Vas Népe, 1989. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
Miamis: elhalasztva Legkorábban a jövő hét második felében küldhetik csak fel az Atlantis amerikai űrrepülőgépet, jelentették be szombaton. A gép indítását pénteken este, 30 másodperccel a rajt előtt, műszaki hiba miatt el kellett halasztani. Az űrrepülő a Magellán nevű Vénusz-szondát vinné magával és indítaná útjára. A startot egy kerengtető pumpa hibája miatt kellett lefújni, s a szakemberek azt remélték, hogy a hibát hamar elháríthatják és a gép hétfőn elindulhat. Kambodzsai névcsere Hun Sen - Bangkokban bejelentette, hogy a phnompemii parlament döntésének értelméban az ország nevét Kambodzsai Népköztársaságról Kambodzsa Államira változttatták, a törvényhozás elfogadta az ország új zászlaját, címerét és nemzeti himnuszát s módosították az alkotmányt. A Kambodzsai Népköztársaságot a népirtó Vörös Khmerek rémuralmát 1978-ban megdöntő vietnami intervenció után hozták létre. Marcinganott rumionva is *** cáfolat Alaptalanok azok a híreszteléseik, amelyek szerint Nahicsevánban újabb összeütközések lettek volna az ott élő örmény és azeri nemzetiségiek között — közölte az Anmenpressz örmény távirati iroda ügyeletese szombat délután telefonon az MTI moszkvai irodájával, Nahicseván az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tartozó autonóm terület Örményország területén. Korábban ebben a térségben is voltak halálos áldozatokat követelő nemzetiségi villongások, azután, hogy a két szomszédos szovjet köztársaság között kiéleződött a vita a Kirabah-hegyvidéki Autonóm Terület kérdésében. Az Armenpressz munkatársa érdeklődött a köztársaság belügyi, biztonsági szerveinél, amelyek határozottan leszögezték, hogy nem voltak összecsapások, alaptalanok a róluk szóló híresztelések. Lengyel atomerőmű — építési stop Mieczyslaw Wilczek lengyel ipari miniszter utasítására leállították Lengyelország második atomerőművének építését — jelentették be szombaton Varsóban. Az északnyugat-lengyelországi Pilai vajdaságban tavaly kezdődtek meg az építkezés előkészítő munkálatai, az építkezéshez szükséges infrastruktúra, az út- és energiahálózat megteremtése. Ez lenne Lengyelország második atomerőműve, bár az első sem üzemel még, várhatóan csak a 90-es évtized elején adják át az első blokkot. Pénteken egyébként Gdanskban a vajdasági pártbizottság épülete előtt rendeztek tüntetést az első, a Zamnowiecben épülő atomerőmű ellen. Az illegális „Szabadság és Béke” elnevezésű szervezet 20 képviselőjével a vajdasági pártbizottság első titkára hosszas tárgyalást folytatott és a megbeszélés után újabb találkozókban állapodtak meg. Nem bántják a katonacsaládokat Minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy Grúziában háborgatnák a katonatisztek családtagjait — állapítja meg hétfői írásában a Pravda, cáfolva a szovjet tévéhíradó, a Vremja egyik hét végi adásábanközölteket. A Vremjában szombaton közölt riportban arról számoltak be, hogy Tbilisziben heckampány indult a katonák családtagjai ellen, kövekkel bezúzzák lakásaik ablakát, megverik az aszszonyokat és gyerekeket. A Pravda írása szerint a riport hatalmas felháborodást keltett Grúziában, s a Kommunyiszt, a grúz nyelvű központi napilap már vasárnap cáfolatot közölt belügyi tisztségviselőik nyilatkozatait idézve. A Pravda tudósítója Sota Gorgodzie grúz belügyminiszterrel készített interjút, amelyből kiderül: a vádak alaptalan állításokra épültek. A belügyminisztériumba eddig nyolc panasz érkezett huligán akciók miatt a Kaukázuson túli katonai körzet vezérkarától, de ezek — mint a belügyi és katonai képviselőkből alakított vegyes bizottság nyomozása feltárta — valótlan tényekre épültek. Gorgodze bejelentette: egyetlen egy olyan megalapozott panasz sem érkezett be hozzájuk, amely bizonyítaná, hogy a katonatisztek családjai üldöztetésnek vannak kitéve. Az erre vonatkozó híreszteléseket azon melegében ellenőrizték, s egyértelműen megállapították, hogy csak rémhírekről van szó. A Pravda tudósítása végezetül utal az április 9-én lejátszódott tragédiára, s hangsúlyozza: azt nincs értelme tovább súlyosbítani olyan rémhírekkel, rágalmakkal, amelyek a népekbarátságának megbontására irányulnak. Kihasznált katonai rendeltetésű vegyi anyagokat három héttel ezelőtt a szovjet közvéleményt mindmáig foglalkoztató véres tbiliszi éjszakán? Errea kérdésre keresett választ szombat este a Vremja, a szovjet tv híradója. Rogyionov vezérezredes a Kaukázuson túli terület katonai körzetparancsnoka a hadsereget ért súlyos vádakkal kapcsolatban elmondta, hogy a szovjet hadsereg nem használt semmilyen vegyi eszközt, ilyennel egységei nincsenek is felszerelve. Felhatalmazása sem volt hasonló akciók végrehajtására. A szovjet tábornok, aki az interjúban újfent megerősítette, hogy5 a katonai erő bevetése ellen szavazott, hozzátette, hogy a belügyi alakulatok fel vannak szerelve vegyi anyagokkal. Annak, hogy a kegyetlen túlkapások után mindenki a hadseregről beszélt, egyszerű a magyarázata. A véres események hajnali négy óra tájt történnek, és asötétben nehéz megkülönböztetni a hadsereg katonáit a belügyi alakulatoktól. Egyenruhájuk azonos, csupán a vállak színe és felirata különbözik, s ezt a hajnali sötétségiben nemigen lehetett látni. A Vremja katonai kommentátora végezetül megjegyezte : a tragikus eseményeknek vannak konkrét bűnösei, nekik felelniük kell, nem úszhatják meg a felelősségre vonást. Kijevi párttitkár Csernobilről Újabb településeket kell kiüríteni A Szovjetunió minisztertanácsa három éve utasítástadott a Csernobili Atomerőmű balesete következtében veszélyessé vált övezet jogi helyzetének rendezéséről. Az utasítást máig nem hajtották végre. A köztársasági és a központi kormány egymásra mutogatása közben a kitelepített lakosság életkörülményei elfogadhatatlanok: sok településen nincs iskolla, rendszeres élelmiszerellátás, nincs vezetékes gáz, nincsenek orvosok, tanárok. A kijevi területi pártbizottság első titkára, Grigorij Risvensko véleménye szerint nem erősíthető meg az a kedvező kép, amely a baleset következményeinek elhárításáról a sajtóban időnként napvilágot lát. Megengedhetetlen, hogy máig semr hozzák nyilvánosságra a katasztrófa igazi méreteit: ez nem csak politikai, gazdasági, hanem erkölcsi veszteséget is okoz — írja Revensco a vasárnapi Pravdában. A körzet nem kap megfelelő anyagi támogatást: bár a tőkebefektetések 41 százaléka a lakosság helyzetének javítására irányul, ez közel sem elég. A kijeviek a környezetszennyezéskövetkeztében ugyanis elvesztették hagyományos pihenőkörzeteiket, az üdülőket, szanatóriumokat, úttörőtáborokat, szociális otthonokat kellett véglegesen bezárni. Egymillió 250 ezer ember egészségügyi szűrését végezték el, közülük 627 ezer állandó ellenőrzése lenne indokolt. Ugyanakkor a kórházak műszerezettsége ezt nem teszi lehetővé. A radioaktív szennyezés megszüntetésére irányuló munkálatok eddig nem vezettek eredményre, ezért újabb 12 települést kell kiüríteni. A közvélemény változatlanul az atomerőmű leállítását követeli, de a Csernobilban termelt energiát egyelőre nem tudják nélkülözni. Ezért is felháborító, hogy miközben a hivatalok aktatologatása zajlik, az erőműben a biztonsági kérdések másodrendűvé válnak. Nincs véglegesen eltemetve a megsérült negyedik blokk sem, igaz ennek munkálatai folynak — írja. A szervezetlenség, hanyagság újabb áldozatokat szed, a környezetszennyezés folytatódik. A szovjet sajtó az elmúlt héten, az évforduló kapcsán kemény hangvételű cikkekkel emlékezett meg a csernobili katasztrófa óta eltelt időszakról. Az írások hangvétele alátámasztja az Izvesztyija csernobili írását, amelynek végén közlik: Amatolij Majorec miniszter aláírásával eljutott hozzájuk az energetikai és villamosí■táSii minisztérium határozata a területet érintő, nyilvánosságra kerülő információk „szigorú ellenőrzéséről”. Lenárt Dubcekről (is) „Ha a csehszlovák ellenzéki csoportokat szóhoz engednénk jutni a politikai életben, ez csak késleltetné a demokratizálást”. „Dubcek megbukott politikailag és a Magyar Televíziónak adott interjúval még tetézte hibáit. Jobb tenne, ha nyugton maradna, ahelyett hogy szüntelenül vitákat kaptak” — jelentette ki egyebek között Jozef Lenárt, a CSKP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja a milánói Corriera della Seriának adott nyilatkozatában. A második számú csehszlovák pártvezető biztosította a lap kelet-európai tudósítóját, hogy Prágában a politikai pluralizmusnak nincs helye, ugyanakkor szeretnék a gazdaságot megélénkíteni a piaci módszerek mérsékelt alkalmazásával, „össze akarjuk egyeztetni a tervgazdálkodást a piaccal” — mondta. s hozzátette: a nyugati országok „igazságtalanul ítélik meg Csehszlovákiát”. Lenárt szerint „nincs szükség az ellenzékre a politikai életben ahhoz, hogy a demokrácia jól működjék” A társadalom egyes rétegei — hangoztatta — a Nemzeti Front (népfront) keretében fejezhetik ki és képviselhetik érdekeiket. 1991- re többjelöltes választások bevezetését tervezik. Václáv Havel elítéléséről Lenárt kijelentette: az írót nem nézeteiért, hanem „a közrend megsértéséért” ítélte el a „független bíróság”. A szovjet peresztrojka ésa csehszlovák reformok azonos célokat tűztek ki, a választott eszközök pedig a nemzeti sajátoságokkal függnek össze — fejtette még ki. Elítélte Ducek interjúját a Magyar Televízióban, de hozzáfűzi: „nem akarunk ebből nézeteltérést Magyarországgal”. „Az interjú a Budapesten folyó politikai játék része. Bennünket különösen megdöbbentett, milyen tapintatlanul kezelték Kádárt, egy beteg embert.” Lenárt az 1968-as Prágai tavaszt „lezárt időszaknak” nevezte. Kifejtette a CSKP erről vallott ismert nézetét, amely szerint a januári program pozitív elemeket tartalmazott, utána azonban az események „anarchiába torkolltak Dubcek hibájából”. Kizárta, hogy a volt csehszlovák pártvezetőt politikailag rehabilitálják, s azt erősítgette: a CSKP számára közömbös, hogy Moszkvában, Varsóban és Budapesten másként látják már az 1968-as eseményeket. A magyar vagon robbant Robbanás történt a múlt hét közepén a Berlin—Szófia között közlekedő Pannónia Expressz magyar vagonjában a kelet-csehországi Lestina állomásnál — adta hírül szombati számában a Rudé Právo. Emberéletben nem esett kár. A Rudé Právo híréből nem derül ki, hogy pokolgépes merénylet, vagy baleset okozta-e a robbanást. Brazil rakéta Brazíliában sikeres kísérletet hajtottak végre a Landa—4 elnevezésű hordozórakétával, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy tudományos kutatásokat szolgáló műholdakat állítson földkörüli pályára. A hordozórakéta repülése során kipróbáltak több olyan berendezést, amelyet brazil szakemberek a nemzeti űrprogram számára fejlesztettek ki. A hordozórakéta súlya hét tonna. Eddig négy ilyet próbáltak ki sikeresen, összesen öt kísérleti indítást irányoztak elő. Tudósítások (Folytatás az I. oldalról) kormánytól, mutassa be részleteiben is és hitelesen, milyen terhek nehezedtek az országra és melyek ennek a hitelt érdemlően megfogalmazható okai. Dolgozzon ki konkrét elgondolásokat és pogramot az előttünk álló rövidebb időszak gazdasági, szociális problémáinak megoldására, kidolgozásáig azonban tartózkodjon a további áremelésektől. A FIATAL szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT Ifjúsági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Szenvedélyeshangú beszédében kijelentette, hogy az ifjúság nem a régi módon akar dolgozni és élni; olyan szavahihető, erkölcsileg tiszta vezetőkre van szüksége, akik „hétfői mondanivalójukat kedden is vállalni tudják és akarják”. Tolmácsolta társai véleményét, amely szerint a politika szinte tehetetlenül áll a tényleges társadalmi problémák előtt, fegyvereit pedig a szakszervezetekkel, tehát a dolgozókkal szemben csörgeti. A továbbiakban arról szólt, hogy a válságba jutott gazdaság terheit csak azokra lehet rakni, akik cipelni is képesek azokat. A fiataloknak az előző kormányok is csak ígértek: akkor is, amikor volt miből, ígérni most is tudnak, pedig mindenki tudja, hogy nincs miből. Kérte a vezetőket, hogy a fiataloknak többet ne ígérjenek. Kijelentette: az jelentkezzen választási voksukért, aki adni is tud. GRÓSZ KÁROLY, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű pantuscai elképzelésekről, reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit. A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve — fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit — köztük a szellemi munka leértékelődését. AZ MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra viszszatekitve is elveti a szocializmus építésénekazt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotókezdeményezést, éppen ezeket fojtja el. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó — legyen az párttag vagy pártonkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, högy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mintha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig ,megtörtént — állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem lehet előbbre jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeiként egyéni és családi boldogulást. . A KÖZELGŐ választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatábankimondja: tbb év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar — ez programjának háromkulcsszava. Határozottan (Folytatás a 4. oldalon) Brandys Zbigniewnek hívják a rogaczewi termelőszövetkezet elnökét, s a helybeliek jórészt neki tulajdonítják gazdasági felvirágzásukat. Az a fejlesztő típus ő, akibe fantáziával is megáldott óriási energia szorult, és aki az akaratát a hivatali bürokráciával szemben is érvényesíti. Megyei vezetőktől hallottam, hogy több, a tönkremenés határán lévő üzemet megszilárdított. Ezt tette, teszi a jelenlegi munkahelyén is, ahol a nehéz gazdasági évek ugyancsak nem voltak ismeretlenek. Három év óta azonban nemcsak megkapaszkodott a kollektíva, hanem az üzem kivívta környezete csodálatát is. Akkor sem értettem világosan, ma sem tisztázott előttem, honnan vette, szerezte az elnök azt a temérdek sok pénzt, ami a feldolgozó üzemek kiépítéséhez kellett? Mert hitel felvételétől irtóznak a lengyel gazdaságok a magas kamat miatt, amely esetenként 30— 50 százalékos is lehet. Nálunk a 20 százalék körülikamat is visszatartja az üzemeket hitelfelvételtől, noha nagy igény lenne termelő i „hajtás” eszközeik, berendezéseik megújítására... Rogaczewben működött már az a baromfifeldolgozó, amelyet a tsz építtetett. S ami a mi számunkra szinte elképzelhetetlen: egy év alatt készült el. A szövetkezet a környékről vásárolja fel az általa feldolgozott baromfit, s a hazai kereskedelmi vállalatoknak adja el. A vasi tsz-elnökeik végigjárták az üzemet, megnézték a munkafolyamatokat, és a gazdaságosság iránt érdeklődtek. Vendéglátónk elmondta, hogy a szövetkezet 1100 zlotyt kap egy kiló csirkéért, míg a boltban egy kiló csirkének 1300 zloty az ára. A feldolgozás nem jelenti csupán a csirkék megtisztítását, csomagolását, hűtését. A szövetkezetben van már olyan gépezet, amely pástétomot készít a baromfihúsból, és ott van az az NSZK- ból vett berendezés is, amelyben füstölik majd a csirketesteket. Menet közben csak véletlenül kérdezem a tsz-elnököt: helyben lakik-e a családja is? — A feleségem Varsóban él, legalább nyugodtan tudok dolgozni — válaszolta. 1989. május 2. Kedd