Vas Népe, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
A 3-as körzet jelöltje A Hazafias Népfront Vas megyei Elnöksége tegnapi, rendkívüli ülésén egyetértett a jelölően csatlakozó gyűlésekkel, Sárváry István országgyűlési képviselővé jelölésével. Erről értesítette a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. A Hangyabolyhoz hasonlított Csepreg. Látszott az öröm és megelégedettség az emberek arcán, s érződött szavaikban, amikor Sárváry István került a jelölő listára. Az az ember, aki eddig mindenki segítője volt, minden embert meghallgatott, segítőkezet nyújtott, ahol tudott Ez adta az őszinte örömöt, a jelölt iránti ragaszkodást, s ezt nem tudtam véka alá rejteni a gyűlésen sem, ez adta kezembe most a tollat... _ írta G. J.-né olvasónk a múlt heti jelölő gyűlés után kapott levelében. A megye 3- as számú választókörzetében ugyanis Sárváry Istvánt, a Csepregi Állami Gazdaság igazgatóját jelölték országgyűlési képviselőnek, így nyilatkoznak tehát jelöltjükről a csepregiek és a környékbeliek. Mindenütt és mindenki, ahol és aki ismeri Sárváry Istvánt. A csepregiek a legjobban, hiszen itt született majd ötvennégy esztendeje, 1916 végén. Tanulmányi idejét, katonai-, frontszolgálati éveit, fogságát leszámítva itt él és dolgozik — feleségével és két gyermekével — mindmáig. A háború és a hadifogság után gazdajegyző, majd állam gazdasági főagronómus lett Meggyespusztán A gazdaságok egyesítésekor főagronómussá, egy esztendő múlva, 1959-ben a Csepregi ÁG igazgatójává nevezték ki A gazdaság eredményei kiváló szakmai felkészültségű, jó szervező és irányító, sikeresen gazdálkodó, határozott fellépésű vezetőről tanúskodnak. Sárváry István feletteseinek véleménye szerint valóban ilyen ember. Példás vezetői tekintélyt vívott ki magának szorgalmával és magatartásával, rendszeres és hatékony ellenőrzéseivel, a szélsőségek kerülésével így nyerhettek számos díjat és üzemelmet, kaphatott többszörös kitüntetést az igazgató. Többszörösen Kiváló Dolgozó, tulajdonosa a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének, a Szocialista Munkáért Érdeméremnek és a Munka Érdemrend arany fokozatának ... — Mindenki tudja róla, hogy becsületes pártember — írja még levelében G. J.-né. Huszonkét esztendeje párttag Sárváry István. Tizenhat esztendeje megszakítás nélkül választott párttestületi tag. Évekig tagja volt a megyei párt-végrehajtó bizottságnak, s majd másfél évtizede a szombathelyi járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság fáradhatatlanul munkálkodó tagjaként, a járás közéletének vezető személyisége. Időközben volt megyei tanácstag, vezetője a mezőgazdasági állandó bizottságnak. , Ezért ismerik olyan jól, bíznak benne járásszerte Akadt ugyan választó a csatlakozó gyűléseken, — amelyek majd mindegyikén ott volt a jelölt —, aki személyesen még nem találkozott vele. Kérte, „mutatkozzon be, legalább a hangját halljuk!” A bemutatkozás mindenütt megtörtént, a biztató ígéret is elhangzott a választók ügyeinek, kéréseinek, érdekeinek következetes képviseletére. Nemcsak ígért, kért is a jelölt. Kérte, amennyiben majd megválasztják, követeljék tőle, tartsák számon a rendszeres kapcsolatot. Hívják meg a községi rendezvényekre, igényeljék közreműködését a gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok megoldásában, a mezőgazdaság további fellendítésében. — Elégedett vagyok nemcsak a hangjával, de azzal is, amit mondott — nyugtázta magában és környezetében a kérdező. Azt tartja a közmondás, senki sem lehet próféta a saját hazájában Ezt már többen megcáfolták. Úgy tűnik, rácáfol a közmondásra Sárváry István is, aki Csepregen született, nőtt fel, itt lett dolgos emberré, tekintélyes vezetővé, itt jelölték országgyűlési képviselőnek. Május 24-én a 3-as körzetválasztói szavazataikkal döntik el, országgyűlési képviselőként is folytathatn-e elismert közéleti szereplését. Dézsi Mátyás .... a mű mindig kifejez téged* Kőszegi beszélgetés Kósa Ferenccel * Az Ítélet díszelőadásával kezdődött, s az ítélet szerzőjének odaítélt kőszegi díszkulcs átadásával zárult a hatnapos rendezvény. Kósa Ferenccel a hatodik napon beszélgettem. Először kötetlenül, papír, ceruza nélkül, aztán arra kért, jegyezzem szó szerint mondatait: a félreértés vagy az esetleges félrefogalmazás elkerülése miatt. Említettem neki a Kelet- Magyarországban megjelent Kósa-interjút (még nem került kezébe a lap), s első kérdéseim a Dózsa film koprodukciós jellegéhez s az ebből fakadó közös problémákra vonatkozott. — Mi az a közös mondanivaló a Dózsa-filmben, ami magyarokhoz, románokhoz és szlovákokhoz egyaránt szólhat? — A kőszegi ankéten mindkét felszólalásomban a cselekvő film fogalmát próbáltam elemezni, mert ezt az elnevezést nem tartom véletlennek, hiszek a cselekvő szó elvt jelentőségében. Elmondtam azt is, hogy a cselekvő film több mint celluloid, több mint esztétikai beteljesülés, benne bonyolult viszonylatrendszerek öltenek testeit. A cselekvő film magában foglalja az alkotó és az anyag viszonyát, a nézőnek és a kritikusnak a műhöz való viszonyát, a társadalmi, történelmi feltételeket, amelyek éltetik vagy hátráltatják a cselekvő film hatékonyságát. A felelősség tehát közös, a cselekvő filmhez cselekvő közönségre, cselekvő kritikára, cselekvő társadalomra van szükség. Egy mű részben tükrözi az adott viszonylati rendszereket, néha kezdeményez, mozgósít e viszonylatrendszerek megváltoztatására. Mindenki szövetséges ebben a munkában, aki valóban gondolkodni és cselekedni kíván. Nem udvariasságból, de mély meggyőződésből mondom, hogy a kőszegi Ítélet ankét aktív résztvevőit alkotó társaknak tekintem és hogy ehhez a filmhez hozzátartozik az a beszélgetés is, amelyet valamelyik este a szombathelyi tanítóképző kollégiumában tartottunk. Úgy érzem ezt, hogy például egy színész hozzáadja a maga képességeit egy filmhez ugyanígy a kollégium tanárai és diákjai is hozzáadták a maguk igényét ehhez a munkához. Én mint a film rendezője ugyancsak az íróhoz, a színészhez hasonló közkatonája vagyok ennek az ügynek. Az igazi elismerés számomra nem azonos a dicsérő jelzőkkel. Jobban örülök egy kételkedő, a maga érveit kiküzdő ellenvéleménynek, mint egy felületes dicsérő szónak. Legbántóbb számomra mindenféle mellébeszélés, elhallgatás vagy elhallgattatás, mert az ilyen törekvésekről tudni kell, hogy nemcsak egy filmet hátráltathatnak, de a társadalom megújhodását is késleltetik. A kérdés amit föltett az internacionalizmusra vonatkozott. Elnézést a kitérőért, de én az internacionalizmust is kiegészíteném a „cselekvő” szóval és ez a fenti megjegyzések nélkül jelszóként hangozhatott volna. Naponta találkozhatunk olyan szemlélettel, amelynek képviselői internacionalizmus fogalmán a feszültségek elhallgatását, letörését értik. Noha ismerem a stratégia és taktika néhány elemi szabályát, úgy gondolom, hogy az igazi internacionalizmus csak a cselekvésben fejezhető ki igazán, a katartikus folyamatok előidézésében, szembesítésekben, harcok útján, napról napra való megfeszített munka által. Az ítélet ilyen cselekvő szellemben készült Magyarok, románok, szlovákok jelképes erejű öbös vállalkozása volt, együttes gondolkodás történelemről, forradalomról, egymásrautaltságról.— Legutóbbi nyilatkozatában egy lehetséges Bartók-filmről beszélt ... — Csoóri Sándor barátom elképzelései alapján a Bartók évfordulóra készítenénk egy filmet, amelyben néhány magyar filmrendező megfogalmazná a bartóki életműhöz való Viszonyát. Jancsó Miklós, Kovács András, Sára Sándor és Gaál István is részt venne ebben a munkában. — Gondolom, nemcsak ez készül a Kósa-Csoóri- Sára trió műhelyében. — Három játékfilm forgatókönyvén dolgozunk Csoóri Sándor barátommal és érlelgetek magamban egy drámát, amely egy különös, tragikomikus hangvételű színpadi mű lesz, ha lesz erőm megírni. — Milyen erőre gondol? — íród előre, mert én mégiscsak filmes vagyok. —■ De közismert, hogy ha szabad így említenem, a trió közösen is fogalmazza forgatókönyveit. — Igaz, eddigi filmjeinknél írótárs is voltam. De szeretném egyszer az írói mesterség próbáját önállóan is kiállani. — Visszatérve a tervezett három új filmre: elárulhatná, milyen témákról van szó? — Nem. Korai leme még. — Sok interjúban vallott művészi eköclezettségéről. Engedje meg, hogy ars poeticájával fejezzük be mai beszélgetésünket. — Szülőföldemen, Nyíregyházán jegyeztem le, s most megpróbálom lemét megfogalmazni: Őrizd az embert magadban, hogy jogod legyen a szóhoz, hogy súlya lehessen szavaidnak, hogy méltó maradj a munkádhoz; a mit mindig kifejez téged, őrizd az embert, mert hivatásod nem más mint elkötelezettség, nem kevesebb mint szabaddá tenni másokat, őrizd az embert Ha lehet: életeddel, ha lehet: • munkáddal, ha nem lehet: haláloddal. Őrizd az embert. A szabadság rendjét egyetlen pillanatra se téveszd össze a rend szabadságával. Őrizd a szabadságot, mert csak addig vagy ember, amíg szabad akarsz lenni. S ha reggel látod, amint felelősségük elől saját hátuk mögé bújnak az emberek, a szemed se rebbenjen. Végezd a dolgod. Gondolj a Napra, ő se szól, csak fölkel, s járja az útját... — Köszönjük a beszélgetést Bertalan Lajos 1919. május 1. Péntek Egy hónappal a határidő előtt Új fonócsarnok a Pamutiparban A Szombathelyi Pamutipar fonodájának építése 1959-ben kezdődött meg és 1962-ben fejeződött be. Az eredeti fonócsarnokban 72 gyűrűsgépet helyeztek el Több mint egy esztendeje kezdődött meg a Szombathelyi Pamutipar új fonócsarnokának az építkezése. A tervek szerint ebbe a fonócsarnokba 18 gyűrűsgép kerül majd. Ezzel az összes gyűrűsgépek száma 90-re emelkedik. Az első építkezésnél beszerelt gyűrűsgépek darabonként 384 orsósak, az új gyűrűsgépek orsószáma 412. Az építkezés műszaki átadásának a tervek szerint 1970. május hó 30-án kellett volna megtörténnie, a VASÉP azonban a munálatokat egy hónappal a tervezett előtt befejezte és az új fonócsarnok építkezésének műszaki átadása tegnap meg is történt. A fonócsarnokkal együtt átadták a klímaházat, a szociális létesítményeket, az öltözőt, a fürdőt, a mosdót is. Az építkezéssel egyidejűleg már szerelik a gépeket is. Négy darab NDK Fleyer nyújtógép beszerelése is úgy áll, hogy annak is a jövő héten megtörténhet a műszaki átadása. Hátra van még a klíma elkészítése. A tervek szerint a fonoda új részét év vége felé állítják üzembe. Ez a kapacitásbővítés azt eredményezi, hogy a Szombathelyi Pamutipar jelenlegi fonodai termelése mintegy 25%-kal emelkedik. Vast Pi-penr tudósító Jóból is megárt a sok Nemcsak a közmondás tartja, valóságban is megárt a sok a jóból is. Jó dolog például, hogy termelőszövetkezeteink többsége az idén növelte fejlesztési alapját De nem jó, hogy néhány gazdaság olyan mértékben növelte, hogy e növekedés egy gyengébben fizető esztendőben komoly gondokat okozhat. Nem ritka, ahol egyharmados a fejlesztési alap aránya, de olyan gazdaságot is fölemlíthetnék ahol a 40 százalékot is meghaladja Indok, magyarázat természetesen mindenütt akad. Néhány közülük figyelemre is méltó. Az például, hogy az elmúlt egy-két esztendőben — de különösen tavaly — megvalósult létesítmények nagyarányú előbbrejutás lehetőségét teremtették meg, azaz már az idén, de különösen a következő esztendőkben bőségesen kamatoznak. Ilyen nagyarányú fejlesztési alap még bőséges tartalékolás mellett sem volna indokolt, nem is beszélve azokról a gazdasági és pénzügyi szabályozókról, amelyek aranytartásra intik szövetkezeteinket. Ráadásul a hihetetlenül nagy fejlesztési alapot képező gazdaságok egy részében 9 tartalékalap értéke alig haladja meg a munkabér 10— 15 százalékát, de legjobb esetben is csak negyedrészét éri el. Lapunknak szándékában áll közgazdasági tényeket fölhasználva is vitába szállni e nézettel és gyakorlattal. A területi téesz-szövetségek is gazdasági elemzés alapján foglalkoznak ezzel a helyzettel. Mint szélsőséges példát említik, hogy a megvizsgált gazdaságok között olyan is akadt- ahol a zárszámadásba iktatott számok több milliós eltérést mutatnak. A tények és a várható következmények mindenképpen arra intenék szövetkezeti gazdaságainkat, hogy a vezetés szintjén vizsgálják meg e témát. (szanad) így telik man! május elseje Ünnepi zászlódíszbe öltözött Szombathely május 1. tiszteletére. Ma reggel zenére ébred a város. A gyülekezőhelyeiken — az Éhezi Gyula, a Majakovszkij, a Március 15. téren — találkoznak az üzemek, vállalatok dolgozói. Néhány nagyobb gyár, üzem saját területén várja az Ünneplőket. Rendezett sorokban vonulnak ezután — zászlókkal, transzparensekkel — a Puskin parkba, hogy meghallgassák Magyar Gyula, az SZMT vezető titkára ünnepi köszöntőjét, majd az ezt követő kultúrműsort. A délután a majálisé Mindkét parkban, a Puskinban és a Jókaiban sátrak tucatjai várják a vidám tin-üneplőket. Reméljük, az idő is megemberli magát, s tavaszias légkörben tölthetjük a kettős ünnepet. VAS NÉPE Miért nincs gyónyszandál? A Gyógyászati Segédeszközök Gyára szombathelyi kirendeltsége rendkívül fontos munkája — citipő-, 14 bficamos műtétek után használható gépezetek, betétek, szerkezetek, sérvkötők gyártása — mellett ugyancsak az egészségvédelemmel kapcsolatos fapapucsokat is gyárt. A talprészt úgy képezték ki — egy osztrák cég gyártja, Szombathelyen csak készre szerelik — hogy az a lehető legkényelmesebb legyen, megóvjon a bokasüllyedéstől, egyszóval a legegészségesebb legyen. Mint a cukrot úgy kapkodják a vevők — Budapesten. Mert tudniillik kizárókig ott kapható. A Petőfi Sándor utcában és a Marx téren. A gyógyszandálok tartósak, népszerűek, keresik a vevők. Minden bizonnyal Szombathelyen is sokan szeretnének hozzájutni A Gyógyászati Segédeszközök Gyára már csak azért is engedélyezhetné a vasi megyeszékhelyen a szandálok árusítását mert végtére is az országban egyedül itt készülnek a lábbelik. Viszontlátásra 1971-ben! EREDMÉNYHIRDETÉSSEL ZÁRULTAK A KŐSZEGI FILMNAPOK Tegnapi tudósításunkban gyorshírben közöltük, hogy Kósa Ferenc ítélet című filmje nyerte Kőszeg város díszkulcsát. Az esti díszelőadás előtt Bokodi Béla riporter hirdette ki a zsűri döntését. A kőszegi díszkulcsot Benke Ferenc vb elnökhelyettes adta át Kósa Ferencnek. A Magyar Ifjúság Arany Reflektor díját Simó Sándor, a Szemüvegesek című film rendezője kapta, ugyancsak őt jutalmazták a KISZ VB egyik különdíjával is. A KISZ másik különdíját a kisfilmes kategóriában Schiffer Pál, az Ellenérvek című rövidfilm rendezője kapta. A záróünnepség után Zolnay Pál rendező mutatkozott be a lovagterem közönségének, majd levetítették Arc című filmjét. 3