Vas Népe, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

Határőr-eskütétel Szombathelyen (Folytatás az 1. oldalról) Járőr világos, csengő hang­ján felszárnyaltak a katona­eskü mondatai: „Én... a dolgozó magyar nép fin es­küszöm. .s az egyszerre mozduló szájakból mint ezüstacél zengett-pengett a szó a tér kövein, a figyelő házak napfényes falán, s a hallgató szülők, hozzátarto­zók szívén. — Ez a legszebb ünnepi beszéd — súgta hal­kan egy főtiszt az emelvé­nyen, s erre csak rábólintani lehetett. A BM Határőrség Orszá­gos Parancsnoksága nevében Bakos Károly alezredes üd­vözölte az esküt tett határ­őröket. — A katonai eskü megköveteli hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság iránti hűséget, odaadást, és áldo­zatvállalást, a szocializmus érdekeinek internacionalista védelmét — mondotta a töb­bi között, majd arra figyel­meztetett, hogy a világ kü­lönböző pontjain fellángoló imperialista terrorakciók a Varsói Szerződés állandó erősítésére és fejlesztésére köteleznek bennünket, s így folytatta: — A haza védel­me nemcsak kiállást, bátor­ságot, képiességet követel, hanem katonai tudást, poli­tikai éberséget és tisztánlá­tást. .. Kérem, hogy a kikép­zés során szorgalmasan, a nehézségeket és fáradalma­kat legyőzve érjenek el mi­nél jobb eredményeket és így váljanak határaink tel­jes értékű őrzőivé. Horváth Lajos, a KISZ megyei bizottságának első titkára a vasi fiatalok nevé­ben fejezte ki jókívánságait az esküt tett határőröknek, emlékeztetve arra, hogy az előttük álló feladatok telje­sítéséhez nemcsak értelmük­re, hanem a szívükre is szükség van, csak a kettő együtt teheti őket méltóvá az ifjúkommunista névre és mind a kettőre számíta­nak az ifjú társak, a szülők és az egész társadalom. Az esküt tettek nevében Kódán László határőr tett ígéretet annak maradéktalan megtartására, majd díszme­nethez alakult az egység. A magyar és szovjet katonák­ból álló zenekar — kedves és elgondolkoztató színfolt­ja az ünnepségnek — indu­lóira katonaéletük első nyil­vános szereplését mutatták be az ifjú katonák. Sikerük elvitathatatlan volt, amit bi­zonyára alaposan kiértékel­tek a szülők, hozzátartozók körében, akikkel a délutáni órákat együtt töltötték. Katonaszerencsét, jó utat a további sikerek felé! ★ Ugyanebben az időpont­­ban Körmenden az ottani határőregység fiatal kato­nái is letették az ünnepé­lyes katonaesküt Várhelyi József Fotó: Tóth Imre oboaművészt, a Magyar Ál­lami Operaház zenekari mű­vészét kiváló előadóművészi tevékenységéért; Rajkai Györgyöt, a Thália Színház díszlettervezőjét ki­emelkedő díszlettervezői te­vékenységéért; Sára Sándor Balázs Béla­­díjas filmoperatőrt alkotó, művészi filmoperatőri tevé­kenységéért; Szabó Vladimir Munkácsy­­díjas festő- és grafikusmű­vészt kiemelkedő művészi alkotótevékenységéért; Szöllősy András Erkel-dí­­jas zeneszerzőt a Zeneművé­szeti Főiskola tanárát ki­emelkedő zeneszerzői tevé­kenységéért; Tarjáni Ferenc Liszt-díjas kürtművészt, a Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus zenekara tagját kimagasló előadóművészi tevékenysé­géért; Vancsa Lajos Balázs Béla­­díjas filmoperatőrt több év­tizedes kiemelkedő filmope­ratőri tevékenységéért; Varga Magdát, a debrece­ni Csokonai Színház magán­énekesét magas színvonalú operaénekesi tevékenységé­ért. Balázs Béla díj I. fokozat Esztergályos Károly ren­dező, MRT; Jankovich Marcell rajz­filmrendező; Szinetár Miklós főrendező, MRT. II. fokozat Fejér Tamás filmrendező; Kocsis Sándor operatőr, MRT; Kónya Kálmán fotómű­vész; Ragályi Elemér filmope­­ratőr. III. fokozat Glosz Róbert filmrendező; Halász Mihály oparatőr, MRT; Mátray Mihály operatőr, MRT; Széplaki Gyula filmopera­tőr; Vayer Tamás díszletterve­ző. Liszt Ferenc díj I. fokozat Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház magánéne­kese; Kasza Katalin, az Állami Operaház magánénekese; Sudlik Mária, az Állami Operaház magánénekese; Szendrei Karper László gi­tárművész, az Országos Fil­harmónia szólistája. II. fokozat Gaál Éva, az Állami Ope­raház magán táncosa; Johotka Gábor orgonamű­vész, az Országos Filhar­mónia szólistája; Lubik Hedvig hárfamű­vész; Pál Tamás, az Állami Operaház karmestere; Sebestyén János csemba­lóművész, az MRT zenei fő­osztályának munkatársa. III. fokozat Csapó Károly énekművész, az Állami Népi Együttes tagja; Réti Csaba, a Szegedi Nemzeti Színház magánéne­kese; Metzger Márta, az Állami Operaház magántáncosa. Erkel Ferenc díj I. fokozott Dr. Demény János zenetu­dós; Székely Endre zeneszerző. II. sokozat Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­se és a HVDSZ Bihari tá­nc­ táncegyütesének koreog­ráfusa; Soproni József zeneszer­ző, tanár. III. fokozat Daróczi Bárdos Tamás ze­neszerző, az Állami Népi Együttes zenekari vezetője; Gonda János zenetudós, előadóművész. Munkácsy Mihály díj I. fokozat Kiss Sándor szobrászmű­vész; Mikó Sándor iparművész, belsőépítész; Szondai Sándor szobrász­művész. II. fokozat Bér Rudolf festőművész; Miskolczy László festőmű­vész; Solti Gizella textiltervező iparművész; Vasvári Anna grafikusmű­vész. III. fokozat Asszonyi Tamás szobrász­­művész; Bognár Árpád grafikus­­művész; Csikszentmihályi Róbert szobrászművész; Gácsi Mihály grafikusmű­vész; Szenes Zsuzsa textil terve­ző iparművész. Irodalmi és művészeti díjak József Attila díj I. fokozat Karinthy Ferenc író; Képes Géza költő, műfor­­dító; Szobotka Tibor író; Török Sándor író; Zelk Zoltán költő. II. fokozat Elbert János kritikus, mű­fordító; Jovanovics Miklós kritikus, szerkesztő; Rákosy Gergely író; Simonyi Imre költő; Tóth Eszter költő, műfor­dító. III. fokozat Lázár Ervin író; Simonffy András író; Ördögh Szilveszter író. Jászai Mari díj 1. fokozat B. Kiss István, az Állami Bábszínház művésze; Lehoczky Zsuzsa, a Fővá­rosi Operettszínház színmű­vésze; Marton Frigyes, a Magyar Rádió rendezője; Sztankay István, a Nemze­ti Színház színművésze; Tahi Tóth László, a Víg­színház színművésze; Zolnai Zsuzsa, a Nemzeti Színház színművésze. II. fokozat Göndör Klára, a Veszpré­mi Petőfi Színház színművé­sze; Győri Emil, a Pécsi Nem­zeti Színház színművésze; Káló Flórián, a József Attila Színház színművésze; Székely Gábor, a Szolno­ki Szigligeti Színház igazga­tója; Zsámbéki Gábor, a Ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház főrendezője. III. fokozat Csata Zsuzsa, a Vidám Színpad színművésze; Esztergályos Cecilia, a Thália Színház színművésze; Solymosi Ottó, a Magyar Rádió rendezője; Schütz Ila, a Madách Szín­ház színművésze; Szabó Kálmán, a Kapos­vári Csiky Gergely Színház színművésze; Várnagy Katalin, az Álla­mi Déryné Színház színmű­vésze; Faludy ugrócsoport Biszku Béla ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban Felszabadulásunk ünnepé­nek előestéjén hangzik el a rádióban és a televízióban Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak ünnepi beszéde. A kö­szöntőt április 3-án, 18.20 órakor sugározza a Kossuth - adó, a televízió pedig 18.15 órakor közvetíti. Olajmezőt találtak Pusztaapáti határában Kitűnő eredménnyel jártak a Zala megyei Pusztaapáti térségében 1973-ban megkez­dett olajkutatások. Az azóta lemélyített három kút közül kettő olajat ad. A munka — mint Barabás László, a Du­nántúli Kutató és Feltáró Üzem főmérnöke és Biró Er­nő, az üzem főgeológusa el­mondotta­n kezdettől bizta­tó volt. Az 1-es számú kút a kipróbálás során napi 200 köbméter olajat adott, ami ezen a területen nagyon je­lentős mennyiség. A 2-es számú kút meddőnek bizo­nyult, de az elkészítése sok hasznos adattal gazdagította a kutatókat. A 3-as számú kút ismét jelentős mennyisé­gű olajtermeléssel futott be. Mindez amellett szól, hogy Pusztaapáti térségében ki­sebb olajmező rejlik a föld mélyében. Kiterjedésének határát, az olaj mennyiségét csak az újabb fúrások alap­ján lehet majd meghatároz­ni. A tervek szerint még eb­ben az évben el is készül 3— 4 újabb kút, s jövőre leg­alább négyet szándékoznak mélyíteni. Az új lelőhely módszeres kiterjedése előre­láthatóan 1975. végén kez­dődhet meg. Fel is kell készíteni őket! Tény, hogy a Központi Bi­zottság áll­sfoglalása alap­ján újra sok szó esik manap­ság az arra alkalmas mun­kások, kétkezi dolgozók ve­zető posztokra állításának szükségességéről. Azt, hogy a vezetői garni­túra rátermett munkásokkal történő felfrissítésére ma, a mi viszonyaink között is szükség van, úgy tűnik, ke­vesen vitatják. Ennek elle­nére bizonyos aggályok azért itt is, ott is elhangzanak ez­zel kapcsolatosan. A legtöbben talán éppen a vezető posztok betöltésére emberi tulajdonságaik alap­ján alkalmas munkások és más fizikai dolgozók szak­­mai, általános műveltségbeli és egyéb felkészültségét kér­dőjelezik meg. Érvelésük nagyjából a következő: minthogy a vezető posztokon ma már­ mindenütt jól fel­készült emberekre van szük­ség, a fizikai dolgozók közül, pedig csak viszonylag keve­sen rendelkeznek ilyen fel­­készültséggel, egyelőre még csínján kell bánni „kieme­lésükkel"­. Van-e igazság ebben az érvelésben? Egyetlen vonatkozásban, úgy tűnik, van. Arra, hogy olyan ember vezető posztra kerüljön, akinek a minimá­lis felkészültsége sincs meg ehhez, ma már valóban sem­mi szükség. A kizárólag sta­tisztikai szemlélet alapján, elhamarkodottan történő ve­zető posztra állítás ügyünk­nek is, a „kiemeltek” többsé­gének is csupán árthatna. De valóban annyira ke­vés-e ma nálunk a jól felké­szült munkás és más fizikai dolgozó? Szó sincs róla! Az érettségizett és szakmailag is jól képzett munkás ma már egyetlen üzemben sem rit­ka! Hogy lehetne belőlük több is? így igaz. Hogy for­díthatnánk még több gondot a felkészítésükre? Kétségte­len. Ezzel együtt: túlzott óva­toskodásra, indokolatlan ag­gályoskodásra semmi szük­ség. Egy dologra viszont fel­tétlenül szükség van: neve­zetesen arra, hogy a párt­szervezetek is, az illetékes ve­zetők is jól átgondolt és tervszerű intézkedéseket te­gyenek a vezető posztra al­kalmas és alkalmassá tehető munkások, fzikai dolgozók tényleges felkészítésére. Dá Egy betű nem betű? Külföldi barátainknak, akik a szép magyar nyelvet is szeretnék elsajátítani, bi­zonyára gyakran okoz fej­törést az azonos alakúság, meg a rokon értelműség problémája. Szaporítják gondjaikat azok a — megle­hetősen nagy számban ta­lálható — kifejezések, ame­lyeknél csak az egybeírás — különírás, vagy egy-egy írás­jel különbözősége változtat­ja meg alapvetően az értel­met. („kutat­ás — kutatás”, „Betű — tetű”, „Velence — vedence”, „fejlesztés — fej­vesztés”, „lelkevesztett — felkevesztett” stb.) Hazánkfiai az idegen ere­detű szavakkal állnak leg­­legalább ennyire hadilábon. Egyikük-másikuk olyan munkakörben, ahol nyelvi bukfencek igazgsága szerint nem fordulhatnának elő. A nyomdában, például. Március 31-5. vasárnapi számunkban jelent meg a kisalföldi művészek Szom­bathelyen" című kritika. Az eredeti kéziratban többek között ez állt: „Horváth István szemmel láthatóan szeret elidőzni sa­ját pszichikai indulatainál, valahol a fasizmus szom­szédságában. ..” Mire az újság napvilágot látott, a fasizmus szó fasiz­mussá torzult a szedő és a korrektor figyelmetlenségé­nek riasztó eredményeként. Amikor a durva hibáért a nyomdászok neveiben is elnézést kérünk a megbán­tott művésztől, hradd idéz­zük okulásul a Művészeti Kislexikon (Bp. 1973.) meg­határozását: „Tasizmus, tachizmus, tkp. foltfestés, a 20. sz. negyven­­es éveitől kibontakozó fes­tői irány, mely a pszichikai automatizmus elvét felhasz­nálva, prekoncepció nélkül, a csurgatott, kapart festék­­foltok egybemosásával a pszichikai indulatok kivetí­tése révén hozta létre a festményt!” Ezzel szemben a fasizmus a Filozófiai Kislexikon (Bp. 1973.) közismert tétele sze­rint „a legreakciósabb politi­kai irányzat a kapitalista or­szágokban a kapitalizmus válságának időszakában...” Egyetlen kezdőbetű külön­bözik csupán a két szó alak­jában. A tartalmi eltérés an­nál döbbenetesebb. Senkitől sem lenne hasz­nos megkövetelnünk, hogy munkavégzés közben szak­munkákat böngésszen. A cikk szerzője is csak a pon­tos idézet kedvéért lapozta fel a szóbanforgó lexikono­kat. Némi általános tájéko­zottság persze sehol sem árt. S a lap készítése során pon­tosan tolmácsolni a kézirat szövegét — ez nem éppen haszontalan megoldás! —Kar— Ismét tanfolyamon a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei A tavaszi iskolai szünetben folytatódnak a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeit a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyamok. Mintegy 170 negyedik osztályos középis­kolai tanuló utazik a megyé­ből Szombathelyre, hogy áp­rilis 8-tól 13-ig tartó, az SZMT és a megye­­tanács művelődésügyi osztálya által közösen rendezett, bentlaká­sos tanfolyam részese legyen. Az első három napon a magyar, a matematika, a fi­zika és a biológia, a tanfo­lyam második felében a tör­ténelem, orosz, politikai gaz­daságtan, kémia, valamint újabb csoportok részére is­mét a biológia tantárgyak felkészítő előadásait hallgat­ják meg a tanulók a Rudas László Közgazdasági Szakkö­zépiskolában. A felkészítő megyei gárda ez alkalommal is az Eötvös Lórámd Tudomány Egyetem néhány tanárával bővül. A távolabbról érkezők szál­­lásáról (Táncsics Mihály Kollégium) és teljes napi ét­keztetéséről, továbbá a szom­bathelyiek ebédjéről ez alka­lommal is a tanfolyam ren­dezői gondoskodnak. — fi — VAS NÉPE 1974. április 2. Kedd

Next