredve lehűl, finom porrá alakul, amit a szél magával visz. A por sokáig lebeg a levegőben, belélegzik vagy az étellel, vízzel bekerül a szervezetbe. Minthogy a kobalt rádióaktivítása sok évre terjed, ezen az úton az atombomba hatása sok évig tart. Ezalatt a magasabbrendű élet lassanként teljesen elpusztul, de legalább is súlyos károkat szenved. A tudomány egyébként megállapította, hogy ezek a ,,genetikus” károk örökölhetők. Eszerint a kobaltbomba következményei akár ezer, tízezer évig, sőt a tudomány mai fejlettsége mellett elvileg korlátlan ideig fennforognak. Otto Hahn, a Nobel-díjas német atomfizikus és vegyész legutóbbi előadásában, amelyben az atomfegyverek betiltása mellett foglalt állást, nem ok nélkül állította, hogy tíz kobaltbombával az egész emberiséget lehet irtani. Szeretettel várjuk a gyakorlóéves nevelőket Alig néhány napja fejeződött be iskoláinkban a tanítás, szabadságra mennek a nevelők és a diákok egyaránt. Az iskola mégsem marad gazdátlanul, mert az ügyeletes nevelők a nyári foglalkozások során biztosítják tanulóifjúságunk kapcsolatát az iskolával. Új emberek is jelennek meg hamarosan a községekben — a gyakorlóéves nevelők A főiskola és az egyetem elvégzése után fiatal szakemberek állnak majd a régi nevelők mellé, hogy bekapcsolódjanak ifjúságunk szocialista szellemű nevelésének jelentős munkájába. Mit várunk gyakorlóéves nevelőinktől? Elsősorban új munkahelyük szeretetét. Tudniok kell, hogy az ifjúság nevelése a kis falvakban éppúgy fontos és felelősségteljes feladat, mint a nagy városokban. Vállalják olyan szeretettel a falusi beosztást, mint ahogy az elmúlt évben Ács László, akii Szentgotthárdról Rábagyarmatra kérte magát azért, mert részt akart venni a falusi kulturális munkában. Pártunk és államunk gondoskodása árad a gyakorlóéves nevelők felé, akiket az iskolaév befejezése után azonnal kihelyeznek és a területi beosztás alapján biztosítják anyagi ellátásukat is. Ezek láttán nem árt arra is gondolni, hogy a múltban hány évig kellett kilincselni a végzett fiatal tanítóknak, míg álláshoz juthattak. Most más a helyzet. Szocializmust építő társadalmunk megbecsüli azok munkáját, akik az ifjúság nevelésének szentelik életüket éppúgy, mint minden becsülettel dolgozó ember tevékenységét. Ez a gondoskodás arra kötelezi a fiatal nevelőket, hogy a munka minden területén becsülettel megállják helyüket. Olyan szorgalommal és hivatásszeretettel végezzék munkájukat, hogy a munkafegyelemben példásak legyenek, egész tevékenységüket hassa át pártunk, népünk, hazánk szeretete. Ne feledkezzenek el arról, hogy a szocializmus építése során éles osztályharcot kell megvívni a falun. Legyenek éberek és harcosak, kövessék ebben is a legjobb nevelők példáját, akik pártunk útmutatásai nyomán végzik munkájukat. A fiatal nevelők oktassák ifjúságunkat az egyedül tudományos marxista, materialista világszemléletre, oltsák beléjük a tudásszomjat és egyéni életükkel is mutassanak követésre méltó példát. Ifjú pedagógusaink legyenek a kommunista erkölcs harcosaivá. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a nevelő munkája nem ér véget az iskolai foglalkozásokkal. Sokat várunk fiataljainktól a Díszmunkában, amelyben már van gyakorlatuk, hiszen többségüket a főiskolán és az egyetemen a DISZ nevelte.Biztosak vagyunk abban, hogy fiatal nevelőink mindent el fognak követni, hogy munkájukkal hozzájáruljanak pártunk céljainak megvalósításához, ezzel elősegítik népünk és saját maguk jobb életét is. Segítsék a tanácsok és tömegszervezetek munkáját. Iskoláink igazgatói és nevelőifogadják szívesen és szeretettel az új nevelőket, segítsenek nekik munkahelyük megismerésében és teremtsék meg jó munkájuk előfeltételeit. Községi tanácsaink biztosítsanak a gyakorlóéves nevelők számára megfelelő elhelyezési és étkezési lehetőségeket. Fogadják szeretettel a fiatal nevelőket a szülők is, legyenek hozzájuk is bizalommal, segítsék munkájukat, hiszen így gyermekeik jobb tanulását segítik elő. Szeretettel várjuk megyénkbe a gyakorlóéves nevelőket és kívánjuk, találják meg helyüket, szeressék munkájukat és neveljék az ifjúságot szocialista emberekké. Kovács László A szombathelyi úttörők ajándéka szovjet pioníroknak A szombathelyi Hevesi Ákos utcai általános iskola tanulói a DISZ megyei kulturális seregszemléjén Aesopus Réka és a gólya című meséje mesejátékká dramatizált változatának előadásával vettek részt. A mesét az iskola nevelői írták és az előadással első helyezést értek el a mesejátékok között.a siker után az iskola tanulói elhatározták, hogy a mesejátékot magyar és orosz nyelven leírják egy díszes kötésű albumba és elküldik a Szovjetunióba, Baku egyik iskolájának pionírjaihoz. A válasz megérkezése után is fenntartják a kapcsolatot a bakui úttörőkkel és rendszeresen kicserélik tapasztalataikat.