Vas Népe, 1980. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-03 / 232. szám

Keret ez osztrákok ellen Kerekes újra, Kardos és a nyíregyházi Kiss először A magyar labdarúgó-válogatott szerdán este Bécsben, Ausztria ellen játssza idei nyolcadik, történetének pedig 545. országok közötti mérkőzését. Mészöly Kálmán szö­vetségi kapitány csütörtökön délelőtt nyil­vánosságra hozta újabb válogatott keretét.. Mészöly 18 játékost hívott be az osztrá­kok elleni mérkőzésre, sőt további 3 bizton­sági tartalékot is megjelölt arra az esetre, ha váratlan esemény jönne közbe. A 18-as keretben két újonc található: Kardos (II. Dózsa) és Kiss M. (Nyíregyháza) még nem volt válogatott és 1977 februárja óta először kap játéklehetőséget a békéscsabai Kerekes Attila. — Szükség volt újabb változtatásokra — mondotta Mészöly Kálmán, szövetségi kapi­tány. — A korábbi keretekből Bálint, Ga­­raba, Tóth J. és Törőcsik hiányzik. — A csapatösszeállítással még várok, van időnk. Az biztos, hogy Kerekes helyet kap a védelemben, Kardosnak és Kiss M.-nek is szeretnék játéklehetőséget biztosítani. Az osztrákok elleni válogatott keret 18 játékosát 11 klub adja, a bajnok Bp. Hon­véd 5 labdarúgóval képviselteti magát. A keret tagjai: Kapusok: Katzirz (Pécsi MSC), Mészáros (Vasas). Védők: Paróczai, Varga (Bp. Honvéd), Szántó (Diósgyőr), Kerekes (Békéscsaba), Kereki (ZTE) és Kardos (II. Dózsa). Középpályások: Pásztor (Békéscsaba), Nyilasi (Ferencváros), Dajka (Bp. Honvéd), Burcsa és Csongrádi (mindkettő Videoton). Csatárok: Bodonyi, Esterházy (mindkettő Bp. Honvéd), Kiss L. (Vasas), Pölöskei (Rá­ba ETO) és Kiss M. (Nyíregyháza). Biztonsági tartalékok: Rabcsók (Békés­csaba), Végh (Videoton) és Borostyán (Diós­győr).­­ A játékosokkal pénteken 10.30-kor ta­lálkozunk az MLSZ-ben — mondotta Mé­szöly Kálmán. — Ebéd után Győrbe uta­zunk, a stadion szállójában helyezkedünk el, az ETO pályán edzünk pénteken délután és szombaton délelőtt. Szombaton 15.30 órától játszunk Mosonmagyaróváron a MOTIM TE ellen, majd Sopronba tesszük át székhelyün­ket. Itt vasárnap délelőtt, hétfőn és kedden délelőtt és délután, szerdán pedig délelőtt tartunk edzést. A szerdán Bécsben 19 óra­kor kezdődő mérkőzésre 15.30-kor indulunk Sopronból és egyenesen a Práter-stadionba megyünk. G­HH IHH „Ma már döntő száza­lékban az autótól függ, hogy ki lesz a világbaj­nok. A vezetők közötti tu­dáskülönbségnek egyre kisebb a szerepe” — nyi­latkozta Niki Lauda — igaz már lefelé szálló ágában — a Forma I. vi­lágáról. Valóban: már kerekek, motorok, szél­­csatornákban kikísérle­tezett karosszériák öl­döklő csatája ez a kör­­be-körbe száguldó cir­kusz, ahol a brilliáns ve­zetői stílus egyre inkább alárendelődik a lóerőnek. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy csupán az úgynevezett technikai sportágakban szorul hát­térbe a sportoló. A küz­delem ma már nemcsak a pályákon folyik: leg­alább olyan hevesen ver­sengenek a különböző sportszergyárak, hogy újabb és újabb terméke­ikkel jobb teljesítményre sarkalljanak, és így sike­rüljön betörniük a piacra. Még az olyan sportágak­ban is, mint például a futás vagy a magasugrás, aho­l első látszatra nincs sok lehetőség az emberi teljesítőképesség hatá­rainak a kitolására, ott is közreműködnek az ered­mények alakulásában: gondoljunk csak a külön­féle műanyag borítású fu­tópályákra, vagy arra, hogy vajon mi maradt volna Fossburyből, ha nem laticelre, hanem ha­gyományos homokra ugorja flippjét... Ugyan­úgy meg lehet kérdezni egy kalapácsvetőt, vagy egy gerelyhajítót is, hogy vajon mindegy-e számuk­ra, melyik cég terméké­vel dobálóznak? Valószí­nűleg csupán egy vagy két márkát nevezne meg mindegyikük,, amelyet érdemes kézbe venni. Egy teniszező vagy egy síelő már hosszabb listát sorolhatna fel. Ezekben a sportágakban több nagy cég éles konkurrenciah­ar­­ca dúl, hiszen nemcsak arról van szó, hogy pár száz (esetleg ezer) ver­senyzőt lássanak el fel­szereléssel. Több millióan síelnek, teniszeznek, asz­taliteniszeznek kedvte­lésből, akik aszerint vá­logatnak az egyes már­kák között, hogy a sport­ág legjobbjai mit hasz­nálnak. Ezért a sportszer­­gyártók számára létkér­dés, hogy újabb és újabb te­r­­mékekkel jelentkezze­nek a piacon, amelyik nagyjából egyenlő képes­sé­gű ellenfelek között a győzelemhez segítheti vi­selőjét, és ismertté tehe­ti a márkát a tömegek előtt. Gondoljunk csak ar­ra, hogy a sport, a test­mozgás széles körű elter­jedésével egyidőben ho­gyan változott át pár év­tized alatt a parafa ping­pong ütő a mai, két olda­lán különböző soft borí­tással ellátott, több fá­ból összeragasztott „cso­dafegyverig”. Vagy pél­dául a második világhá­ború utáni években még a hickory fából, kis mű­helyekben készült síléc számított a legjobbnak a havas lejtőkön, ma pedig már alumínium, mű­anyag, stb. lécek kerülnek le a gyárak futószalagjai­ról, új modelleket fejlesz­tenek ki, miután a ko­moly tesztpróbákon jobb­nak mutatkoztak elődeik­nél. Éppen a síelésnél a nemzetközi szövetségnek kellett leállítania a gyár­tók esztelen versenyfu­tását a másodpercekért, miután nemcsak a gyor­sabbnál gyorsabb lécek bizonyultak életveszé­lyesnek, de a különleges anyagokból készített, áramvonalas ruhák is (bu­kás után nem lehetett bennük megállni a lejtőn) a lesifoló­knak felső se­bességkorlátot szabtak meg. Kevésbé jelentős a kü­lönböző márkák harca pl. a labdarúgásban. Alapve­tően mással kell jelent­keznie ugyanis annak, aki konkurrenciát akar tá­masztani az Adidas vagy a Puma cégnek. (Az Adi­das egyébként a legna­gyobb sportszergyártó vállalat a világon: csak szabadidő- és sportcipők­ből mintegy 300 fajtát és 40 milliót gyárt évente.) De a változások szele ebben a sportágban is legfeljebb csak a FIFA szabályalkotóit kerüli el. Sokat változott a labda is a kezdeti fűzéstől a mai szelepes pettyesig, de még többet a focicipő. Forra­dalmi újításnak számí­tott, amikor 1954-ben az „Adidas” kihozta első, cserélhető­ stoplis cipőit. Sokat gúnyolódtak akkor a cégalapító Adler Dass­­leren, egészen a számunk­ra gyászos emlékezetű berni VB-döntőig, amikor is a nyugatnémet váloga­tott ezekben a cipőkben lépett ellenünk pályára... Nemrég ugyancsak az NSZK-ban megjelent a kenguribőrből készült cipő. Ez az újítás azon­ban nem vált be. Mert bár a szokatlan anyag kiszámíthat­atlanná tette a labda útját, a csatárok számára épp annyi fejtö­rést okozott, mint a ka­pusoknak. Legutóbb egy spanyol cipész jelentke­zett találmányával, a fű­ző nélküli futball-lábbeli­­vel. Állítása szerint ugyanis a kapura lőtt labdák többségie eddig a fűző miatt tévesztett irányt. Az ő szintetikus anyagból készült cipője pontosan passzol a lábra, a lövések ritkábban ke­rülik el a kaput. Az el­ső kipróbálója a Real Madrid egyik játékosa pedig tíz méterrel na­gyobbat tudott a labdával rúgni új, a tévé előtti ,pa­pucsra emlékeztető „to­­pánkájával”, mint a ha­gyományos stoplissal. Adidas­ék egyelőre nem tartanak attól, hogy ter­mékeiket szögre akaszt­ják. „Semmi jó nem sül­het ki ebből, a cipőfűző­re szükség van” — állí­totta határozottan a fej­lesztési osztály igazgatója, anélkül, hogy megtekin­tette volna az új lábbelit. Igaz, az Adidas­nak egyelőre nem kell tarta­nia a spanyol cipész kon­­kurrenciájától. Ha azon­ban az új termék beválik, még a világcég sem en­gedheti meg magának, hogy ne vásárolja meg a licencet az ismeretlen kis­iparostól, aki már szaba­dalmaztatta a találmá­nyát. A spanyol labdarú­gó szövetség mindeneset­re — tekintettel a közel­gő világbajnokságra — máris élénken érdeklődik a cipészműhelyiben. Bármennyire visszatet­sző is, hogy a sport, amely eredetileg az emberi ész, erő, ügyesség csatája volt, lassan a sportszer­­gyártók harcmezőjévé vá­lik — van az egészben valami elgondolkodtató: a magyar labdarúgást szemlélve, talán nálunk sem lenne haszontalan, hogy a fociba ölt pénz­összegeket egy darabig inkább a derék „suszte­rek” kapnák. Mit veszít­hetünk? L. G. Labdák, cipők, ütők, pályák „Csodafegyverek"* a sportban Irány Argentína A jövő kedden messzi út­ra indul a moszkvai olimpi­án szerepelt magyar atlétikai válogatott három erőssége, Papp Margit, a Csepel, Szal­ma László a TFSE, Bakosi Béla pedig a Nyíregyházi VSSC képviseletében. Bakai József edző kíséretében a három sportoló Rio de Jane­iro érintésével Buenos Aires­­be utazik, itt kerül sor a jö­vő hét végén az argentin atlétikai szövetség „gála­ver­senyére”, amelyen a résztve­vők többsége a moszkvai nyári játékok döntőseit kép­viseli. SAKK A megyei csapatbajnokság visszavágó mérkőzésén Sárváron a Pepsi SE — a találkozót már megnyerve — 6,5:4,5 arányú ve­zetésre tett szert a Haladás csa­patával szemben. A Pungor— Markó játszma döntetlen eséllyel függőben maradt. Az első mér­kőzés függőjátszmáját és ezzel a csapatmérkőzést is a sárváriak nyerték egy pont különbséggel. Mivel mindkét alkalommal a Pepsi SE sakkozói bizonyultak jobbnak, ők szerezték meg a bajnoki címet. ★ 894. sz. feladvány (Pieter ten Cate) megfejtése: l. Kg6:­ 895. sz. feladvány, Byron Zappas Világos: Kél, Vgl, Bh6, Fa2, Hc4, Hc6 gyalogok: a7, b5, d6, e2, e5, f3 (12). Sötét: Kd5, Bc6, Bh4, Fh8, Hf 1 gyalog: d7 (6). Világos indul és a második (2.) lépésben mattot ad. 895. sz. játszma, Szicíliai vé­delem Kuwaza—Aalsersberg Zimbabwe, 1980. 1. é4, c5 2. Hf3, é6 3. d5, cd: 4. Hd4:, a6 5. Hc3, Vc7 6. a3, Hc6 7. Fé3, b5 8. Fé2. Fb7 9. 0—0, BC8 10. Vd2, Hd4: 11. Fd4 Hc 7 12. Badl. Hc6? 13. Fb6! — és a sötét feladta (1:0). Haladás-Szeged NB I-es női röplabda-mér­kőzés lesz ma délután fél háromkor a Safranka úti sportcsarnokban. A tavaszi kettős fordulóban Szegeden és Szombathelyen egyaránt a Tisza-partiak nyertek, s az­óta is tartják lépéselőnyü­ket. A másik szombathelyi NB I-es, a Spartacus-Styi férfi gárdája a Vasas vendége ma délután. Túl az első fordulón Lezárult az 1980—81. évi nemzetközi labdarúgó kupák első felvonása, a bajnokok és a kupagyőztesek tornáján kialakult a legjobb 16, az UEFA kupában pedig a legjobb 32 mezőnye. 33 ország rajthoz állt 131 együtteséből így 64 maradt a következő fordulóra. Tíz ország már minden benevezett együttesét elveszítette, így Albánia, Ausztria, Ciprus, Finn­ország, Görögország, Írország, Izland, Luxemburg, Málta és Törökország. Különösen az osztrák csapatok elhullása nagy meglepetés. Az is váratlan, hogy az NSZK és Hollandia mellett Bul­gária, Csehszlovákia és az NDK is továbbvitte valamennyi klubját. A nyugatnémetek folytatták már megszokott kitűnő szereplésüket, 7 csapatuk indult, ugyanennyi várja a máso­dik fordulót. Hollandia 6, az NDK 5, Bulgária és Csehszlo­vákia pedig 4—4 benevezett gárdájával jutott túl az első fordulón. Meglepő, hogy Anglia 5 csapatából 3 kiesett, közötte a bajnokok versenyéből az 1979. és 1980. évi győztes Nottingham Forest, méghozzá úgy, hogy a CSZKA Szófiától idegenben és hazai pályán is vereséget szenvedett. A legrangosabb — már kupát nyer­t — csapatok közül elbúcsúzott még a Sporting Lisszabon, a Celtic, a Roma, a Dinamo Zágráb, a Manchester United, az Anderlecht és a Dinamo Kijev is. Ma sorsolják a következő forduló párosítását. Karajan a pályán Nem, ezúttal nem a világhírű karmesterről van szó, ha­nem egy nagyszerű osztrák labdarúgóról, aki néhány hó­nappal ezelőtt Olaszországba tette át székhelyét. „Karajan, Karajan” — lelkesednek az itáliai szurkolók, amikor Herbert Prohaska az Internazionale színeiben elegánsan vezeti a lab­dát. Nem szimfonikus zenekart, hanem az olasz labdarúgás egyik legnépszerűbb csapatát irányítja. Pedig az Internek most nem megy valami csodáján, en­nek ellenére az osztrák csillag belopta magát az olasz szur­kolók szívébe. A csapat kiesett a hazai kupából, de a klub elnöksége távolról sem Prohaskát ültette a vádlottak pad­jára. Sőt mi több, azon kevesek közé tartozott, akik elismerést kaptak játékukért. Ha az olasz kupa elnyerése már nem is, a bajnoki cím még sikerülhet számukra. Az osztrák labdarúgónak, a középpálya mai „királyai" egyikének nincs könnyű dolga. Sóvárogva emlékezik vissza a „régi" szép otthoni időkre, amikor a pálya középső részén még szabadon bontogathatta szárnyait, jobban mondva az Austria támadásait. Olaszországban mérkőzésről mérkőzésre szigorúbb őrizetet kap. „Ha egy játékost átjászom, egy szem­­pillantást sem lehet várni, mert máris jön egy rúgás — pa­naszkodik olykor, noha élvezi a nagyszerű légkört, a forron­gó hangulatot. A legjobb, ha állandóan „menetben" vagyok, azaz nem sokat állok a pályán” — mondja Prohaska, aki néhány hét alatt megértette, mi is az a catenaccio. Persze azért maradt jócskán korábbi önmagából. Első­sorban a páratlan irányítókészsége, amit a milánóiak igen­csak honorálnak. Rég volt, szép volt, igaz volt... A megszokottnál többen toporogtak a Tanárképző—Székesfehérvári MÁv Előre NB II-es férfi kézilabda-mérkőzés előtt a főiskola udvarán. Régi nagyszerű kézilab­­dások jöttek el egykori csapattársaik köszöntésére. Saródi (Jakab) — Fogarasi, Baj­­ner, Balogh, Fálfi, Gombás, Lövegjártó — ez volt a hatvanas évek végén a legtöb­bet szerepelt NB II-es Spartacus férfi csapat. És ha akkor nincs az egyik mérkőzés után botrány, majd azt követően Balogh és Pálfi eltiltása, akár bajnokságot is nyer­hettek volna. Most több mint tíz év­ távlatából idézték fel az eseményeket az egy­kori és jelenlegi játékostársak. Balról Bognár, dr. Búzás Emil, az akkori edző, Ba­logh, Pálfi (mindkattan a Székesfehérvári MÁV Előre aktív játékosai, Pálfi lába gipszben vám, azért nem játszott), Saródi, Fogarasi és Balogh János, aki szakosztály­­vezető volt a szövetkezetieknél. _____________________________________________________(Kaczmarski Zoltán felvétele) 1980. október 3. Péntek

Next