Vas Népe, 1973. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEKI AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 210. szám Ara­d0 fillér 1973. október 13. Szombat Ke­zeli érdek a tik gyermek felnevelésére valn ösztönzés Fontos kormányintézkedések a családvédelemről Pénteken a Parlament Go­­spelin-term­ében dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter sajtótájékoztatón ismer­tette a népesedési helyzettel és a népesedéspolitikai fel­adatokkal kapcsolatos kor­mányhatározatot. A miniszter bevezetőben számokkal illusztrálta, hogy hazánkban különösen az el­múlt évtizedben a népesedé­­si helyzet kedvezőtlenül ala­kult. Csökkent az 1—15 év közötti korosztály abszolút számban is és körülbelül ilyen mértékben nőtt a 60 éven felüliek, tehát az idő­sebb korosztálybeliek száma. A hatvanas évek szociálpoli­­tikai intézkedéseinek hatásá­ra ugyan a születések száma átmenetileg emelkedett, de néhány év óta ismét stagnál, és jelenleg a népesség mini­mális növekedését sem biz­tosítja. A családokban az átlagos gyermekszám kettő alá csökkent. Ez még egy generáció életében sem elég ahhoz, hogy a lakosság szá­ma változatlan maradjon. Ezért nemzeti érdek, hogy újabb gazdasági, szociális, szociálpolitikai intézkedésekkel is ösz­tönözzük a családokat több gyermek fölneve­lésének vállalására. Az ideális az lenne hogy a háromgyermekes családtípus váljék általánossá. Az állam pénzbeli juttatá­sokkal, gyermekintézmé­nyek fenntartásával már ed­dig is igen jelentősen hoz­zájárult a gyermeknevelés családi költségeihez, a kü­lönféle pénzbeli juttatások — a családi pótlék és mások összege mintegy 7,5 milliárd forint évente. A gyermekin­tézmények fenntartása évi mintegy 4 milliárd forintjá­­ba kerül az államnak. Az in­tézményes oktatás és szak­képzés költségei elsősorban az államot terhelik, s en­nek összege csaknem 7 mil­liárd forint kiadást jelent­. A jelentős juttatások és tá­­mogatás mellett a gyermek­­nevelés költségeinek döntő hányadát még így is a csa­ládok viselik. Ez alapvetően meghatározza a többgyerme­­kes és a gyermektelen csa­ládok közötti életszínvonal­beli különbséget. Ezért a minisztertanács határozata alapján az állam a családi pótlék és a gyermekgondo­zási segély emelésével, a gyermekápolási táppénzjo­gosultság időtartamának nö­velésével és egyéb kedvez­ményekkel ösztönzi a csalá­dokat arra, hogy több gyer­mek nevelését vállalják. 1974. június 1-től 100 forinttal emelik a két gyermek után járó csa­ládi pótlékot. A kormányhatározat ér­telmében felemelik a gyer­mekgondozási segély jelen­legi összegét is. 1974. január 1-től, tehát az első gyermek után az édesanya 800 fo­rintot, a második gyermek után 900, három és minden további gyermek után pe­dig havonta 1000 forintot kap. Olyan esetben, ha van már például egy 9 és egy 6 éves gyermeke valakinek és megszüli hanmadik gyerme­­két, azt természetesen a harmadik gyermek után já­ró gyermekgondozási segély illeti meg. A termelőszövet­kezeti tagok esetében a se­gély összeg a gyermekek számától függően 700, 800, illetve 900 forint. Az új ren­delkezés a már gyermekgon­­dozási segélyben részesülők­re, valamint a segélyt ez­után igénybe vevőkre egy­aránt vonatkozik. A kor­mány határozata értelmében szintén 1974. január 1-től az egyszeri anyasági segély és a baba-kelengye-juttatás együttes összegét gyerme­kenként az eddigi 1100 fo­­rintról 2500 forintra emelik. Ugyancsak 1974. január 1- étől módosítják a gyermek­­ápolási táppénzjogosultságot is. Ha az anyáknak gyerme­ke betegsége miatt kell ott­hon maradnia, a gyermek egyéves koráig változatlanul időbeli megkötöttség nélküli a jogosultság. A gyermek egy- és hároméves kora kö­zötti időszakban — vagyis a bölcsődéskor végéig évi 60 napi táppénz illetheti meg az anyát; a 3—6 éves korú gyerekek esetében évi­ 30 napra vehető igénybe a táp­pénz. Ez a táppénzkedvez­mény az egyedülálló apákat is megilleti. Az egyedülálló szülő viszont a gyermek 3— 6 éves korában 60 napra is igénybe veheti az ápolás táppénzkedvezményt. A kormányhatározat arról is intézkedik, hogy 1974. ja­nuár 1-i hatállyal az anyák, illetőleg a gyermeküket egyedül nevelő apák számá­ra — a jelenlegi havi egy nap fizetés nélküli szabdsá­­gon túl — egy 14 éven aluli gyermek esetén két nap, két 14 éven aluli gyermeknél öt nap, három vagy annál több (Folytatás a 2. oldalon) A közel-keleli háború hetedik napja A harcok súlypontja a salai • Légitámadások súlyos áldozatokkal Pénteken reggel hetedik napjába lépett az izraeli ag­­resszorok és a megszállt te­rületeik felszabadításáért küzdő arab országok — Egyiptom és Szíria — hábo­rúja. A kiadott hadijelenté­sek szerint a harcok mind­járt napfelkelte után kiújul­tak. Az izraeli légierő Szí­ria északi körzeteiben vala­mint Damaszkusz közvetlen közelében hajtott végre lé­gitámadásokat. Ezek során damaszkuszi közlés szerint, négy támadó Phantom-gépet lelőttek. Az egyiptomi fron­ton ezzel egyidőben tüzérsé­gi párbaj bontakozott ki. Tel Aviv­ban közölték, hogy izraeli gyalogos és pán­célos alakulatok a légierő tá­mogatásával pénteken reg­gel „folytatták előrenyomu­lásukat a Golan-fennsíkon kiépített szíriai állások mö­gött”. Dajan izraeli hadügy­miniszter csütörtökön este „elkerülhetetlennek” minő­sítette a szíriai erők össze­omlását. Azt állította, hogy a Golan-fennsíkon már nincs számottevő ellenállás a Ku­­neitra—Damaszkusz útvona­lon felvonuló izraeliekkel szemben. (A szíriai főváros, mint ismeretes, alig 50 kilo­méterre fekszik a Golántól.) Damaszkuszi közlés szerint viszont a harcok a szíriai— izraeli front teljes hosszában folynak, s a szíriai haderő­nek sikerült feltartóztatni az izraelieket, sőt ellencsapást mérni rájuk. Az arab—izraeli ütközetek a szárazföldön és a levegőn kívül a vízen is folytatód­tak. Izraeli naszádok pén­teken hajnalban 24 óra lefor­gása alatt már másodízben támadták Tartus szíriai kikö­tőt. Mindkét fél két-két el­lenséges hajó elsüllyesztését jelentette. Az AP amerikai hírügy­nökség értesülése szerint az Egyesült Államok nagymeny­­nyiségű tüzérségi lövedéket és páncéltörő fegyvert ké­szül Izraelnek szállítani, „rendkívüli segélyként”. A harcok egy hete után fénye­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta az iraki KP főtitkárát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Aziz Mohamedet, az Iraki Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkárát. Az elvtársi légkörben, a teljes egyetértés szellemében le­­­­folyt találkozón vélemény­­cserére került sor a nemzet­közi helyzetről és a két párt kapcsolatairól. A találkozón részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. az SZMBT kü­­döttsége tipró funtalnál J. F. Varpována­k, az OSZSZSZK miniszterelnök­­helyettesének az SZMBT al­­elnökének vezetésével ha­zánkban tartózkodó SZMBT delegációt péntek délelőtt a Parlament épületében fogad­ta Apró Antal az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZBT elnöke. A szí­vélyes baráti fogadáson je­len volt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és I. I. Be­­gyul a Szovjetunió magyar­országi nagykövetségének el­ső titkára. mi szakszervezetek pártirányításáról tárgyalt tegnap a megyei pártbizottság Kovács Antalnak, a párt­­bizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott teg­nap Szombathelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Bizottsága. Részt vett és felszólalt a pártbizottság ülésén Hári Bé­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető he­lyettese, valamint Gaál Lász­ló, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkára is. A pártbizottság első napi­rendi pontként — írásos je­lentés és Magyar Gyula, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, az SZMT vezető titkára előterjesztése alapján — a szakszervezetek pártirá­nyításának Vas megyei ta­pasztalatait tárgyalta meg. (E napirendi pont anyagát vasárnapi számunkban rész­letesen ismertetjük.) A második napirendi pont keretében Csonka György, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a pártbizottság tagjait a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. Itt idén mintegy 33 ezer család jut új otthonhoz javult a lakások minősége Az építőipari vállalatok, in­tézmények és szövetkezetek igazgatói, igazgatóhelyettesei, és társadalmi szervezeteinek vezetői péntken értekezletet tartotta­k az Építők Székházá­ban ágazatuk időszerű gazda­sági és politikai feladatairól. A tanácskozáson részt vett dr. Timár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is. Az építő- és az építőanyag­ipar helyzetét, feladatait Bon­­dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter ismer­tette. Elmondotta, hogy az építőipar termelése az év első háromnegyedében öt és fél százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, s e többlet­eredményt 80 százalék­ban a termelékenység javítá­sával érték­ el. A miniszter rámutatott, hogy az építőiparnak to­vábbra is a lakásépítkezés az egyik legfontosabb feladata. Elismerően állapította meg, hogy javult a lakások minő­sége, meggyorsult a lakótele­pek kapcsolódó létesítményei­nek építése. A lakásépítési tervek teljesítése is kielégítő ütemben halad. Az ÉVM-hez tartozó vállalatok az első há­romnegyed évben 5,6 száza­lékkal több lakást adtak át, mint tavaly ilyenkor, s az év folyamán összesen mintegy 33 000 családot juttatnak új otthonhoz. A kiemelt nagyberuházások esedékes építési terveit az első háromnegyed évben né­hány százalékkal túlteljesítet­ték. Ez azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy a be­ruházások az eredeti tervek szerint haladnak. Jónéhány létesítmény építése elhúzódik, amiben erősen közrejátszik a nem kielégítő előkészítés. Az építőanyagipar kezd ki­lábalni nehézségeiből. Az év első kilenc hónapjában 5,6 százalékkal termelt többet, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül számottevően javult a cementipar munkája, jóllehet egy ideig még cement-import­­ra szorulunk. A miniszter munka- és üzemszervezési kérdésekről szólva figyelmeztette a vál­lalatokat, hogy az építőipar­ban igen sok az elavult gép, időszerű ezeknek a cseréjei. Az idén a géppark 20 száza­lékát kell kiselejtezni, s a vállalatok helyesen teszik, ha az elavult berendezéseket a szocialista országokból vásá­rolt gépekkel pótolják. Is szocialista brigádokról volt szó Elsősorban a munka! Mostanában gyakran vitat­koznak arról, hogy veszített e súlyából tíz év alatt a szocia­lista brigádmozgalom, nem vált-e formálissá? Melyek a mozgalom mai eredményei, mi­lyen a brigádok jelenlegi hely­zete, mik a gondjaik, soron­­lévő feladataik: erről beszélget­tek a minap meghívott vál­lalatvezetők és szocialista bri­gádok vezetői Sárváron. A Cukorgyár művelődési otthoná­ban rendezett programra a Vas megyei Műszaki Hetek eseményeként került sor. Dr. Bors Zoltánnak, a Cu­korgyár igazgatójának vélemé­­nye szerint elsődleges feladat t­emeléscentrikussá tenni ezt a mozgalmat. Az elmúlt években szinte mindnütt növelték a brigádok számát. Most már nem erre, hanem a minőségi követelmé­­n­yekre kell koncentrálni. Az igazgató beszámolóját vita követte. Felvetettek a sok olyan sajátos gondot, amely a brigádmozgalmat jellemzi. A vállalatok, gyárak eltérő körülményei, munkalehetőségei miatt a brigádok napi problé­mái is különbözőek. Például a Cukorgyárnál, ahol nagyon szép eredményeket produkáltak a mozgalomban, annak az igénye is felmerült, hogy a vállalati tervek készí­tésébe vonják be a brigádok vezetőit! Sajátos brigádélet folyik a 17-es Volán Vállalatnál is. A brigádok itt szétszórtan, több szolgálati helyen dolgoznak. Sőt (brigádon belül) még a munkatársak is sokszor csak menet közben — az utakon — találkoznak egymással. Nehe­zebb is kialakítani a közös brigádéletet. Ahol viszont va­laki mindig található, az a hely a könyvtár. A telephelye­ken a könyvtáraknak több mint ezer olvasója van. A Volán­dolgozók fele aktív olvasó! A Vas- Fém- Gépipari Vál­lalatnál elsősorban a brigád­­tagok továbbtanulásra ösztön­zése okoz gondot. Dr. Ágoston Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője összegezésében egyebek között hangsúlyozta: a szocialista brigádok értékelésénél azokat a feladatokat tekintsék legfonto­sabbaknak,­­ amelyeket a bri­gádtagok érdeklődése szült! Sok érdekes vélemény, elkép­zelés hangzott el ezen a ke­rekasztal konferencián. Egy do­logról azonban meglehetősen keveset beszéltek. Nem esett szó arról, hogy még mindig a kulturális vállalások között a legtöbb a formális elem. Lehet, hogy a vállalatok munkája szempontjából ez nem tartozik a legfontosabbak közé. De a termelékenység emelését is befolyásolja a munkások kulturáltsági szintje. H. Tausz Sylvia TASZSZ-nyilatkozat — Kissinger sajtóértekezlete — A problémák nem átlagolhatók­­ — Beszéljünk őszintén«. — Döntött a Legfelsőbb Bíróság — Az öreg halász — a siépce

Next