Vas Népe, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Heti világhíradó Hétfő: Belpolitikai feszültség, kivégzések Etiópiában. — Javaslat Angliában a rendkívüli törvénykezésre. — Megnyílik a román pártkongresszus. Kedd: Ünnepségek a Mongol Népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján, Brezsnyev beszéde Ulánbátorban. — Tanaka lemondása. — Portugália elismeri Sao Tome és Principe függetlenségét. Koreai vita az ENSZ-ben. Szerda: Moszkvában Koszigin Jasszer Arafattal tárgyal. — Mexikó megszakítja diplomáciai kapcsolatait Chilével. — A brit munkáspárt konferenciája. Csütörtök: Szovjet vezető szervek jóváhagyják a Vlagyivosztoki találkozó eredményeit. — Az EBK koordinációs bizottsága Genfben tanácskozik. — Waldheim Kairóban. — Csehszlovák pártplénum Prágában. Péntek: Makariosz Athénbe utazik. — A török parlament nem szavaz bizalmat az új kormánynak. — Kissinger pekingi megbeszélései nyomán bejelentik Ford elnök kínai,, látogatását. — A kambodzsai képviselet ügyét vitatja az ENSZ. Szombat: Miniszterelnökünk, Fock Jenő hazaérkezik indiai és burmai látogatásáról. — Tüntetések Saigonban a Thicu-adminisztráció ellen, így látja a hetet, kommentátorunk, Réti Ervin. Ha a világpolitika eseményeit egyáltalán földrajzi körzetekhez lehet kapcsolni, akkor megállapíthatjuk: Ázsia-központú hét végére értük. A legfontosabb esemény színhelye a Szovjet távol-kelet nevezetes kikötővárosa, Vlagyivosztok volt. Igaz, a szovjet—amerikai csúcstalálkozó döntései nemcsak egy kontinensre, hanem egész világunkra vonatkoztak. S a viharos tengerpart legcsendesebb öbléből kedvező hírek érkeztek, az SZKP főtitkára és az USA elnöke az enyhülés szellemében vették sorra a válságterületeket, s megegyeztek a stratégiai fegyverrendszerek 1085-ig történő korlátozásának tető alá hozásáról. A szovjet vezető szerveknek a Vlagyivosztok találkozó eredményeiről kiadott közleménye joggal állapította meg, hogy a „csúcson” újabb lépés történt az SZKP 24. Kongresszusán elfogadott békeprogram valóra váltásáért. Leonyid Brezsnyev Ulánbátoron keresztül utazott haza, a mongol fővárosban, nagy beszédet mondott a népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján. Ázsia közepén nem véletlenül szentelt külön fejezetet Ázsia biztonságának. A világ legnagyobb kontinensén súlyos problémák várnak megoldásra (elég az élelmezési gondokra utalni), ugyanakkor a múlt három évtizedben ott robbant ki a legtöbb válság és helyi háború. Az ázsiai biztonságra vonatkozó első tervek még az ötvenes esztendők elején kínai és indiai részről láttak napvilágot, majd 1969-ben Brezsnyev négypontos konkrét indítványt terjesztett elő taskenti beszédében. A téma azóta is napirenden van. Ulánbátorban, az SZKP főtitkára nyomatékosan megismételte azt a szovjet véleményt, hogy az ázsiai biztonságot nem Kína kizárásával vagy elszigetelésével, hanem a Kínai Népköztársaság bevonásával akarják megvalósítani. Peking azonban változatlanul nem teszi lehetővé a tárgyalásokat, ezt hangsúlyozta különben a november 7-i kínai táviratra küldött szovjet válasz is.A pekingi megnyilatkozást nyugaton először úgy állították be mintha a kínai vezetés hajlandó lenne érdemben a megbeszélésekre. Kiderült azonban, hogy lehetetlen feltételeket szabott a távirat. A szovjet állásfoglalás határozottan elutasítja a kínai feltételeket, viszont továbbra is kész feltétel nélküli pár A Kínából érkezett felelőtökön Kissinger volt a „sztár” ügyetlenül bánt az evőpálcikákkal és Teng Hsziao-Ping segített neki az ünnepi banketten. A külügyminiszter vacsorája végül is jól sikerült, látványos politikai eredményeket mégsem tudtak felmutatni. Az amerikai tudósítók afolyamatosságot hangsúlyozták, s Ford bejelentett pekingi látogatásában az amerikai— kínai kapcsolatok jelenlegi szintjének megőrzését látják. Az amerikai külügyminiszter hazatérőben megállt Tokióban is, hogy tájékoztassa a japán kormányt. Azt a kormányt amelynek nincs miniszterelnöke, miután Tanaka hivatalosan is beadta lemondását. A liberális demokraták soraiban kiéleződött az utódlási harc, bár az új kormányfő nem irigylésreméltó csődtömeget s komornak tűnő távlatokat örököl. Magyar vonatkozást, híreket is kaptunk Ázsiából: Fock Jenő és kísérete sikeres megbeszéléseket folytatott Indiában és Burmában. Miniszterelnökünk utazása része következetes politikánknak, amely sokoldalú kapcsolatokra törekszik. Ázsia e két nagy múltú és nagy jövőjű országával. India és Burma nincs ugyan közel hozzánk, mégis számos, kölcsönösen előnyös lehetősége bontakozott ki a gazdasági engteműködésnek Waldheim ENSZ-főtitkár , ,Ázsia határánál, a közel-keleti térségben tett vuillámlátogatást a héten és az ENSZ kék sisakosainak további maradásáról tanácskozott. A Biztonsági Tanácsban is olyan vélemény alakult ki, hogy ENSZ - csapatok állomásozása az ütközőövezetekben csökkentheti a feszültséget. Végleges megoldást természetesen csak a megszállt területek kiürítése és a Palesztina nép jogainak helyreállítása hozhat ezért a hosszú távú kibontakozás programjába illenek Arafat újabb moszkvai tárgyalásai. A palesztin vezető legutóbb néhány hete járt a szovjet fővárosban, de azóta a rabatt arab csúcs, majd az ENSZ-közgyűlés határozata fontos új elemekkel gyarapította az amúgy is vaskos palesztin dossziét. Ázsia-centrikussága nem jelenti, hogy Európában eseménytelenség uralkodnék. Athén népszavazás előtt áll: visszatérjen-e Konstantin minden Hellének királyaként, vagy kiáltsák ki a köztársaságot, amelynek elnöki tisztét Karamanlisz vette célba. Makariosz a görög fővárosban tartózkodik, ahol inkább lebeszélik a hazatérésről, mint bíztatják arra. Ankarában ismét kormányválság van, a fejlemények új választások vagy a hadsereg aktivizálódása felé mutatnak. Vagyis: Cipruson és környékén tart a mozgás. Élénk a brit és a francia belpolitika is, összehívták a közös piaci csúcsértekezletet, Genfben és Bécsben pedig először tartottak ülést a biztonsági konferencia, illetve a haderőcsökkentési értekezlet résztvevői — Vlagyivosztok után... Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb hat hónapra megbízta a Golán magaslaton állomásozó 1200 főnyi ENSZ-halomságot a Szíria és Izrael közötti csapatszétválasztási megállapodás ellenőrzésével. Képünkön szavaznak a Biztonsági Tanács tagjai. (felelős: AP - MTI - KS) Fidel Castro: Kubának már nem jelent problémát az imperialista blokád „Kuba eljutott fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor már nem jelent problémát számára az imperialista blokád. Annál inkább azoknak, akik a kubai blokád kátyújába jutottak, s most minden erejükkel azon fáradoznak, hogy lehetőleg presztízsvereség nélkül hagyják el a süllyedő hajót’ — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a Forradalmi Kormány elnöke a kubai nők második kongresszusának záróülésén, magyar idő szerint szombaton hajnalban mondott beszédében. Castro köszönetét fejezte ki annak a 12 országnak, amely az amerikai államok szervezetének legutóbbi quitói tanácskozásán a kubai embargó feloldására szavazott. „Külön jelentősége van annak — hangsúlyozta Fidel Castro —, hogy azok az országok voltak a blokád feloldásának kezdeményezői, amelyekkel Kubának még nincs diplomáciai kapcsolata- Venezuela, Kolumbia, Costa Rica! A blokád hivatalosan továbbra is érvényben van, de ennek számunkra már nincs jelentősége. Legfeljebb szemlélői leszünk kimúlásának”. Belpolitikai kérdésekről szólva a kubai vezető kiemelte, hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb társadalmi feladata a nők egyenjogúságának megvalósítása. Mint mondotta, annak ellenére, hogy a forradalom előtt 200 ezer nő dolgozott, ma pedig több mint háromszor annyi, a vezetésben, a társadalmi posztokon nem kapják meg az őket megillető helyet. Nem elég elhatározni — állapította meg a továbbiakban a kubai párt első titkára —, hogy minél több nőnek kell munkaal -' kalmat teremteni. Ehhez biztosítanunk kell a megfelelő feltételeket is, hogy könnyebbé tegyük a családban rájuk nehezedő terheket A kubai nők tanácskozásán 55 ország delegációja — közte a Csizmadia Ernőné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének tagja vezette magyar küldöttség — vett részt. Félidőbeni (Folytatás az 1. oldalról) dált a ,XI. kongresszus előkészítésében. Más munkák is állnak már előttünk- Készülni kell a januári taggyűlésekre, amelyeknek legalább ekkora feladatokat kell majd megoldaniuk Pártunk Központi Bizottsága a közeli napokban kiadja a Kongreszszusi Irányelveket és a Szervezeti Szabályzat tervezetet. Elő kell készíteni ezeknek a dokumentumoknak a szervezett, átgondolt tanulmányozását párttagságunk körében, hogy a taggyűléseken valamennyi párttag kialakult véleménnyel, ítélettel vehessen részt. Hangsúlyozni szeretnénk hogy pártunk elvárja tagjaitól a felelősségteljes véleményeket, állásfoglalásokat. Én mint eddig is, most is arról van szó, hogy pártunk minden tagja vegyen részt a párt politikájának kialakításában, a pártéletünket szabályozó törvényünk megalkotásában. Ezzel egyidőben az a felelősség is a pártszervezetekre hárul, hogy az új vezetőségekre vonatkozó javaslatokat mindenütt a párttagság egészének bevonásával alakítsák ki a jelölő bizottságok. Azok az elvek, amelyek a káderek, tehát a pártkáderek kiválasztására is érvényesek általában jól ismertek. A jelölő bizottságok felelőssége most abban van, hogy méginkább tudatosítsák ezeket az elveket, a párttagok javaslatait pedig többször is vessék össze, többször is kérjék ki véleményüket. A gondos, jól végrehajtott, demokratikus normáinkat érvényesítő jelölő módszer haszna a párté, közös kommunista ügyünké lesz-Varga László, a megyei pártbizottság osztályvezetője 0 Úabb bombázások a Mekong deltájában A saigoni rezsim légierejének repülőgépei szombaton az utóbbi idők leghevesebb támadásait intézték a felszabadított területek lakossága ellen. A bevetések számát Saigonban nem közölték, csupán annyit jeleztek, hogy a célpontok között szerepelt a Mekong folyó deltavidéke, Dél-Vietnam legészakibb részének több mint hét évvel ezelőtt felszabadított területe is. Varázsdoboz a Kissingernek A Japánban tárgyaló Henry Kissinger szombaton „fortélyos diplomáciai leckét” kapott Kono Kenzotól, a japán szenátus elnökétől. Kono felkereste az amerikai külügyminisztert szálláshelyén, és famozaik díszítésű „varázsdobozt” adott neki ajándékba ezekkel a szavakkal: „ha nem tudja kinyitni a dobozt, akkor képtelen lesz megoldani a kő- , dél-keleti és más diplomáciai problémákat!”. Kissinger elmosolyodott és azt válaszolta, hogy majd kalapáccsal vagy fűrésszel nyitja ki a ravasz szerkezetű dobozt. A diplomáciai kérdések megoldásában azért ne nyúljon ilyen veszélyes eszközökhöz! — tanácsolta Kono, majd ügyes mozdulattal könnyedén kinyitotta az ajándékdobozt. Harminc éve történt Megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front A második világháborúban Magyarországon az antifasiszta ellenállás és a demokratikus fejlődés erői az ország sajátos helyzete miatt (egyszerre volt kárvallottja, és haszonélvezője a német szövetségnek) csak későn valósíthatták meg összefogásukat. A Békepárt néven működő kommunisták, egyes belső ellenzéki erők és antifasiszta és kommunista emigráció a háború egész időszakában igyekezett németellenes frontot alakítani, és hazánkat kiszakítani a náci „élettérből”. Az antifasiszta ellenállás legkövetkezetesebb erejének, a kommunista mozgalomnak egyedül volt kész programja a népfront-politikára, s a háború utáni független, szabad, demokratikus Magyarország felépítésére. A közös fellépés, az egységfrontba tömörülés feltételei azonban csak az 1943—44-es katonai vereségek, a második magyar hadsereg összeomlása, a Vörös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyomán értek be. 1944. május végén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról hangoztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, egyes kisgazdák és egyéb csoportok antifasiszta egységszervezete, amelyhez később a Nemzeti Parasztpárt képviselői is csatlakoztak. Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fűződő remények nem váltak valóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1944. december 2-án az immár felszabadult Szegeden megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetelenségi Front. A Függetlenségi Front, amely az időközben újjászervezett Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek erőit tömörítette, elfogadta a kommunisták „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programjá”-t. A program gyökeres külpolitikai fordulatot követelt Azonnali bekapcsolódást az antifasiszta koalícióba, fegyveres szembefordulást a náci Németországgal és hazai nyilas csatlósaival. Leszögezte, hogy „a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat”. Kinyilvánította az eljövendő demokratikus magyar külpolitika alapelveit: a szoros barátságot a Szovjetunióval és a környező demokratikus államokkal; a volt uralkodó osztályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta világkoalíció angolszász hatalmaival kialakítandó jó kapcsolatokat. A belpolitikában a program célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a fasiszta és a népellenes szervezetek feloszlatását, a közigazgatás és a fegyveres testületek megtisztulátát a fasiszta és a népellenes elemektől. Az ország demokratikus átalakításának alapvető feltételeként széleskörű földreformot helyzett kilátásba és előirányozta a nagytőke állami ellenőrzését, az energiaforrások államosítását. Célul tűzte ki a tökéletesebb szociálpolitika megvalósítását is. A Front programja a legfontosabb és legsürgősebb belpolitikai feladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését tekintette. Sürgette, hogy a demokratikus pártok megbízottaiból és antifasisztákból alakítsanak minden helyiségben nemzeti bizottságokat, és a bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként működjenek. Síkraszállt a nemzeti bizottságokra támaszkodó Alkotmányozó Nemzetgyűlés és a Front ideiglenes kormányának megalakulása mellett. Ez a nemzeti, demokratikus és antifasiszta program alkalmas volt a mai,gyar társadalom különböző rétegeinek,az alapvető osztályoknak a tömörítésére. A gyors nemzetközi összefogás létrejötte — mert ez történt, — egyértelműen a demokratikus erők sikere volt és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös érdekeit hangsúlyozó politikát Mindamellett ez a politika mélységesen elvi jellegű volt, hiszen a Komintern híres 1935-ös VII. kongresszusának (ez hirdette meg a népfrontpolitikát) szellemében járt el A Márciusi Front, a Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front kezdeményei után megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - a koalíciós idők egységfrontszervezete — ezen a néven 1949-ig működött. Keretei között egyre inkább a demokratikus átalakításért legkövetkezetesebben harcoló Magyar Kommunista Párt, illetve a Baloldali Blokk vette át a vezetést. A fordulat évét követően a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szocialista átalakulást igénylő Függetlenségi Népfronttá alakult át. Ez utóbbi szervezet pedig közvetlen elődje volt a szocializmus építésére szövetkezett dolgozók 1954-ben megalakult Hazafias Népfrontjának. D. M. 1974. december Vasúra«*