Vas Népe, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek" AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 12. szám 1972. január 15. Szombat Egészség , közérzet Mindnyájan járunk orvos­hoz, mindnyájan szedünk gyógyszereket. Ez a katego­rikusnak tűnő kijelentés azért kockáztatható meg, mert statisztikáink szerint például a Megyei Rendelő­­intézet évi betegforgalma megközelíti az egymilliót. Megyénk 280 ezer lakosa te­hát évente átlag két és fél­szer fordul meg itt. Ezen az arányon belül természetesen egyikünk többször, másikunk kevesebbszer. Az egészségügyi ellátásnak azonban sok más formája és módja van, mely át- meg átszövi mindennapi életün­ket. Ezért nemcsak a szó szo­ros értelmében vett egészségi állapotunk függ attól, milyen ellátásban és bánásmódban részesülünk, amikor valamely egészségügy szolgáltatást ve­szünk igénybe. A társadalmi közérzetnek is jelentős össze­tevője az egészségügyi ellá­tottság, ilyen, vagy olyan fo­ka, színvonala.­­ Nem véletlen tehát, hogy a párt- és tanácsszervek gyakran foglalkoznak ezek­kel a kérdésekkel. A minap például a kőszegi városi párt-vb napirendjén szerepel­tek a városka egészségügyi ellátottságának problémái, tennivalói. A megyei tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbb az egészségügyi osz­tály munkáját, irányító, szer­vező tevékenységét vitatta meg. Minthogy az ilyen jel­legű munka sem légüres tér­ben folyik, hatékonysága fő­leg és elsősorban a lakosság egészségügyi ellátottságán, az egészségügyi és szociális in­tézmények hálózatának fej­lődésén mérhető le. Tapasztalhatjuk, hogy egészségügyi ellátásunknak nincsenek olyan akut prob­lémái, amelyek a dolgozók­nak, a biztosítottak tömegé­nek okoznának gondot, vagy amelyek hátráltatnák vala­mely egészségügyi szolálta­tás igénybevételét. A párt­os tanácsi szervek az elmúlt években nagy energiával és hatással törekedtek arra, hogy idejében megoldják e problémákat. Ilyen probléma­­felismerő elhatározás volt például a megyei kórház re­konstrukciója, ami már fo­lyamatban van, s amely a negyedik ötéves terv egyik kiemelt egészségügyi felada­ta. A községi tanácsok az el­múlt években 22 orvoslakást és 56 orvosi rendelőt építet­tek megyeszerte. Részük van tehát abban, hogy a betöltet­len orvosi állások száma ná­lunk jóval kevesebb, mint országos viszonylatban. A csecsemőhalandóság évek óta igen alacsony megyénkben. 1970-ben mindössze 26 ezre­lék volt az országos 36 ez­relékkel szemben. A Marku­­sovszky kórházban folyó ma­gas színvonalú gyógyítómun­­ka elismeréseként az intéz­mény a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem­­oktató kórháza lett. Folyta­thanánk a sort a nyolc új­ orvosi körzettel, a szombathelyi és kőszegi ösz­­szesen 10 gyermekorvosi kör­­zettel, amelyek ugyancsak a jobb ellátás fokmérői. A sor azonban még így sem teljes. De egy valami még feltétle­nül idekívánkozik: a kor­mányintézkedés az egészség­ügyi dolgozók fizetésének emeléséről. Megyénkben a bérrendezés következtében az egészségügyi dolgozók fizeté­se átlag havi 216 forinttal növekedett. Jól hajtották végre a munkaidő-csökken­tésre, a betegágy mellett dol­gozók pótlékára vonatkozó rendelkezéseket is. A megbe­csülés, a bizalom konkrét megnyilvánulásai ezek­ az ápoló- és gondozónők, asszisz­tensek, orvosok iránt. Kifeje­zik, hogy a dologi kiadások növelését, az intézményháló­zat fejlesztését követi, velük együtt jár az egészségügyi el­látásban oly fontos szerepet játszó személyi ellátottság, a szubjektív feltételek javítása is. Az egészségügyi ellátás tár­gyi és személyi feltételei jók a megyében. Bizonyos terü­leteken jobbak az országos átlagnál, máshol az átlagot tartjuk. A továbblépés, vagy fejlesztés, az egészségügyi szolgáltatás megjavítása a következőkben éppen azokon a területeken érlelődik, ame­lyeket a tömeges igénybevé­tel jellemez. Így mindenek­előtt­ a járóbeteg-ellátásban, s különösen egyes szakrende­léseken. Köztudott, hogy né­mely szakrendelések zsúfol­tak. Ezeken a rendelési órák számát növelni kell, s lehet is, de eddig szakorvosok hiá­nyában mégsem volt lehetsé­ges. Meg kell oldani bizo­nyos aránytalanságokat pél­dául a szombathelyi körzeti rendelők elhelyezkedésében főleg a lakótelepek ellátásá­nak javítása érdekében. Szombathelyen, Sárváron és másutt is vannak üres or­vosi állások. E helyeken a tanácsokra hárul a feladat, hogy ezeket minél előbb be­töltsék. A biztosítottak na­gyobb tömegével való törő­désnek új területeit dolgoz­zák ki a tanácsi egészségügyi szervek. Aktiív gondozást, a megelőzést kívánják kiter­jeszteni egyes gyakran elő­forduló betegségekre, mint az ér- és szívmegbetegedésekre A gyermeklakosság 45 száza­lékát tervezik bevonni 1975 végére a gyermekorvosi kör­­­­z­eti ellátásba. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága idén két, ugyancsak nagy tö­megekre kiható egészségügyi kérdéssel foglalkozik még: a járóbeteg- és a gyógyszerel­látással. A megyei tanács ülése elé pedig az alkoholiz­mus elleni küzdelem időszerű tennivalói kerülnek. A megye lakossága egész­ségügyi közérzetének további javítására tehát ezután is sok minden történik majd. El­mondhatjuk, a feltételek meg is vannak erre. Vas megye Tanácsa az idei, megvitatás és jóváhagyás előtt álló költ­ségvetés­ több mint 34 szá­zalékát irányozza elő egész­ségügyi és szociális célokra. A költségvetés több mint egyharmadát­ Markovics Ilona . Vértelen puccs Ghánában Füstölgő hír Sétáztatás Javítani a beruházási és pénzügyi fegyelmet Élelmiszerg­azdasági tanácskozás Tegnap — a megyei tanács nagytermében — a megye termelőszövetkezeti elnökei, állami gazdasági igazgatók az élelmiszergazdálkodással kapcsolatos üzemek és intéz­mények vezetői részvételével tanácskozást tartottak, ame­lyen megjelent Kovács An­tal, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gonda György, a megyei tanács el­nöke és Czirák Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. Máthé Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese több mint kétórás referátumban ismertette a megye élelmi­szergazdaságának időszerű kérdéseit. A referátumban kitért a harmadik ötéves tervben előirányzott felada­tok végrehajtására. Megálla­pította, hogy a tsz-ek hal­mozott termelési értéke — folyó áron számolva — az 1965. évi 984 millió forintról 2 milliárd 87 millió forintra nőtt, azaz 112 százalékkal növekedett. Az állami gazda­ságok magasabb termelési szintről indulva ugyanazon idő alatt 92 százalékkal nö­velték termelési értéküket. Termelőszövetkezeteink min­den vonatkozásban megerő­södtek, így például a kenyér­­gabonatermelés az előző tervidőszak 18,1 mázsás hek­táronkénti átlagáról 25,5 má­zsára emelkedett. Az állami­gazdaságokban még ennél is jobb az eredmény, mivel évek óta magas szinten sta­bilizálódtak a termésátlagok, így 1970-ben már 31 száza­lékkal meghaladták a megye termésátlagát. A növénytermesztést vizs­gálva a referátum bírálta a gyepterületek kihasználat­lanságát és általában a szá­lastakarmány-gazdálkodás­­ban mutatkozó lemaradást. A nagyüzemek erőgépállo­mánya 12 százalékkal a­ traktorok 15 lóerő traktor­­egységben kifejezett teljesít­ménye 34,9 százalékkal na­gyobb, mint 1965-ben volt. A talajművelést a vetést, a gabonabetakarítást teljesen gépesítették. A tsz-ekben az egy tehénre jutó tejterme­­melés 1793 literről 2540 liter­re emelkedett. Az állami gazdaságokéban 2648 literről 3270 literre. Jelentősen nőtt az állati termékek: a sertés a szarvasmarha­, hús és a baromfi, valamint a tojás termel­ése is. A színvonala­sabb hizlalói tevékenységet bizonyítja, az a tény is pél­dául, hogy a tervidőszak utolsó évében az összes fel­vásárolt vágómarha 49,9 szá­zaléka került exportra az or­szágos 36 százalékkal szem­ben. A referátum a továbbiak­ban hangsúlyozta a szarvas­­marha tenyésztéssel kapcso­latban, hogy most­ a legfon­tosabb az új termelésig az állományt — termelési és kondíciócsökkenés nélkül — átteleltetni. Ugyanakkor le­hetőséget kell teremteni a háztáji jószágok takarmány­gondjainak enyhítésére is. Kitért a melléküzemági te­vékenységre a tsz-közi tár­sulások eredményeire és fo­gyatékosságaira, az üzem­­szervezések, szakosítások je­lentőségére. A beruházások­kal kapcsolatban elmondot­ta: egyes tsz-gazdaságok fej­lesztési alapjuk lehetőségeit meghaladva, megalapozatla­nul kezdeményeztek építke­zéseket, vásárlásokat. Biz­tonsági alappal csupán 24 tsz rendelkezik. Több tsz-ben a kedvezőtlen múlt évi gaz­dálkodás ellenére is ragasz­kodnak a tervezett jövede­lem száz százalékos kiosztá­sához. A számszaki vizsga­(Folytatás a 3. oldalon) 233 új lakásba költözködnek Szombathelyen. (Képes tudósí­­tás a harmadik oldalon­) fotó: Várdal Bolgár tanárok a tanítóképzőkön A tanítóképző Intézetnek immár négyéves kapcsolata van a burgaszk Tanító- és Óvónőképző Intézettel: éven­te egy-két kölcsönös látoga­tás során tanulmányozzák az intézetek módszereit, tudo­mányos tevékenységét, mun­­­­káját. Ismét Szombathelyre érkezett egyhetes tapasztalat­­cserére a burgaszi intézet küldöttsége Mihail Angelov Dimitrov, tanszékvezető ta­nár, a delegáció vezetője, Dojcsó Atanaszov Milcsev, intézeti rajztanár és Fidoszka Manojlova Velcseva tanár. Itt tartózkodásuk során már tegnap megkezdték az ismer­kedést a tanítóképzővel, el­látogattak a gyakorló iskolá­ba egy komplex matematika órára, s megtekintik a Der­­kovits lakótelepi óvoda, fog­­lalkozását is. Vasárnap Bu­dapestre kalauzolják a ven­dégeket, hogy megismerked­jenek fővárosunk nevezetes­ségeivel s részt vegyenek né­hány kulturális programom A mostani látogatás célja is a bolgár—magyar kapcsola­tok ápolása a két inézet ál­tal korábban összeállított munkaterv alapján. A ven­dégek kedden utaznak visa­­sza. Képünkön: a bolgár ven­dégek a képző könyvtárában, —je— lyé—. Római randevú — Munkaulés Bécsben­ — Kerryption ttpópa — fegyveres vonalrabló'i ____ Dollár mama — Gonosz tréfa — Mintoff Rómában — Pandi Pai Szombathelyen — Sport

Next