Vas Népe, 1982. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

Rádió mb--?-:••••: KOSSUTH RADIO 8.21 Családi tükör. — 8.57 Mit — hol — mikor — hogyan? Tanács­adó műsor. — 9.12 színes népi muzsika. — 10.07 Szerkesszünk­­ együtt! Hódmezővásárhelyiek ta­lálkozója az Ifjúsági Rádióban. — 12.30 Déli zeneparádé. — 13.25 Orvosi tanácsok. — 13.30 Lesz-e elegendő gép és alkatrész a me­zőgazdaságban? Szerkesztőségi beszélgetés a Falurádióban. — 14.05 A hét embere. — 14.15 Ze­nei anyanyelvünk. — 14.25 Ma­gyarán szólva. — 14.40 Kompozí­ció Képes Géza verseiből. — 15.12 Évszázadok mesterművei. — 16.00 168 óra. — 17.30 Komolyzenei „le­mezlovas”. — 18.40 Tudósítás az országos kajak-kenuu bajnokság­ról. — 18.50 A szülőföld muzsi­kája. — 19.52 Hidfők a végtelen­ben. — 20.52 Elisabeth Schwarz­kopf dalfelvételeiből. — 21.09 Szó­rakoztató zene. — 22.15 A Finn Rádió Szimfonikus Zenekarának Wagner-hang­versenye. — 23.40 Bárdos Lajos műveiből. — 0.10 Melódiákoktól. PETŐFI RADIO 8.05 Leonard Bernstein zenés játékaiból. — Közben: 8.20 Tíz perc külpolitika. — 9.00 A játszó ember. Játéktörténeti sorozat 5. rész. — 10.00 Szombat délelőtt. — 12.00 Jó ebédhez szól a nóta. — 13.01 A bolondokat kereső sza­már, mesejáték. — 14.00 Könyv­színpad. Dosztojevszkij: Feljegy­zések az egérlyukból. — 14.35 Népdalok, néptáncok. — 15.22­ Le­­ányvásár, Jacobi Viktor­ operett­jének rádióváltozata. — 17.30 Ki­váncsiak klubja. — 18.35 Slágerek mindenkinek. — 19.35 Filmzene. —• 19.55 Nótacsokor. — 20.40 Közkí­vánatra! — 22.00 Slágermúzeum. — 23.15 Csehszlovákiai dzsessz­­felvételekből. 3. MŰSOR 8.11 Johannnes Käster Reger­ mű­­veket orgonál Szt. — 91­7 m­­ag­yar zeneszerzők. — 9.41 Új lemeze­inkből Szt. — 10.25 Slágerlista Szt. — 11.05 Purcell , Dido és Reneaus. Háromfelvonásos opera Szt. — 12.05 Romantikus zene Szt. — 13.07 Lemezbörze helyett... Szt. — 14.00 Kívánságműsor sztereóban. — 16.00 Komolyzenei újdonsága­inkból Szt. — 17.05 Régi hang­­szerek világa. — 17.22 Sztevano­­vity Zorán felvételeiből. — 17.52 Kritikusok fóruma. — 18.02 Nép­zene sztereóban. — 18.40 A ma­gyar széppróza századai. — 18.55 Sinka István versei. — 19.05 A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye Szt. — 20.35 Orfeo. Operarészletek Szt. — 21.28 Kamaramuzsika Szt. — 22.53 Irodalmunk a két világhá­ború között. A harmadik­­nem­zedék. Kerekasztal-beszélgetés. GYŐRI RADIO 8.30 Szombat reggeli zenés-in­formációs m­űsor. — 9.00 Magnó­soknak. — 9.10 Van egy érdekes­ségünk. — 9.20 Úticél. Nagycenk. — 9.30 Programjavaslatok. Sport. Televízió BUDAPEST 9.05 A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 9.25 Mese, mese, már­ka. — 9.50 Én sem­ vagyok itt­hon. Csehszlovák kisjátékfilm­sorozat. — 10.00 Varázsgömb 1.— 10.45 Kórház a város szélén XIII.3. — 11.35 Keresztkérdés. — 15.10 A mi kis cirkuszunk. — 15.50 Trans­vaal minden aranya. Francia ka­landfilm 6. rész. — 16.50 Mafilm­magazin. — 17.05 Tájak, városok, emberek. — 18.00 A magyar bú­za. 111/1. — 18.45 Új egymillió fontos hangjegy. — 19.15 Esti­­me­se. — 19.30 TV-híradó. — 20.00 Vers — mindenkinek. — 20.05 Te­­lepódium. Csak­ semmi politika. — 21.15 TV-híradó. — 21.25 A 22-es csapdája. Amerikai film. 2. MŰSOR 18.10 Imi, Imperia­ és a többi­ek. Riportfilm. — 18.30 Hétköz­napok anatómiája. Xiii/8. — 19.09 „Sok van, mi csodálatos” — — 19.34­ TV-hiradó. — 20.00 Vers — mindenkinek. — 20.05 Michel Sar­­dou műsora. — 21.20 A mama. — 22.20 TV-hiradó. JUGOSZLÁV MŰSOR 15.00 Nyári délután. — 16.25 Ju­goszláv atlétikai bajnokság. — 17.30 Ifjúsági képernyő. Ifjúsági adás. — 18.00 Hírek. — 18.05 TV- naptár. — 18.15 Arioso. Opera­­zene. — 19.30 Vándorlások. Do­kumentumsorozat. — 18.15 Rajz­film. — 19.21 Reklám­. — 19.27 Ma este. — 9.30 TV-napló. — 19.55 Reklám. — 20.00 Otalia Babjából. Spanyol játékfilm. — 21.15 TV- napló. — 21.40 Reklám. — 21.45 Hétvégén. — 23.00 Hírek. 2. MŰSOR 17.00 Májusi dal. Gyermekmű­sor. — 18.00 Valter védi Szaraje­vót. Drámasorozat­film.) — 19.00 Népi muzsika. — 19.27 Ma este. — 19.30 TV-napló. — 19.55 Rek­lám. — 20.00 Radenci ’82. Kimny­­nyüzenei adás. — 20.30 Költészet. — 21.00 Reklám. — 21.05‘ Hírek.' —•„ 21.10 Tenger, emberek, partok. Dokumentumsorozat. — 21.55 Sportszombat. . — 22.15 Külföldi dokumentumfilm. * OSZTRÁK MŰSOR 9.50 Angol nyelvlecke. — 10.35 Mi — családi műsor. — 11.05 Állat­kerti történetek. — 11.55 Éjszakai stúdió. — 15.25 A lehetetlen Piti úr. Filmkomédia. — 17.00 Sport ABC. — 17.30 Flipper. Filmsoro­zat. —17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Kétszer hét. Hét nap műsora két csatornán. — 18.25 Képek Liszt Ferenc életéből. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 TV-híradó. — 20.15 Színházi közve­­títés. Maximillian Vitus: A ha­mis macska. Vígjáték. — 22.00 Sporthírek. — 22.20 Kabaré. — 23.10 Dzsesszfesztivál Antibes­­ben. 3. rész. 2. MŰSOR 15.15 Koncertközvetítés a Schönbrunni Várszínházból. — 18.00 Teniszverseny közvetítése Potschauchból­ . Ausztria—Svájc. — 18.25 Nyári színházi kalauz. — 19.00 Filmbarátok műsora. — 19.30 TV-híradó. — 19.50 Sport­hírek. — 20.15 A párduc. (Burt Lancester) Olasz—francia film.— 22.55 Egymillió gyújtogatásra. Amerikai film. — 0.05 Hírek. Mozi Savaria: A seriff és az idege­nek 10, 4, 6, 8. Kertmozi: Rendőrök háborúja. Este 9. Derkovits: VUK 4. Szerelmeim 6. Soproni leletek Hu­ltás az Ibolya réten Jelentős eredménnyel zá­rultak Soproniban, az Ibolya rét több éve tartó régészeti kutatásának idei munkála­tai. A nyári hónapokban több mint kétezer négyzet­­méternyi területet fésültek át az Ikva és a Liget pa­tak által körülölelt völgy­ben és a korábbi években feltárt urna-síros temető szomszédságában nagy kiter­jedésű ókori település újabb részleteire bukkantak. Cölö­­pös szerkezetű házmaradvá­nyokat tártak fel, amelyek­ből kirajzolódik a település belső szerkezete. A régészek megállapították, hogy az idő­számításunk előtti IV—III. századtól itt élők szigorú rendben építkeztek, tapasz­tott falú házaik utcasorokat alkottak. Az építmények kö­rül agyagnyerő- és hulla­dékgödrök voltak, mélyükről kőből és vasiból készült kel­ta kori munkaeszközök: vé­sők, nyársak, kések, fameg­­munkáló szerszámok, továb­bá ü­veg karperecek, fénye­zett, feketén csillogó, grafi­­tos felületű kerámiaedények kerültek elő. Az idei ásatás szenzációja egy időszámítás előtti, V. század eleji tapasztott falú ház, amelynek fal­árkát, cö­löpszerkezetét és lesimított faldarabjait találták meg. A mintegy huszonkét négyzet­­méteres alapterületű épület­ben szövőszék-maradványok­ra, díszített orsógom­bokra, szövőszék-nehezékekre, to­vábbá kerámia tálakra, tá­rolófazekakra és bronz fi­­bulára — tűre — bukkan­tak. A szakemberek vélemé­nye szerint ez a ház ha­zánkban egyedülálló régé­szeti emlék ebből a korból. Találtak a régészek ko­rábbi időszakból, az időszá­­rmításunk előtti III. évez­redből származó — s épen maradt — kézzel formált, primitív kidolgozású kerá­miaedényeket. Ugyanebből a korból megőrzött a föld állatcsontokat és növényi maradványokat is, a vizs­gálatok megállapították, hogy sertést, szarvasmar­hát, kecskét, lovat tenyész­tettek, búzát, árpát termesz­tettek ezen a tájon. A leleteket az MTA régé­szeti intézetében restaurál­ják, s a későbbiekben a soproni Liszt Ferenc Mú­zeum­ban tárják az érdek­lődők elé. A tervek, szerint feltárásának színhelyén mu­tatják be a tavaly talált II. századi kelta fazekaskemen­­cét. Körülötte szabadtéri múzeumot alakítanak ki, amelyben kiállítják azokat az edényeket, amelyek min­den bizonnyal a helybéli fazekasiműhelyben készül­tek. 14 VAS NIPE Diadém a várdomb alatt... Múltidézőben Gyöngyöspatán Az épület a falu fölé ma­­gaslik. Nem hivalkodóan, gő­gös merevséggel, hanem szépségének,­­ értékének biztos tudatában, szerényen. Mégis minden arra járó felpillant, felfigyel rá, megcsodálva a patai várdomb híres diadém­­ját. A régész errefelé népván­dorlás kori edényt talált, s meglelte egyik honfoglaló ősünk sírját is. Mindkét ada­lék arra utal, hogy eleink szívesen telepedtek meg ezen a helyen. Anonymus részletesebb in­formációkkal is szolgál:­„Árpád vezér a Mátra er­dejében nagy földet adott Eönek, és Edömérnek, ahol később unokájuk Pota várát „építette”. Méghozzá földből és fából formálva meg ezt az erősséget. Róla egyébként azt is tudjuk, hogy apja volt egyik királyunknak, Aba Sá­muelnek. Ők arra gondoltak, hogy Szent Péter tiszteletére templomot emeljenek. Ez in­kább amolyan diplomatikus húzás volt, mint hitből fo­gant lépés, hiszen mind­kettőjüket a múlt bűvölte el, s a messzi­­életet idéző sá­mánok álltak hozzájuk kö­zel, nem pedig a keresztény papok, akiknek hűvösségét, rideg kegyetlenségét elítél­hették. Először csak egymás közt, pórázon tartva az áru­ló, a vétkes szót. Utódaik­­ többek között a II. András által bőkezűen megjutalma­zott Demeter mester mélyen hallgattak ezekről a történe­­tekről, s a kegyeskedők so­rát gyarapították, mivel így kívánta meg egyéni érdekük, érvényesülésük. Nem véletlen, hogy már 1100 körül a faluban is el­készült egy egyhajós kis — 8,5X6,5 méteres — épít­mény. Ezt az 1200-as évek vége felé kápolnával bővítet­ték, s tornyot is csatoltak­­elé. Mindez bizonyítható tény, hiszen az ásatások so­rán előkerültek az alapfalak maradványai. Később — va­lószínűleg az 1300-as eszten­dők elején — Nekcsei Deme­ter tárnokmester,­ aki korá­nak legműveltebb főurai kö­zé­­ tartozott, erőteljesen át­­formáltatta az épületet: el­készítette a szentélyt, a fő, a déli oldalhajót, a sekrestyét, valamint egy oldalkápolnát. Arról sem feledkezett meg, hogy vonzóbbá, szemet gyö­nyör­ködtetőbbé tegye a bel­ső teret, ezért falképeket­ fes­tetett. Az Országos Műemlé­ki Felügyelőség feltárást és renoválást vég£ő munkatár­sai ezekből is megtaláltak néhányat. Hogyan kerülhe­tett ide a hajdani mester? Erre már aligha kapunk vá­laszt, az azonban aligha vi­tatható, hogy az egykori piktor még nem ismerte a perspektivikus ábrázolásmód rejtélyeit, mert beállításaira az egysíkú megközelítés jel­lemző. 1420 körül az új nagyúr, Szécsényi Simon szintén iga­zolni óhajtotta mecénási in­dulatát. Nem sajnálta a pénzt,­­ és leszármazottai építették a régi anyagának felhasználásával — a ma is álló, jellegzetes, párját rit­kító tornyot. A gondok-bajok ezt a vi­déket sem kerülték el. Ak­kor is, ha később kopogtat­tak, mint­­másutt. 1460-ban Giskra huszita seregének két vezére, Zagy­vafői Andriskó és Úrik be­fészkelték magukat a várba, s innen indultak pusztító portyákra, rettegésben, lét­bizonytalanságban tartva az egész környéket. A garázdál­kodás akkora felháborodást váltott ki, hogy a fiatal Má­tyás király elhatározta, nem tűri tovább a zűrzavart, s maga bünteti meg az önké­nyeskedőket. Július nyolca­dikén győzött is az általa vezérelt sereg. Valószínűleg kellemes napokat tölthetett itt, s ezeket honorálta azzal,­ hogy mezővárosi rangra emelte a települést, azaz ki­váltságok sorát biztosította számára. Elképzelhető, hogy a könnyen szenvedélyre lob­banó fenséget szép szemek tekintete babonázta meg. Ha így­ történt is titok marad... A krónika megőrizte Ki­rály Mihály plébános nevét is, aki az 1650-es években fel­állította a ma messze földön híres Jessze-oltárt, amely tu­lajdonképpen Krisztus csa­ládfájának érzékletes ábrá­zolása. A monumentalitásá­val is megragadó faszobor­kompozícióban még nem gyönyörködhetünk, mert jó néhány darabja az OMF restaurátorainak budapesti műhelyében pihen, várva hogy újjávarázsolva vissza­küldjék. Fontos forduló még 1740. Ekkor és az elkövetkező esz­tendőkben lebontják a meg­rozzant kápolnákat, és a sekrestyét,­­ majd kibővítve újjáépítik az északi oldalha­jót. Több mint tíz éve serény­kednek itt a műemlékes ■szakemberek. Nekik köszön­hető, hogy fellebbent a tit­kok fátyla, s minden rejtély megoldódott. Helyreállításból mindenesetre jelesre vizsgáz­tak, mert úgy dolgoztak, hogy a látogatók előtt fel­villantsák az egyes stílusok legmarkánsabb jellemzőit. Az élmény megbabonáz bennün­ket. Harmonizál itt egymás­sal az erőt, a robusztusságot sugárzó román, a könnye­debb, az elegánsabb, a ma­gasba szökkenő gótikával, s a díszítéseiben, színeiben pa­zarló­­barokkal, s a szobro­kon felbukkanó csipkefin­om rokokóval. Mindegyik más, valamennyi újat hoz, ám mégis, szerves folytatása a korábbinak. Ahogy a fiúk és az unokák örökítik tovább a déd- és az ükapák karakte­rét. P. I. . Ábránd Vízszintes: 1. RÉGI GÖRÖG MONDÁS; FOLYTATÁSA A VÍZ­SZINTES 7. SZÁMÚ SORBAN (Zárt betűk: E, S, M, K.) 7. A MONDÁS BEFEJEZŐ RÉSZE (Zárt betűk: H, A, N, S.) 12. Gyümölcs. 13. Telefonkészülék ti­­pus. 15. Mértani test. 16. Belga város. 17. Jut. 19. Község Vesz­­­prém megyében (i. sz. 8373) 20. A falevél mintázatával díszít. 22. Pihentetett föld. 24. Kurír része! 25. Egyfajta hal. 26. Ízelítők. 29. Te meg ő. 30. Kiejtett betű. 31. Római 501. 32. Gyakori jugoszláv névvégződés.­33. Szobra a budai Duna-parton áll. 35. Gyógyszer­­tár. 36. Kirohan. 38. Kaliber. 40. Nem fel. 41. E hegy tetején té­vétorony áll. 43. Tiltás. 44. Nap­szak rövidítése. 45. Operaénekes­­nő, a szegedi színház tagja (Te­réz). 47. Brasov magyar neve. 48. Becézett Ádám. 49. Durva posz­tó. 50. A nagy varázsló. 51. Ne­ves nótaköltőnk (1872—1930) név­­jele. 52. Mint a 29. számú sor. 54. Kőszénszurokból előállított vegyület. 57. Tea — németül. 59. Az SZTK elődje. 60. A tea al- * kaloidája. 61. Hamis. 62. . . .­vasi (szerencsejáték). 64. Értékes prém. 66. Íjakat tartanak benne. 67. Átvehető. 69. Titkon figyeli. 71. Fénymáz. 73. Régi pénzünk. Függőleges: 1. Aba Novák Vil­mos elpusztult szegedi freskója. 2. Kézműves. 3. Nyelvtani kate­góriák. 4. Síita tanokat követő­mohamedán vallású arab. 5. A neodim vegyjele. 6. Becenév. 8. Indulatszó. 9. Nyelvtani fogalom (ford.) 10. Francia—belga folyó. 11. A fennálló rend ellen izgat. 14. Nigéria fővárosa. 18. „Esti...” (Kodály Zoltán kórusműve). 21. Úgyszólván minden ételben van. 23. ... Crusoe. 26. Kinéz. 27. Kel­lem, báj. 28. Szovjet nemzetközi sakknagymester volt. 31. Francia táncdalénekesnő. 34. A molibdén vegyjele. 37. Mint az 5. számú sor. 39. Itelgragl 42. Dalmát szi­get. 46. A tetejére. 49. Légi szel­lem Shakespeare ,,A vihar" című művében. 51. Színművész. (pará­dés szerepe: Miska pincér a „Csárdáskirálynő” című operett­ben.) 53. Vályú. 55. Tíz — ango­lul. 56. Egyszerű gép. 57. Sem­mit sem ismer be. 59. München folyója. 61. ötven százaléka. 63. Mesterséges nemzetközi nyelv. 65. Kiejtett kettős betű. 68. Cin. 70. Foghús. 72. Labdarúgó-trófea. E. B. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a rejtvény megfejtését leg­később szerdai beérkezéssel — lehetőleg postai levelezőlapon — küldjék meg szerkesztőségünk címére. 1982. augusztus 7. Szombat

Next