Vas Népe, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

4 VA­S N­É­P­E 1961. jármár 1. Vasárnap Az 1961. évi népgáz terv A kormány Tájékoztatási lrszer­um­a közli: A Minisztertanács december 1­-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának­­felhatalmazása alap­ján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A Minisztertanács megállapí­toa:".a, hogy az 1958—1860-as há­roméves terv éveiben sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializ­mus alapjainak lerakása. A há­roméves terv teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mintegy 40 százalékkal növeke­dett. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1958 decemberi határo­zat­a nyomán örvendetesen meg­gyorsult a mezőgazdaság szocia­lista átalakulása. Ma már a szán­tóterület mintegy négyötöd része tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista­­átszervezéssel egy időben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszo­nyítva 12 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedé­se három év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 száza­lék. Három év alatt a népgazda­ság fejlesztését szolgáló beruhá­zásokra az előirányzottnál mint­­egy­ 45 százalékkal többet fordí­tottunk. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százalék helyett kb. 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. A pa­rasztság egy főre jutó reáljöve­delme 4 százalék helyett 6 sz­­2 s­zalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a piárt- és a kormány gazdaságpolitikájá­nak eredményességét, a munkás­­népreály, a parasztság és az értel­miség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv - amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkod­va a hároméves tervben elért eredményekre, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kong­­resszusa, által meghatározott gaz­­daságpolitikai irányelveknek megfelelően további jelentős fej­lődést irányoz elő a népgazdaság­­i arcan. . Az 1961. évi népgazdasági terv fontosabb­ előirányzatai a követ­kezők: Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű nö­vekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál na­gyobb mértékű növekedést irá­nyoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a ter­melés gyorsabb emelkedése a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívána­tos. Így az átlagosnál gyorsabban emelkedik a­­termelés a gépipar­ban (10 százalékkal). Ezen belül is elsősorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a mű­szeriparban (­15,0 százalék). Az émtőanyagipar 8­5 százalékkal, a Vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a l­egnagyobb fejlődést a gyógyszer­ipar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 száza­lék) éri el. . A terv az alapanyagipari ágak­­kapacitásának jobb kihasz­nálá­­s­át irányozza elő. Ennek m­egfe­­­lelően a­­ villamosenergia terme­lése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése­ 16,5 szá­zalékkal, a kőolaj termelése 15 .Százalékkal, a nitrogénműtrágya­­termelése 20 százalékkal, a ce­ment termelése pedig 10 száza­lkkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a sígépiparra. Népgazdaságunk tech­nikai fejlesztése és a külkereske­delem igényei egyaránt megköve­telik a gépipari gyártmányok a minőségének további javítását, eévszerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém-öntödék termelési le­hetőségének teljes kihasználására, munkájuk jobb megszervezésére, termel­ésük korszerűsítésére. A híradástechnika és a műszeripar termelési feladatainak teljesítése szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok szerkesztési munká­latait meggyorsítsák, üzemszerű termelésüket programszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6.4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a ci­pőipar (11.8 százalékkal), a bú­toripar (9.9 százalékkal) és a pa­píripar (8.2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4.5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12.5 százalék), a baromfifeldol­gozó iparban (12.3 százalék), az édesiparban (5.9 százalék) és a söriparban (5.1 százalék). Termelékenység és öntöttség 1961-ben a munkások és az al­kalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékeny­­ségének növelésével kell biztosí­tani. Ennek megfelelően az ipar­ban a munka termelékenységé­­nek, 5,6 százalékkal kell emelked­nie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a mun­afegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt években megvalósított gépi beruházások jóval hatéko­yabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági intézkedések meg­valósításának eredményeként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági ter­melés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol az­zal, hogy 1961 elején a termelő­­szövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 száza­lékkal emelkedik. A növényter­melésben a fő figyelmet a ke­nyérgabona, a kukorica, a napra­argó, a cukorrépa, valamint a korai és kései zöldségfélék ter­melésére kell fordítani. A terv az áll­attenyésztés ter­melési értékének 4,5 százalékos növelését írja elő. Ehhez a többi k­öözött szükséges a tehénállo­mány 1,2 százalékos fejlesztése, a tejhozamnak az 1959. évi 2160 li­tenől 2370 litere való emelése, a kiselejtezett tehenek megfelelő pótlása, a borjúszaporulat növe­lése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és na­gyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fej­lesztését segíti, hogy a műtrágya­­ellátást 30 százalékkal növeljük. 120 ezer kát holdon — a tava­lyinál 20 százalékal nagyobb te­rületen — végzünk talajjavítást, és az öntözött terület 195 000 kat. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalékkal — növekszik. A ta­valyi 25.000 kh-hal szemben az idén 300.000 kh-on nagyhozataú búzafajtákat, a kukorica vetéste­rületének 75 százalékán hibrid­fajtákat termelünk, a magas olajtartalmú napraforgófajták termelését pedig 20.000 kh-ról 80.000 kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek fel­vásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszövetkezetek termelési és költségvetési terveit a népgazdasági tervvel összhang­ban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és a háztáji gazdaságok árutermelése együttesen biztosít­sa a felvásárlási tervek teljesíté­sét. Fokozott gondot kell fordíta­ni a termelési szerződések köté­sére és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek teljesí­tését mindkét szerződő fél részé­ről. Az 1961. évi terv az állami gaz­daságok és a gépállomások mun­kájának további javulásán túl­menően számol a termelőszövet­kezetekben a nagyüzemi szerve­zet megszilárdulásával, a munka­­fegyelem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű elter­elésével. Közlekedés A népgazdaság termelőágaza­taiban végbemenő növekedés, a külkereskedelmi forgalom és a lakosság ellátásának megnöveke­dett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 szó­lékkal növelik. Az utasok száma a terv szerint 8,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási fel­adatok ellátása a járművek ki­használásának további javítását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összforgal­ma 1961-ben mintegy 13­­ száza­lékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom 71 százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áruforgalmi előirányzatok alap­ján tovább szélesedhetnek kap­csolataink a tőkés országokkal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változásának megfelelően összes kivitelünk 14,4 százalékát gépek és finom­­mechanikai termékek teszik ki, összes behozatalunk 62 százaléka • az­ erősen növekvő ipari termelés és a mezőgazdaság a nyugellátását biztosítja. Külkere*■’—* • -a terveink tel­je . '• -t fontos népgazdasági érdek fűződik. Ezért minden mi­nisztérium és vállalat munkájá­nak előterébe kell állítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségei­nek teljesítése mellett minél több, gazdaságosan exportálható terméket bocsásson a külkeres­kedelem rendelkezésére. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 milli­árd forintot irányoz elő. A be­ruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló eszkö­zök leghatékonyabb felhasználá­sával biztosítsuk mindenekelőtt a folyamatban levő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatá­sát, illetve befejezését Ipari beruházásokra a terv mintegy 15 milliárd forintot irá­nyoz elő. Ennek 23 százaléka szolgál az energiahordozó anya­ik termelésének fejlesztésére, 44 százaléra a nyersanyagot terme­lő iparágak és 33 százaléka a fel­dolgozóipar fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésére a terv 5.1 milliárd forint beruhá­zást biztosít, ebből 2.4 milliárd forint beruházás a termelőszövet­kezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2.5 milliárd forintot fordítunk. Ilo­vinsziz ti­zenhét nagyobb létesítmény üzembe helyezése van a tervben. 1961-ben egyebek között befei'-'-'-dik a Dunai Vas­mű kokszolója és salakhabosítója. Az erősáramú iparban befejező­dik az akkumulátorgyár, a Transzvill és a Csepeli Trafógyár, a műszeriparban pedig a Kórházi Berendezések Gyárának, az Elekt­romos Készülékek Gyárának, valamint az Elektronikus Készü­lékek Gyárának a bővítése. A textilipar kapacitása 46.000 orsó üzembe állításával bővül, befe­jeződik a Kispesti Textilgyár au­tomatizálása. A népgazdaság egész területén, de különösképpen az ipari be­ruházásoknál, fokozottabban ér­vényt kell szerezni a beruházá­sok koncentrálására vonatkozó korábbi határozatoknak. Biztosí­tani kell az építési idők és az építési költségek gyorsabb csök­kentését Éles szín­vonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest 7 százalék­kal növekszik. A nemzeti jövede­lemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben megnövekedett átlag­­jövedelem biztosítása mellett a munkások és alkalmazottak reál­­jövedelme 1,8 százalékkal ma­gasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati termékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forga­lomba — a lakosság növekvő igényeit nem tudjuk teljesen ki­elégíteni. A belkereskedelmi forgalom­ban a bolti élelmiszerek eladása 3.8 százalékkal, a ruházati cik­keké 3.6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6.8 százalékkal, a vendéglátóüzemek forgalma pe­dig 3.6 százalékkal növekszik, lényegesen több televíziót, hűtő­­szekrényt, porszívót, bútort biz­tosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot fordít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és ma­gánerőből összesen több mint 48 ezer lakás építése fejeződik be. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturá­lis beruházások közül a legfon­tosabb mintegy 900 általános is­kolai és középiskolai tanterem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres vég­rehajtása céljából a kormány kö­telezte a minisztérium és más irányító szervek vezetőit, hogy a tervek vállalati kiadásán túlme­nően intézkedéseket dolgozzanak­­ az előirányzatok valamennyi részletének tervszerű megvalósí­tására. A gazdasági élet minden terü­letén­ biztosítani kell a szigorú tervfegyelmet. A takarékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép érdekeit sértő fegyelmezetlensé­get és lazaságokat Ez minden gazdasági vezető alapvető köte­lessége. Az 1961. évi terv reális felada­tokat állít dolgozó népünk elé. Teljesítése feltétlenül megkíván­ta, hogy a termelés minden terü­letén az év első napjától kezdve, lendületes és jól szervezett mun­ka folyjék.­­ Az 1961. évi terv második öt­éves tervünk első esztendejének terve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, nö­vekszenek dolgozó népünk jólété­nek anyagi alapjai. Elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége, amely Nguyen Duy Trinh minisz­terelnökhelyettesnek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizott­sága tagjának, az Állami Terv­­bizottság elnökének vezetésével hazánkba látogatott, szombaton délelőtt elutazott Magyarország­ról. A küldöttség Budapestről a Szovjetunióba utazott. A vietnami kormányküldöttség búcsúztatására a Nyugati pálya­udvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Csergő János kohó- és gépipari miniszter, In­­cze Jenő külkereskedelmi minisz­ter, Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Szarka Károly külügyminiszter­­helyettes, s több minisztérium képviselője Ott volt a búcsúzta­tásnál Nguyen Van Hang, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Jelen volt a3 elutazásnál V. L Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. Nguyen Dny Trinfc miniszter­­elnökhelyettes, a vietnami korr­mányküldöttség vezetője elutazá­sa előtt meleg szeretettel szólt magyarországi látogatásának ta­pasztalatairól, majd Magyaror­szág minden dolgozójának anse ab kert, eredményes tevékenységet, boldog új esztendőt kívánt Tanfolyamok 2900 termelőszövetkezeti elnök részére A Földművelésügyi Miniszté­rium 1961. elején egyhónapos tan­folyamokat rendez a termelőszö­vetkezeti elnökök részére. A tan­folyamokon 2900 termelőszövet­kezeti elnök vesz részt, s szerez ismereteket az üzemszervezés, az agrárpolitika, a gépesítés és a számvitel köréből. Az előadáso­kat a Földművelésügyi Miniszté­rium és más országos intézmé­nyek vezető szakemberei, vala­mint egyetemi, főiskolai tanárok tartják, az előadásokat konzultá­ció és vita követi. Szakmai gya­korlatként, közösen kidolgozzák majd néhány szövetkezet tervé­nek egy-egy részletét. Az első tanfolyam — a 3500 holdasnál nagyobb gazdaságot ve­zető és felsőfokú képzettséggel rendelkező elnökök részére —­ január közepén kezdődik, az ag­rárfelsőoktatási intézményekben. A többi tanfolyam február köze­pén indul,­a a pápai, valamint a szabadszállási mezőgazdasági gé­­p­észképző iskolán kap helyet Kedden kezdődik az afrikai csúcsértekezlet Casablanca (MTI). V. Moham­med marokkói király kezdemé­nyezésére január 3-án Casablan­cában megkezdődik az afrikai ve­zető államférfiak csúcsértekezle­te. Az előreláthatólag január 7- ig tartó értekezleten többek kö­zött részt vesz Nasszer, az EAK elnöke, Nkrumah ghanal, Touré guinea­ és Keita mali elnök is. Az AP értesülése szerint a találkozón szóba kerül majd a mauri­tániál, a kongói és az algériai kérdés. Ezenkívül napirenden szerepel a szaharai francia atombombakísér­letek ügye és egy afrikai közül parancsnokság létesítésének terve is.

Next