Vas Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

* A tisztújítások taktikája :i. Ezek útin Sáskar egyes intézkedésekre irányzó hallgatói figyelmét, melyeket azonban, miután a tisztújítások taktikájához tartoznak, s olvasóim nagy része által nemcsak ismertetnek, hanem néha alkalmaztattak is, röviden említeni elég leend. A többek közé tartozik, hogy azon két híd, melyen az egyik ellenséges járás nemessége a városba jön, tökéletesen kijavíttassák de úgy, hogy azok szétszedetvén, a tisztújítás előtti napokban oly állapotban legyenek, hogy rajtuk senki át ne mehessen. Ugyanez javasoltatott a tiszai hidasokra nézve is. A második nagyobbszerű sakkvonás abban állt, hogy mindazon kocsmárosok és húsvágók, kiknél az ellenfél élelmeit venni fogja, lehető legrosszabb bor s megromlott hús kiszolgáltatására biassanak, mi kevés megvesztegetés mellett annál könnyebbnek látszott, minél nehezebb lenne, minden tárgyismerők ítélete szerint, ugyane személyeket az ellenkezőre megvesztegetni. Ezen rendszabály kivitelét egészen Nyúzó főbíró úr vállalta magára, arra kötelezvén magát, hogy az említett egyedeket, kik nagyrészt nemtelenek, sőt zsidók, azon esetre, ha az ellenfél fenyegetései által terrorizálva jó bort mérni merészelnének, célszerű eszközökkel rendre fogja utasítani... (Eötvös József: A falu jegyzője) Petőfi intelme az első magyar népképviseleti országgyűlés képviselőihez 1848-ban: Mit őseink egy ezredév előtt Tevének, azt kell tenni most ti nektek: Bármily erővel, bármily áldozattal, Bár mind egy szálig elvesztek belé, Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok, Egy új hazát, ahol ne legyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák, Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő, Hogy minden ember lásson s ép legyen. (Részlet A nemzetgyűléshez c. versből) Táncsics Mihály megbuktatása • Képviselői mandátumomlejárt, az új választás ideje közelgetvén párthíveim ♦arról tudósítanak, hogy ellenjelölt van, ki ekkor vagy 4 akkor fogja Orosházán •programibeszédével magátbemutatni, s feliínak, hogy 4 az időre én is ott megjelenjek. Úgy történt. Az ellenjelölt elmondta politikai elveit, utána elmondtam Ján is, mit elmondani szükségesnek láttam. Az egész 4 nép viharosan éltetett, ésszállásomhoz kísért. Kitűnt, »hogy tántoríthatatlanul hozzám ragaszkodik. A jelenet elleneimet meggyőztem arról, hogy jelöltjük közönséges eszközökkel nem leszmegválasztható; tehát előt vettek minden oly módot, • amelyekkel párthíveimet t tőlem eltántoríthassák. »Hangosan terjesztek rólam, •hogy forradalmat akarok,hogy a földbirtokot fel akarom osztani, hogy a vallást •akarom felforgatni, hogy apapságot, akarom megszüntetni, s mindennek azzal adtak nyomatékot, hogy nagyban készülődtek a választók megvendégelésére; miiközben arról is értesítettek, hogy az ellenpárt a vasút mentén lakó választókat ingyen szállítja a választási központra; értesítettek arról is, hogy a gyulavári választók, kik pedig állítólag kivétel nélkül mindnyájan az én pártomon voltak, nem jöhetnek a választásra, mert községüket súlyos elemi csapások érték, nincs útiköltségük. A választás előtti nap népgyűlést kívántam tartani, hogy előtte a gonosz rágalmak ellen, miket ellenem szórtak, erélyesen tiltakoztam, de a szolgabíró nem engedte meg. A választás előtti délután egész tábor volt, ökröt, juhokat, sertéseket sütöttek, szekereken szállították a szép fehér kenyeret, a bornak bősége volt, tehát a kerületből jött választók, kik előbb engem ells tettek, a bőség ölén ütöt♦ tel tanyát, s élvezték azingyen lakomát. Én meg isbuktam. " (Táncsics Mihály: Életpályám) Kolocvitos Gábor uram kortesbeszéde Tisztújításkor reggel pálinka csöbörrel. Délben hús, bor, elég, ugyanaz vacsorára dulásig. S legkevesebb három huszas egy szavazóra naponként. Mért volnánk nemesek? Nem azért-e, hogy amire tetszik. Nem szóval felelünk. Azt kívánják, hogy adózzunk: „Nem.“ Hát szolgáljunk?— „Nem." Töltsük az utakat: [,,] nem." Állítsunk katonát: „Nem, nem, hisz imént vala Győrnél Győzelmes seregünk. Tartsunk katonát: „örökös nem." így kell érteni e véren vett drága nemes szót. Vesszen el, aki fizet, míg egy csillig lesz az égen!" Még egyet, édeseim. Mához két hétre gyűlés lesz, lesz kocsi, hús és bor, bemegyünk egy szálig a gyűlölt Házi adó ellen harcolni körömszakadásig. Mindazonáltal senki ne merjen vinni magával Semminemű fegyvert (megyevégzés tiltja, barátim) Ámde a jó botokat nem kell honn hagyni, azoktól Függ a szabad szólás most, pro et contra, megyénkben... (Arany János: Az elveszett alkotmány) Hogyan lett szolgabíró Noszty Feri ? — Napirenden van a megüresedett voglánnyi szolgabírói állás. Jelölöm Noszty Ferencet és Kaby Józsefet. Kaby, Kaby, Kaby! A levegő megtelt „Kaby”-kiáltásokkal. Száz és száz Kaby zúgott, hömpölygött a teremben. A nemzetiségek öszeharapták ajkaikat és kezdtek a teremből kivonulni, odabünt fenyegetőzve és lármázva, mert bent most nem lett volna tanácsos; akik bennmaradtak közülük, szintén „Kathy“-t kiáltottak, tudván, hogy a főispán ellen tesznek, csak imitt-amott szórványosan potyogott egy-egy Noszty s az is szerényein, elenyészőn. Őméltósága összevonta szemöldjeit, mint egy haragos Jupiter, aztán kissé felemelkedett székében, kardját a hóna alá fogva: — Minthogy úgy veszem ki,— mondta határozott, kihívó hangon és szemeiből zöld fény lövellt ki — hogy a többség Noszty Ferencet óhajtja, ezennel kijelentem, hogy Noszty Ferenc választatott meg! Több tárgy nem lévén az ülésnek, ezennel bezárom. (Mikszáth Kálmán: A Noszty-fiú este Tóth Marival) VAS NÉPE 1953. október 19. Vasárnap írók és költők a régi választásokról Petőfi levele választalhat A legjobb alkalmam volna rá most megszerettetni magamat veletek azáltal, ha az egekig magasztalnálak benneteket, hogy ti kunok, ti ilyen meg ilyen dicső, páratlan emberek vagytok! Ha én azt amúgy hosszas kacskaringósan kikanyargatnám, tudom, nem esnék rosszul egyikteknek sem, sőt közületek többen megsimítanák a bajuszukat és hajukat s azt mondanák: „Ejnye, mégis derék ember ez a Petőfi, tegyük meg követnek!“ Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-ig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt, és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utolsókhoz. Gondoljatok csak vissza arra a Szluha kapitányra, hogy süvegeltétek, hogy csúsztatok-másztatok előtte. Ah, ha eszembe jut, még most is szégyellem magamat a ti nevetekben. A zsidók hajdan Mózes idejében az isten helyett egy aranyborjút imádtak, de ti még lejjebb süllyedtetek — ti egy ólomszamarat imádtatok. Azonban ez az idő lejárt, és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket, s fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajoltok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, embernek csak kettőt, azért, hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenesen a szeme közé nézzen — mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet, se nagyobbat.Petőfi Sándor: A kiskunokhoz.) Hogyan Lett főügyész Kopáss Istvánból ? — Hát Lina, tudod-e, minek köszönhetem ezt az egész bolond választást? • — Nos? — Mert hát azzal le kell számolni, hogy nem tisz- 4 tán a saját érdemeimnek — s kajánul nevetett ő maga • is önmaga felett •.. Lina nem nevetett. Va'.'on Lina komolyan elhiszi, hogy azért választották őt meg, mert a városnak éppen Kopjáss István felé fordult a bizalma?... Kényes kérdés, nem jó bolygatni. 4 — Hát tudod miért? ... A vén szamár elszólta ma-Igát a közgyűlési terem előszobájában. Azt mondta, hogy • zsé, vé. — Mit? 4 — Zsé, vé. • — Mi az? 1 — Ez? Ez valami gyilkos golyó. Zsé, vé, ez lőtte le 4 Makróczyt. Ez törte ki a nyakát, ez volt a zsinór a nyakkába... 4 Hangosan nevetett. • — Ez azt jelenti hogy először is mindenkinek eszébe jutott, hogy Makróczy rettenetesen el van adósodva . Aztán azt, hogy megunták már az erőszakoskodását. • Mikor veres tokával, a kandallónak dülleszkedve, kitelt hassal ott állott s fogadta a szerencsekivánatokat. 4 olyan volt, mint valami tirannus és a szivarja mellől • csak azt mondta a kebelbarátai felé, hogy ez volt élete célja- ez most végre bekövetkezett: zsé, vé-4 — De mi az? — Zsé, vé . . . Ez van ráütve a város minden bátor • vára, minden tárgyéra minden marhájának a tomporá• ra: Zsé, Vé — Zsarátnok Városa ... — De mindenki tudj'a, hogy a városi gazdálkodásra való "é'zésénl ez* • úgy szokták mondani, hogy azt teszi. ..zsebre váglak* • Lina felkacagott. | — Marha —• mondta vígan. » — Elég marha- Mert egy pillanat »'*t* v-^’-’futp** • az egész közgyűlésen, hogy mit mondott Makróczy. A közgyűlés egy pillanat alatt megfordult. Üsv megbolyosatódott, mint egy méhkas. Megirigyelték Makróczytól. • hogy ő legyen az alföldi dózse. • (Móricz Zsigmond: Rokonok) József Attila: A „Hazám66 szemeticiklus 2. és 3. szonettje 2. Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár, bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már is a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mit bánja sok törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk! 3. A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányotokká! puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz „nyíltan” dönt, ki ezer évi, magával kötve, mint a kéve, sunyit, vagy parancsot követ. Tallérossy Zebulon beszéde a megyegyűlésen „Könnyen lehet a tekintetes úrnak liberálisnak lenni, kinek van háromezer holdja ide lenn alföldben, de nekem van három falum odafenn (közbeszólás: „a Holdban“) nem Holdban, hanem Sáros, meg Zemplén vármegyében, akikből áll gazdaságom. Aztán ha jobbágyot felszabadítunk, akkor én menjek kapálni mind az öt kisasszonyommal magam? — Ha én parasztnak születtem volna, soha se nem kívánkoznám más lenni, mint paraszt. Az annak valóságos gyönyörűség. Minek akarunk ötöt gyönyörűségitől megfosztani? Aki úr, úr, aki nem úr, az nem úr. Hát tehet arról valaki, hogy nem született minden ember nemes embernek? Hát én mért nem születtem grófnak? De azért nem nyugtalankodok, hogy legyen minden ember gróf. Pedig ez nekem igen olyan nagy sirelem, mint parasztnak az, hogy nem nemes. — Gondoljunk csak dolog praktikus oldalára. Most is, ha megesik követválasztási, micsoda istentelen nagy pénzbe kerül nemes votizáló publikumot megtraktálni? Hát még ha valamennyi parasztnak mind vótuma lesz, nincs annyi bor a világon! No, micsoda dolog lesz az, ha még paraszt születésű emberek is foglalhatnak el hivatalt? Most is igen tízszer annyian vagyunk, mint amennyi hivatal jut. Pedig fiatal ember addig nem házasodhatik, míg valami hivatala nincs. A tekintetetes előttem szónokló úrnak se fia, se leánya, sem nem felesége nincsen. Nekem van öt, nem feleség, de kisasszony. Ezt tekintetesül nem ért ugye? Aj! akkor én is tudnám lenni liberális. Aztán meg nipnevelis! De minek az a csuda? Nip felnő magától, ha nem nevelünk is. Akor volt jó világ, mikor nem tudta más írni, olvasni, csak káptalanba barát; országbíró neve helyett odanyomta kardja markolatát, dekrétumba spanyolinasókba. Most még paraszt, is tudjon olvasni? Hisz akkor soha el nem hisz, amit pántul hall Csak azt is elrontottuk, hogy eddig irtunk törvényeket deákul; minden simplex ember nem belekotorászhatta; most, aszszony, zsellér, zsidó minden neki álljék okoskodni. No majd meglátnak, tekintetes karok és rendek, mi kilóg ebbül majd utóljára. Ha azt akarunk, hogy legyen népnek szabadság, ne adjunk neki aztat; mert amíg nem adunk neki, addig megvan; de amint odaadunk neki, bizony elveszti aztat. Pigaszkodásunk őseink kilencszáz esztendős alkotmányához, mert ha csak még ezer esztendeig élvezhetünk is azzal, már azzal is nagyon sokat nyertünk." (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)