Vas Népe, 1981. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
Divatbutikok Az ember, különösen ha fiatal és a szebbik nemhez tartozik, és-hal a divatos öltözködésért. Munkásszállásokon megfigyelhető, hogy a kis fizetésű lányok olykor másra sem gyűjtenek, mint egy-egy „menő” ruhadarabra, amely rangot jelent a társaságban. A pénz többnyire könnyebben jön össze, mint az áhított öltözék. A legújabb divathullámok ugyanis inkább a turistautak csatornáin át jutnak el hozzánk, semmint a hazai kereskedelemén. Bár a divat minden iparilag fejlett országban nagy üzlet, a legújabb kreációk Párizsban és Londonban nem az áruházak fogasain jelennek meg először. Hanem hol? Természetesen a butikokban, a kis divatáruüzletekben. És tegyük hozzá a csillagászati árakon. No, nem is az kéne nekünk, ami ott látható, és ami itt megfizethetetlen. Beérjük mi azzal, ami egyszerre viselhetőnek is és tartós divatnak is bizonyul. Ezt azonban már úgy tűnik, megcélozhatjuk, sőt, meg is vehetjük.Erre a derűlátó megállapításra az ad okot, hogy a divatszakmában megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak a kistermelők, és áruik forgalmazói, a butikok. Akik szerződésben vagy bérletben vezetnek divatáruüzletet, több a lehetőségük, mint a hagyományos rendszerű boltok vezetőinek. Onnan vásárolnak árut, ahonnan akarnak, akár a magánkisiparostól, akár valamelyik ktsz-től rendelnek, szabályosan járnak el. És mivel a kockázatot maguk vállalják, alaposan meggondolják, hogy mit szerezzenek be. Csakis olyan árut, amelynek piaca, vásárlóközönsége van. Aligha véletlen, hogy a sok ezer meghirdetett, szerződésben vagy bérletbe adandó üzlet közül a legkelendőbbek — nem számítva a vendéglátóhelyeket — a tivatáruboltok. Ezekre licitálnak a legtöbben, mert látják bennük az üzleti lehetőséget. Itt vannak azután a Módi butikok, a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat hasonló jellegű, de szerényebb választékú üzletei, amelyek hagyományos rendszerben működnek. És a közelmúltban megjelent a versenytárs-hálózat: a Skála-Coop beharangozta az „S- modell” üzleteket. Meg is nyitott már közülük négyet Budapesten és egyet Dunaújvárosban. A reklámkampány meghozta a hatását: a nyitás utáni első napokban akkora volt a vásárlók érdeklődése, hogy hosszú sorokban az utcán várakoztak a bejutásra. Hogyne, hiszen a Skála-Coop azt ígérte, butikjaiban mindent kínál, ami a jólöltözöttséghez szükséges: sportos és elegáns finomkonfekciót a szőrmétől a blúzokon át egészen a fürdőruháig. „Az S-modell üzletek divattanácsadói, akik a divatot személyreszó- lónak tekintik — örömmel segítik Önt abban, hogy kiválaszthassa, ami egyéniségének ízlésének legmegfelelőbb” — hirdeti a legújabb butikhálózat. Bár a valóságban a válogatás, a vásárlás egyelőre nem ilyen elegáns és kényelmes körülmények között folyik, és az árak is egy kicsit magasak, tény, hogy az S-modell szintén valami újat hozott. A tervek szerint 1985-ig összesen 40 boltot nyitnak, jövőre például Nyíregyházán, Szombathelyen, Tatabányán, Egerben. A szerződéses boltok, a magánkereskedők, és mellettük a két hálózat — a Medi és az S-modell üzletei már nemcsak a kisszériás divatcikkek megjelenését jelzik, hanem arra is engednek következtetni, hogy verseny alakul ki közöttük. Tehát a divatos öltözködésre az eddiginél több lehetőség nyílik. Gál Zsuzsa Váci városképek Vácot, ezt a Pest megyei várost az ország legsértetlenebb barokk együttesének tartják. Történelmi nevezetességű főterét és egyéb barokk stílusú műemlékeit a közelmúltban restaurálták. Ezekből mutatunk be néhányat. A Mária Terézia tiszteletére emelt diadalív. Barokk szobrok a város főterén, háttérben a Ferences templom. (MTI fotó: Fényes Tamás felvételei — RS) fi DM033 Kőszeg és Vajta Szanatóriumi üdülés a gyerekeknek Az idén először, mozgássérült és légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekeket is üdültet október 1-től — szanatóriumi jelleggel — a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatósága — jelentette be Menráth István főosztályvezető, a SZOT rózsadombi üdülőjében megtartott sajtótájékoztatón. A Fejér megyei Vajtán és Kőszegen négyhetes csoportokban, turnusonként összesen 300 beteg gyermek rehabilitációjára teremtették meg a feltételeket. A beutalójegy a szülőknek mindössze 500 forintba kerül. A SZOT családos és gyermeküdülői az idén 80 ezer gyermeket fogadnak. Az új beutalási forma azoknak a gyermekeknek kedvez, akik, mivel betegségük viszonylag enyhébb, nem igényelnek kórházi ellátást, illetve csak utókezelésre szorulnak s folyamatosan járhatnak iskolába. Ennek megfelelően alakították át és korszerűsítették a két, télen is üzemeltethető gyermeküdülőt, ahol a kis beutaltak egészségügyi ellátásáról szakszemélyzet gondoskodik, oktatásuk pedig a művelődési minisztérium által meghatározott tanterv szerint, a többi iskolás üdülőhöz hasonlóan folyik. Mindkét üdülőben hat-hat tantermet alakítottak ki, ahol naponta 3—4 órát vesz igénybe az iskolai oktatás, a rajz, ének és testnevelés órákat szabad foglalkozások keretében tartják meg. Kőszegre a légzőszervi betegségekben szenvedő gyerekek kerülnek, elsősorban a szabadsághegyi gyógyintézet közvetítésével, a vajtai üdülő pedig az ortopédiai betegeket fogadja, az országos orvosi rehabilitációs intézet gyermekosztálya beutalása alapján. Mivel az egészségügyi szervek egyre több mozgás- és légzőszervi betegségben szenvedő, általános iskolai tanulót tartanak nyilván, a szanatóriumi beutalást külön bizottság bírálja el, előzetes várólista alapján. A szülők a beutalójegyet a munkahelyi szakszervezeti bizottságtól kapják meg. Az idén az ideális környezetben levő kőszegi és valjai üdülő szanatóriumban három három gyermekturnus, jövőre pedig már kilenc csoport pihenhet. mmmmammmmmammmmmM, a penicillin feltalálója Száz esztendeje — 1881. augusztus 6-án — született a skóciai Londonban Alexander Fleming, századunk talán legnagyobb hatású orvosi vívmányának, a penicillinnek a felfedezője. Fleming az emberiség rendelkezésére bocsátotta az első igazán hatásos antibiotikumot és a benne rejlő beláthatatlan lehetőségekkel óriási távlatokat nyitott korunk orvostudományának. Sorsa — amint André Maurois Fleming életútját megrajzoló könyvében kiemeli — önmagában is regényes: felfedezése a véletlen és az alapos tudás harmóniáját jelenti, bár a nagy felfedező pályakezdésének elején inkább sportemberként, semmint tudományos lángelmeként tűnt fel, de fegyelmezettsége és kitartó érdeklődése végül a Nobel-díjhoz és az emberiség elismeréséhez vezetett. Fleming apja skóciai gazdálkodó volt. Korán elvesztette. Előbb — középiskoláinak elvégzése után — egy hajóstársaság szolgálatában állt, majd katonaként részt vett a búr háborúban. Orvos fivére ösztönzésére végül beiratkozott a londoni egyetem orvosi karára és tanulmányainak színhelyéül a St. Mary kórházat választotta. Valójában sebész akart lenni, de Freeman doktor (a kórház kiváló bakteriológusa) lövészcsapatot szervezett, és felfigyelt az ifjú Flemingre. Fleming nemcsak a lövészcsapathoz csatlakozott, hanem Freeman ajánlására a St. Mary kórház bakteriológiai laboratóriumának munkatársa is lett, amelynek vezetője Wright professzor, a tífusz elleni védőoltás felfedezője volt. Ez a szérum a századelő csodaszere, amelynek jelentősége talán Paul Erlich német bakteriológus Salvarsan-készítményéhez hasonlítható. Wright és Erlich szoros kapcsolatot tartott fenn. Erlich 1909. évi londoni látogatásán figyelt fel Flemingre, s rendelkezésére bocsátotta Salvarson-készítményét és útmutatásaival elsőnek alkalmazta Londonban. Az első világháború küzdelmeiben Fleming főhadnagyi rangban vett részt, katonaorvosi gyakorlatában általánosan használta Wright és Errich készítményeit. Számtalan katonaéletét mentette meg, de felfigyelt arra, hogy a gránátok tépte sebek milliárdnyi baktérium okozta gennyesedésein és üszkösödésein nem tudnak segíteni, tehetetlenül állnak a haldoklók mellett. Gyakran gondolt Eriich Salvarsan készítményére, amely a vérbetegség egyik csoportját, a spirochetákat pusztítja el, és ez a gondolat adott ösztönzést későbbi kutatásaihoz. Az élő szervezetre nem toxikus hatású antibakteriális anyagot kívánt előállítani. 1924-ben felfedezte a bakteriotikus hatású lizozimot, majd 1928- ban felfigyelt arra, hogy a Penicillum nitatum tenyészetéből nyerhető az az általa penicillinnek nevezett anyag, amely nagyobb hígításban meggátolja a sztafilokókuszok növekedését. Figyelemmel kísérte a baktériumok penicillinérzékenységét, majd 1939-re előállította a kristályos penicillint, tisztázta kémiai szerkezetét. Ekkorra már egyetemi tanár volt, akinek vizsgálódásait a világ egész orvostársadalma figyelemmel kísérte. A penicillint 1941-ben már emberen is alkalmazták, és 1945- ben Fleming joggal nyerte el az orvosi élettan tárgykörében a Nobel-díjat. Tekintélye óriási volt, s bár életművét még többen kiegészítették, jelentőségét nem homályosíthatták el. 1955. március 11-én hunyt el, és az egész világ gyászolta. A londoni Szent Pál székesegyházban nyugszik. Lényét egyszerű síremléke fejezi ki talán a legjobban, amelyen csak nevének kezdőbetűi állnak. Kapronczay Károly Debrecenben Borsos József neves városépítész (ő tervezte többek között az első hazai krematóriumot) vénkerti házában, nem meszsze a Déri Múzeumtól, nyílt meg ez év januárjában a „Debrecen és a magyar irodalom” című állandó kiállítás. Csaknem öt évszázad irodalmát e szűk helyen bemutatni: a kiállító eszközök tervezőjének és a rendezőnek a mesteri munkája. Debrecen múltja méltó erre a bemutatásra. Huszár Gál nyomdája 1561-től hazánk legrégibb folyamatosan dolgozó üzeme, s a magyar nyelvű nyomtatványai irodalmi nyelvünk letéteményesei, megerősödésének vívmányai. A jobbágy-gyermekeket felnevelő kollégium a felvilágosodás fellegvára, élén Csokonaival. Kölcsey, Petőfi, Arany otthon volt Debrecenben. A „szabadságharc fővárosa” nem feledkezett meg Kossuthról, Jókairól sem. Az emeleti kiállítóteremben a századforduló és a 20. század jeleseivel találkozunk. A tudomány vára ekkor még a kollégium. Itt tanul Ady Endre, idejár Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig- jának gyermek-hőse, Nyilas Misi, Debrecenből indul Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Oláh Gábort lehúzza (éppen napjainkban világított be ebbe a roppant küzdelembe Tóth Endre kitűnő könyve Oláh Gáborról), Gulyás Pál felülkerekedik. Juhász Géza szellemi patrónus lesz már egyetemi katedrája előtt is. A kiállítás e harmadik csoportja bemutatja a Csokonai-kör és az Ady Társaság bátor és sokoldalú kísérleteit. Debrecen irodalmi múzeuma 1945-ig vezet el bennünket. Sokat emlegetett világ ez, a kollégium gyűjteménye is felsorakoztatja a múltját. Mégis igen sok meglepetést hoz számunkra, hogy a Csokonai- és Fazekas Mihály - emlékekre figyelmeztessünk. A magyar irodalmi múlt minduntalan előretörő vonulata ez, s a kiállítás három csoportja valóban a magyar művelődéstörténet hőskora. Még mindig van bennük felfedeznivaló. A múzeum kézirattára és relikviái lehetővé teszik a tudós kutató munkát is. Ne sajnáljunk még egy jó negyedórát, hogy a Margit, utcában meglátogassuk a Holló László-emlékházat. A magyar festészet nagy javai és java alkotásaival, otthona berendezésével találkozhatunk. Kiskunfélegyháza is híven őrzi képeit, de itt kitárulkozik előttünk - magyar tájjal, a magyar néppel eljegyzett alkotó szinte teljes életműve. Koczogh Ákos 1981. augusztus 9., Vasárnap