Vas Népe, 1965. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-29 / 100. szám
Üveg ? Fémdoboz ? Műanyag ? Az üveg egyike a legrégibb tároló eszközeinknek. Már időszámításunk előtt kb. 1000-ből származó egyiptomi sírokban is találtak üvegpalackokat, melyekben szépségápolószert vagy illat,szert tarthattak. Amilyen jól betöltötte a hivatását az elmúlt évezredekben, annyira kezd napjainkban korszerűtlenné válni. Mindannyian tanúi lehetünk ennek a ténynek. Nézzünk szét magunk körül, láthatjuk, hogy sok olyan árucikket, amit még néhány ével ezelőtt üvegben vásároltunk, ma már műanyagban, fémtubusban, fóliában, stb. kapunk meg. Vagyis olyan csomagolásban, melyet a kiürülés után eldobhatunk. A mai üvegpalackokkal ezt nem tehetjük meg. Érdemes megjegyezni: míg 1 tonna tej üvegben való „kiszerelésénél” 950 kg az üvegsúly, addig az ún. Tetra-Pak rendszerrel történő palackozásnál csak 100 kg papír szükséges a csomagoláshoz. Az üveggyárban elkészült üveg első útja a felhasználó üzemig darabonként kb. 12 fillérbe kerül. Ugyanilyen költség jelentkezik az üzemből az üzletbe történő szállításnál. A fogyasztónál a kiürült üveget ki kell tisztítani, amihez víz, tisztítószer és idő szükséges. A visszaváltott üveget a bolt válogatja, raktározza, majd a nagykereskedelmi raktárba A Tetra csomagoló-berendezés működésének vázlata: 1. a műanyaggal társított papírszalag; 2. sugárzásos sterilező; 3. húzó gyűrű; 4. töltőcső; 5. hosszirányú zárás; 6. keresztirányú zárás; 7. vágás: visszaszállítja, ahonnan ismét a felhasználó üzembe kerül. Az üvegnek ez a „vándorútja” nem kevesebb, mint 1,21 Ft-t jelent darabonként, nem is számítva a szállításonként átlag 2 százalékos üvegtöréseket, ami tovább emeli a költségeket. Világviszonylatban merre mutatnak a korszerűbb csomagolástechnika irányzatai? A tejkereskedelemben mindinkább kiszorul az üvegpalack. Helyébe a műanyagpalack, vagy a már fentebb említett tetraéder alakú Tetra-Pak papírműanyag csomagolás foglalja majd el. Ahol mégis megtartja régi pozícióját az üveg, ott a falvastagság nagymértékű csökkentésével könnyű palack-fajtákat alakítanak ki. Természetesen még nagyon sokáig lesznek olyan felhasználási területei, ahol szinte pótolhatatlanok maradnak (vegyi hatásokkal, hőhatásokkal szemben jó ellenállás stb.) A nyugati országokban sokkal több árufajtát (gyümölcslé-sűrítmények, sört, teák stb.) hoznak forgalomba fémdobozokban, mint nálunk.. Az ehhez szükséges ónozott vaslemezigényt hazánk kizárólag külföldről kénytelen fedezni. Pedig ez lenne -i- tegfénképp hővel tartósított élelmiszeripari termékeknél —, az egyik legpraktikusabb és leggazdaságosabb csomagolási mód, egyben az üvegben történő „kiszerelés” legjobb helyettesítője. Előnye a fémdoboz-csomagolásnak, hogy a termelési költségek igen nagymértéken csökkenthetők, hiszen a dobozkészítés automatái segítségével a helyszínen történik, csökkennek a szállítási költségek, törési veszteségek és a töltőfolyamatok is jól gépesíthetők. Ahol alumíniumlemez használata megengedhető, már sokkal biztatóbb kilátásaink lehetnek hazai viszonylatban. A műanyagokat még inkább szívesen alkalmazzák, önmagukban más műanyaggal vagy papírral, fémmel együtt kerülnek felhasználásra. A jó alakíthatóság, kis fajsúly, rugalmasság, valamint tetszetős megjelenési forma teszik a műanyagokat elsősorban alkalmassá a korszerű csomagolás kialakítására. Annak ellenére, hogy országunk ezirányú szükségletét is jórészt importból fedezzük, mégis gazdaságosabb minden más csomagolóanyagnál, mivel a felhasznált anyaghányad igen kicsi lehet. Ugyancsak az önköltségcsökkentést segíti elő, hogy egyszerű és termelékeny technológiai műveletekkel történhet a csomagolóanyag formálása, és folyamatos, automatizált üzemi munka valósítható meg a „kiszerelésnél”. B. I. Lezárt műanyagpohárban árusított szörp. VAS NÉPE 1985. ápr. 29. Csütörtök 4 A méhek tánca Jó néhány esztendővel ezelőtt felfedezte a rovarok nagy tudósa, Karl von Frisch, a müncheni egyetem tanára, hogy a kasból kirepült „felderítő” méhek visszatérésük után közölni tudják a családdal, hol találtak gazdag méhlegelőre. A méhecske a lépekkel egy irányban a kas előtt sajátos „táncba” kezd. Frisch megállapítása szerint, ha a táplálék a kastól nincs messzebb száz méternél, a táncoló méh köröket írt le, de ha meszszebb van, nagyjából két egymáshoz csatlakozó körben fekvő nyolcas alakban „táncol”. Frisch megállapításait sok kutató új és új kísérletekkel ellenőrizte és kiegészítette. Kiderült, hogy a táncnál a két kör érintkező vonala közt és a táplálék, a has és a nap helyzetét összekötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlélni, mint elmondani s így ide iktatjuk a megfelelő rajzocskát. A neves kutató feltételezte, hogy a tánc pályájának hossza valamiféleképpen arányos azzal a távolsággal, amely a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban levő méhek nem látják a táncoló méhet, sőt általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újabban egyes kutatók arra gondoltak, hogy a nevezetes táncot talán valamiféle hang is kíséri, amely a hasban levő méhek számára figyelmeztetés és irányítás is lehet. Harald Esch a müncheni egyetem és Adrien Werner, a kaliforniai egyetem kutatója egymástól függetlenül kísérleteket is folytattak, hogy a feltételezett hangjelzéseket megfigyeljék. A kasban kis mikrofont helyeztek el, amely szalagra feljegyezte az észlelt hangokat. Most már csak arra volt szükség, hogy különböző távolságokra elhelyezzenek táskában táplálékot és megfigyeljék, milyen hangon értesíti a visszatérő méh a kasban tartózkodó családot. A táncoló méh egész sajátos hangot hallat. A vizsgálatokból kiderült: ezt a hangot nem állandóan, hanem megszakításokkal hallatja, továbbá egy-egy hangzó időtartam arányos a mérek által megtett távolsággal. Így ma már világos, hogy a táncoló méh egyrészt mozgásával a táplálék irányát, másrészt hangjával a táplálék távolságát közli a méhcsalád többi dolgozójával. K. L A méh „táncának” sémája és értelmezése K. von Frisch szerint. A baloldali „körtánccal” a méh azt adja hírül a kas dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobboldali nagyjából nyolcas alakú kettős körben történő tánc távolabbi táplálékforrást jelent. A megtalált táplálék irányát szintén jelzik „táncukkkal a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vonalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplálék (T) egy irányba esik a Nap (N) és a kas (K) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonaltól eltérő irányban van, a táncoló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mint amilyet a „táplálékvonal” a „napvonallal” bezár. A „tánc" irányát nyilak jelzik. Új magyar találmány Érdekes cikk jelent meg a Fogtechnikai Szemlében Németi Lajos és Szeless László tollából. Új, kényelmes, tartós, szilárdan álló protézist ígér a cikk. Az új találmány — új elv érvényesül a fogpótlás területén — a következő: a tartó fogakra olyan koronákat helyeznek, amelyeknek oldalán ferrómágneses lemez van. 4x5x6 mm nagyságú egy ilyen testecske és a ma használatos legerősebb mágnesacélból készül. E lemezkék helyének megfelelően a műfogsorba „permanens mágnest” építenek be. A protézis behelyezésével így a mágneses felületek érintkeznek, s 47—50 dk húzóerőt képviselő vonzással biztosan rögzítik a műfogsort. Előnye az új, mágneses megoldásnak, hogyha 5—6 év után „kimerül” a testecske — csökken a vonzás —, kiemelik a protézist, újra mágnesezik a beépített testecskéket, s változatlan formában viselhető tovább a megszokott műfogsor. A mágnesesprotézis elvi Állatbarátok, vigyázat! A genfi Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet különleges szakemberei hosszú évek óta tanulmányozzák, hogy egyes állatok — háziállatok, fogságban tartott vadálatok —, milyen betegségekkel fertőzhetik az embert. Sok gondot okoznak a megszokott „játszótársak”, a kutya, a macska, a kecske, a bárány, nem beszélve a madarakról. Fertőzés veszélyének teheti ki magát és egész családját a házi kedvenc gazdája. Kevésbé ártalmas — de mindenesetre kellemetlen — bántalmak lehetnek a különböző allergiás megbetegedések, asztmatikus rohamok, csalánkiütések, amelyeket állati szőrök, tollak idézhetnek elő. Gombás bőrbetegségeket is átvihet állat emberre, különösen macska terjeszt ilyeneket. De sokkal veszedelmesebb betegségek terjesztői is lehetnek a házi kedvencek. Kutya és macska egyaránt fertőződhet tuberkulózissal és továbbterjesztheti azt. Ha kutya vap, macska lesoványodik, étvágytalan és esetleg köhög — tuberkulózisra gyanakodhatunk. Ha házi madaraink papagáj, galamb stb. — betegszenek meg, gondolhatunk tuberkulózisra, de a veszedelmes papagájy kórra is és a vele rokon, de nem olyan nagymértékben veszedelmes ornithosisra is. Különböző féregbetegségek ugyancsak fenyegethetik az állatbarátokat. Ez a néhány példa is elég arra, hogy a házi kedvencekkel óvatosak, legyünk. Nem említve azokat a betegségeket — például tífusz, pestis — amelyeket patkányok terjesztenek, vagy a még mindig előforduló veszettséget, — meg kell állapítani, hogy az állati eredetű fertőzések száma nem csekély. K. L