Vas Népe, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
4 EGYÜTT VIZSGÁZUNK Az élet előre megy !Vapjaink egyik fontos prob-llémája az ifjúság világnézeti nevelése. Nemcsak a párttagoknak, a pártonkívüliek nagy részének is komoly gondot okoz, hogyan nevelje gyermekét otthon. Kétségtelen, hogy az iskolában olyan szellemben, légkörben él a gyermek, amely alapot ad neki a tudományos, materialista világnézet kialakítására. Ugyanakkor — falun különösen — számtalan esetben tapasztalhatjuk, hogy a gyermeket, miután hazatér az iskolából, a szülő veszi kézbe és ilyenfajta kijelentéssel: „Majd én megmutatom, hogy kiverem belőled, amit az iskola beléd nevelt” — megkezdi a romboló munkát gyermeke lelki világában. Lerombolja benne azokat a szépen bimbósodó, előítéletektől és babonás felfogásoktól mentes új hajtásokat, amelyeket már ez a rendszer teremtett a világnézetükben elmaradott szülők minden makacssága ellenére. Jó dolog-e az, hogy a szülő megakadályozza a gyermek fejlődését? Igazságos eljárás-e a szülő részéről, hogy olyan dologban, amelyben ő elmaradottabb, kényszeríti gyermekét, hogy követője legyen? Ismerek olyan szülőket — főképpen falusi embereket —, akik még testi fenyítést is alkalmaznak, ha például a gyermek nem akar elmenni templomba, nem akar részt venni az egyébként nem kötelező hitoktatáson. Ezek a szülők nem gondolnak arra, hogy mérhetetlen károkat okoznak a gyermeknek. Mert nemcsak világnézetük kialakulását nehezítik meg, hanem az öszszes tudományos felismerésben akadályokat gördítenek eléjük. A materialista világnézet szigorúan tudományos alapokon nyugszik. S mert ilyen kétségtelen, hogy a leghaladóbb. Nos, hát az a szülő, aki az idealizmus talaján áll, úgy szemléli a világot, hogy annak különböző jelenségeit valamiféle természetfeletti erőnek tulajdonítja, hogyan adhatna eligazítást gyermeke fejlődéséhez? Az ilyen szülő, bármennyire is szereti gyermekét, csak kárt okoz neki, amikor kijelenti: „Majd én embert faragok belőled’. S itt jelentkezik egy másik probléma. A minap beszélgettem valakivel, akinek három gyermeke jár iskolába. Ezek közül a legidősebb hetedikes, a másik kettő alsóbb osztályba jár. A hetedikes gyermek nem, de a két kisebb rendszeresen megy hitoktatásra. Megkérdezem tőle: miért íratta be a két kisebbet hittanra? Válasza meglepett. Ugyanis aképpen gondolkodik, hogy amíg kicsik a gyermekek, hadd járjanak csak hitoktatásra, hiszen az, amit ott hallanak, önmagában nem rossz, sőt, szükséges. Ha már nagyobbak lesznek, akkor azokat sem járatja, mint ahogyan a hetedikest sem íratta be hitoktatásra. Ennek az embernek nincsen igaza. És nincs igazuk azoknak, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Miről van ugyanis szó? Valamennyien emlékszünk a gyerekkorunkra. A régi világban kötelező volt vallásosnak lenni. Bennünket is vallásos szellemben neveltek szüleink. A vallásos hiedelmek igen mély gyökereket eresztettek, belegyökereztek a tudatunkba, s a mai felnőtt társadalomnak, főképpen az idősebbeknek, nehéz megszabadulniuk tőlük. A vallási fogalmakat, képzeteket akkor véstük be a tudatunkba, amikor meg egészen kicsik voltunk. Szinte a tudatunk kialakulásával egy időben kezdődött a misztikus jelenségek megismerése. A gyermek még gondolkodni, beszélni sem tudott, amikor már szülője felhívta a figyelmét például a harangszóra. Ilyenkor összetette az apróság kezét, s ha nem akart engedelmeskedni, azzal ijesztgette: megver a„csecseisten”. És később is, amikor szerencse érte az embert, kicsit jobban ment a dolguk — az Istenre hivatkoztak szüleink és akkor is őt okozták, ha sorscsapás ért bennünket. Egyszóval, a hétköznapok ügyes-bajos dolgai alakították ki bennünk az istenfélelmet. Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy a felszabadulás előtt kötelezővé tették a vallásos nevelést, érthetővé válik, miért tudott oly mély gyökereket ereszteni a vallás. 4 felnőtt embernek igen nehéz máról holnapra elfordulni attól, amit a gyerekkor világa teremtett. Az értelmében, ha ki is alakult a „szakítás” korábbi nézetekkel, érzelmileg még hoszszú időkig tart a vívódás. Hogyne nehezítenénk meg a ma gyermekei materialista világnézetének kialakítását azzal, hogy kicsi korukban megtanítjuk vagy engedjük megtanítani őket arra, ami később csak bonyodalmat okoz gondolkodásukban, cselekedetükben. Nem igaz, hogy hasznára válik az alsó osztályos gyereknek a hitoktatás. Nem igaz, hogy nem hagy nyomot a gyermek lelkében az a pár év, amelyben idealizmussal traktálták, amikor iskolai nevelése materialista, marxista szellemében történik. Igenis hat rá, összekuszálja benne a tapasztaltakat és tanultakat, nehezíti a gyermek eligazodását a világ különböző jelenségeiben. A gyermek agya fogékonyabb, mint a felnőtté. A világ jelenségeiről alkotott tudományos nézetek felismerésében különösen. Mégpedig azért, mert nincs megfertőzve az előítéletekkel, idealista felfogásokkal. Éppen ezért nagyon ártalmas, ha a szülői tekintélyt a gyermek káros befolyásolására használják fel. Ez semmi esetre sem vezet jóra. Nemcsak, hogy ártalmára válik a gyermek fejlődésének, hanem azt is eredményezheti, hogy meglazul vagy meg is szűnhetik a gyermek és a szülő közti gondolati — sőt érzelmi —, kapcsolat: a gyermek magába zárkózik, csalódik szülőjében, esetleg elveszíti példaképét és engedetlenné válik. Réges-régen bebizonyította már a tudomány, hogy az idealizmus valótlanságon alapszik. Tudománytalan és az emberi butaságra épül. Éppen ezért ne kényszerítsünk gyermekeket elmaradni, amikor ők fejlődni akarnak. Az élet előre megy és azt tapasztaljuk, hogy az iskola és a családi nevelés egyre inkább közelebb kerül. Új ember születik, új ifjúság nő fel: bátor, határozott és céltudatos. S mindez még tökéletesebb lesz, ha nem hátráltatják ellentmondások. Horváth János Három, fiam van nekem is, mint annak a mesebeli szegényembernek, aki hetedhét országon túl a nagy hegyek völgyében lakik Ha akarjuk — s mi gyakran akarjuk —, a vízcsapból arany patakocska folyik, a fürdőkádban fűrészfogú, veszedelmes krokodilusok úszkálnak, az ágy alatt dörmögő medve játszik kis bocsaival, s a nagy ruhás szekrény lehet sziklaszirt, vagy az elátkozott királykisasszony vára. Ez utóbbi alkalmatosságot azonban néhány napja már kihagyjuk a meséből. Feleségem a legszívesebben tűzre rakná, nekem a hátam borsódzik még most is, ha ránézek, csak a legkisebbik fiam, Zolika simogatja sugaras tekintetével a királykisaszszony elátkozott várát. Neki létezik, neki van, s hogy miért, az majd az alábbiakból kiderül. Az elátkozott királykisasszony meséjét — a szerző tudta és beleegyezése nélkül — akkorára nyújtottam, hogy három estét betöltsön, mert három ilyen vad, csikó természetű lurkót s mint az enyémek —, az Isten könyvtára se győzne minden este külön mesével. Meg aztán van ennek előnye is, mert hogyha valamelyik rossz fát tett a tűzre, elmarad a mese. Ez pedig számukra a legnagyobb büntetés. Egy ilyen néma estére kárhoztatta a legkisebbik a két nagyobbikat a minap, pedig itt már éppen őróla, vagyis a mesebeli szegényember legkisebb fiáról lett volna szó. A mese harmadik részéből annyit azért elárultam, hogy holnap a legkisebbik fiú indul el az elátkozott várba, hogy kiszabadítsa a szépséges királykisasszonyt a várkaput őrző hétfejű sárkánytól. Másnap a két nagyobb testvér bosszúja a játékból is kiközösítette a kicsit, a Zoltán talaját vesztve, bánatosan jártkelt, le-lekmorgott a szoba sarkában, s egyszer csak eltűnt. — Nézzétek meg a folyosón — parancsolt a nagyobbakra a feleségem, de nemcsak onnan, hanem a szomszédból. Sárikáéktól, sőt az udvarról is Zoltán nélkül tértek vissza a nagyobbak. A riadalom percek alatt nőtt, úgyhogy nekem már jajveszékelve telefonált az asszony. Nyakamba vettem a város utcáit, betértem minden cukorkás boltba, telefonáltam a rendőrségre, de az én legkisebbik fiamnak hiréthamvát se látták. Tehetetlen kétségbeesésemben haza vánszorogtam, s mitagadás, a nagy szomorúság már az én szememből is kicsavarta a könnyeket. Néztünk egymásra, mint az eszelősek. A meleg kis fészek, a bútorok, amit annyi élettel, csodálatos tulajdonságokkal tudunk mi felruházni, most szürkén, fagyosan meredeztek körülöttünk. Még Gyuri — a legnagyobbik —, is eltolta magától az ételt, pedig et aztán eddig az égvilágon semmi nem tudta elmozdítani az ételtől. Az iszonyatos percek szívfacsaró szorongását igazán csak az tudja elképzelni, akinek olyan tündér kis lurkói vannak, mint nekem. Már azt hittem, én se bírok talpra állni, amikor egyszer csak kivágódik a szekrény ajtaja, s kilép belőle ötesztendős kicsi fiam. Mondhatom, hogy az a bizonyos Zrínyi-féle kirohanás kismiska volt a Zoltán kilépéséhez képest. Egymás kezéből kapkodtuk ki a kis hőst, mert később — hogy végre szóhoz jutottunk —, kiderült, hogy bánatában — vagy én nem tudom, hogyan —, elindult abba a várba, ahol a hétfejű sárkány őrzi a szépséges királykisaszszonyt. Hogy aztán sikerült-e, nem-e a fene besztével elbánnia, az még egyelőre titok, mert ami igaz, hát igaz, a fiatalúr elaludt a szekrényben, de hogy volt bátorsága e nagy hőstettre vállalkozni, vagy legalább elindulni, azt most már ne merje vitatni ezer óvodás gyerek sem Dávid József A kis hős mia Nipp IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás: Csökkenő felhőzet, fokozódó párásság, mérséklődő északi, északkeleti szél, hideg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2—mínusz 5 fok között. Távolabbi kilátások a hideg idő tovább tart. Telefon, ohl . Telefonálni akartam a minap az egyik művelődési otthonban , Fülemhez illesztettem a szép jó fekete kagylót, a technikának is ezt a csodálatos vívmányát, s amely megszüntet minden távolságot, mert hipp, hopp, csak egy kapcsolás, s máris azzal beszélek, akivel akarok. Mondom, az első lépést megtettem. Órám fél 3-at mutatott. • Három órakor kezdtem el idegeskedni. Az elmúlt fél óra , alatt ugyanis beszéltem a megyei tanács mezőgazdasági osztályával, két basszus hanggal, aki alközpontot hívta, egy csicsergő női hang pedig közölte valakivel, hogy gyönyörű bundát sikerült kifognia a Bi- izományi Áruházban. Ja igaz, , még az oladi központ is érdekllődött, hogy kit kapcsoljon. " Mindenkivel beszéltem, akivel , nem akartam, csak a drága központ, az egyetlen, az igazi, csak az nem akart megszólalni. Tárcsázás, öt perc szünet, ide,gén hangok, búgás, tárcsázás, újabb öt perc, stb. ‘ Fél négykor elindultam a művelődési házba, tíz perc múlva személyesen beszéltem a hívvott szám tulajdonosával. Csak azt nem tudom, hogy kiben van a hiba: a telefonban, a központban vagy bennem? ! Mindenesetre örültem annak, hogy nem Böhönyére kellett telefonálnom. (sz. é.) Tanácstagi fogadóóra Szakonyi József vb-tag ma, február 2-án délelőtt 8 órától 12 óráig a szombathelyi járási tanács titkárságán fogadóórát tart. A szombathelyi városi tanácstagi fogadóórák keretében ma, február 2-án Francsics Győző (117-es vk.) délután 6 órától 7 óráig a Brigád u. 2. sz. alatt fogadja választóit. Molnár Sándor városi tanácstag (49-es vk.) február 3-án, szerdán délután 1 órától 3 óráig a szombathelyi városi tanácson, az első emelet 14. sz. szobában fogadja választóit. — A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága az 1960— 61-es tanévre felvételt hirdet a prózai- és operettszínész tanszakra. Jelentkezni érettségivel lehet. Korhatár: 17—22 év. A felvételi kérvényeket a saját és a szülők adatait tartalmazó életrajzzal együtt március 31-ig kell beküldeni a főiskola igazgatóságához (Budapest, VIII., Vas utca 2/c). Az igazgatóság a határidő letelte után beérkező kérvényeket nem veszi figyelembe. Egyházashetyen a tanácsülés elhatározta, hogy új állatorvosi lakást létesít községfejlesztési alapból. Erre a célra közel 120 ezer forintot fordítanak. Ezáltal egy nevelői lakás is felszabadul. Ugyancsak községfejlesztési alapból építenek várótermet az autóbuszmegállóhoz, és 3 ezer forint értékű könyvet vásárolnak a községi népkönyvtár állományának növelésére. Egy holdon létesít gyümölcsfaiskolát a sárvári gimnázium termelőszövetkezetének KISZ- alapszervezete. Az idén — a Cukorgyár kertészetével közösen, az üvegházak kihasználásával — a virágkertészetet is bevezetik. Korszerű orvosi rendelőt építenek Felsőmarácon községfejlesztési alapból Az építkezés már folyik. — Jókai—Kovács: Gazdag szegények című színművének bemutatójára készül a csehimindszenti KISE-szervezet színjátszócsoportja. A darabot Németh Lajos, a művelődési otthon igazgatója tanítja be. — Munkácsy típusú televíziós készülékkel ajndékozta meg a körmendi általános fiúiskola szü'51 munkaközössége az iskola tanulóifjúságát. 1960. február 2. Kedd — Helyreigazítás. A január 28-i számban cikket közöltünk „Tavaly 45 millió forint értékű árut termelt terven felül megyénk ipara” címmel. A cikkben megírtuk, hogy a Szombathelyi Víz- és Csatornaművek nem teljesítette éves tervét. Félreértések elkerülése végett közöljük, hogy a tervtől való elmaradás csupán a vállalat ipari részlegére vonatkozik. — Komédiától a vígjátékig címmel február 4-én, csütörtökön Urbán László előadást tart Sárváron, a járási művelődési otthonban. Az előadást filmvetítés követi. — E hét végére fejezi be Máriássy Félix a Hosszú az út hazáig című film külső, csepeli felvételeit. A film főszerepét egy csepeli kisfiú, Sebők Misi játssza. A főbb szerepeket Bulla Elma, Bara Margit, Solti Bertalan, Szirtes Ádám és Ráday Imre alakítja. A csepregi földművesszövetkezet vásározó részlege hétfőn árubemutatót tartott Pósfán. Az árubemutatón rövid-, kötött- és méterárut árusítottak. Vasárnap, magyar idő szerint 22 óra 27 perckor a harmadik szovjet mesterséges hold, amely immár 626 napja kering a Föld körül, befejezte kilencedezredik fordulatát. A szputnyik összesen 408 millió kilométeres utat tett meg eddig. — Megbeszélést tartanak ma délelőtt fél 9 órai kezdettel a dolgozók iskoláinak vezetői és oktatói Szombathelyen, a Savaria Gimnáziumban. — Népgazdaságunk az idén mintegy 5,7 milliárd forint értékű géppel, berendezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvonalának növelését. Külföldről 2,9 milliárd forintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbelül 2,8 milliárd forint értékű fejlett technikai berendezést állít elő. — A VASÉRT AJÁNLATA: Több szabad időt a háziasszonyoknak. Csak a háztartási gépesítésével lehetséges. Egy háztartásiból sem hiányozhat a hús-, kávé-, bors-, zsemledaráló, burgonyanyomó, expressz galuskaszaggató és kerekes habverő. (x) — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik férjem, Antal Sándor temetésén megjelentek, korszerűt, vagy csokrot küldtek, bábás köszönetemet fejezem ki. Antal Sándorné, Lőcs, 1960. I. 28. (x) — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett feleségem, édesanyáink, nagyanyánk, SZELESTEY ANTALNÉ, sz. Bognár Mária temetésén megjelentek, koszorúk, csokrok küldésével mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek — különösen kedves szomszédainknak és rokonainknak — ezúton mond hálás köszönetet: a gyászoló család. (x) — 13 tűzoltó-egyenruhát vásárolt a répcelaki községi tanács a község önkéntes tűzoltószervezete részére. A BUDAPESTI TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 18.00: 100 kérdés — 100 felelet Főszerkesztő: Öveges József. — 19.00: TV Híradó. — 19.15: Muzsikáról mindenkinek, IV. Ádám Jenő előadása. — 19.40: Ketten a nagyvárosban. Indiai film. A GYŐRI RÁDIÓ MAI MŰSORA 16.30—17.30 Nyugat-Dunántúl életéből. — Hírek, riportok, tudósítások. — Rövid látogatás Magyarkimle községben. — Termelőszövetkezeteink életéből. — Hírek Győr-Sopron és Vas megyéből. — Pergő ritmusok. — Tánczene. — Gyárkémények alatt. A győri rádió ipari rovata jelenti: A Győri építőipari Vállalat a VII. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért. — Riportösszeállkás. — Magyar nóták, csárdások. — Pádír Lajos és népi zenekara muzsikált