Vas Népe, 1991. november (36. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

„Ha meghalok, bérlet leszek... ” Maszk nélkül címmel tartott Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész nagy sikerű önálló estet Kősze­gen és Szombathelyen. A két előadás között kerestem meg öltözőjében. - Mi inspirálja, hogyan áll össze egy ilyen önálló est? - Ez az est összeállt úgy, ahogy én magam összeálltam - már száz éve csinálom, amióta a „szerkezet” én magam va­gyok... lassan annyi leszek. Az ilyen esteket nagy szeretettel csináltam régen is, mert hasz­nosak ezek az összejövetelek, amelyeken emberközelben le­het beszélni arról, mi a színház, mi a színész... a színház lénye­gét lehet megfogalmazni. Mert egy kicsit elmentünk az „erdő­be” a valódi színház lényegé­től... de nem baj, ez idővel elmúlik, s akkor ismét szépsé­ges színházat fogunk csinálni... - Baj van a színházi életünk­kel... - Az igazság az, hogy nem a színházzal van a baj, mert a színház a társadalommal együtt lélegzik, s ha ez fuldoklik, akkor a színház is légüres térbe kerül. Most ez a pillanat van. A színház szélsőséges, nem egy produkció elmegy a prostitúció felé... - Mert nincsen állambácsi, aki eltartja? - A színház el tudná tartani magát, ha a társadalom is el tudná önmagát tartani. De pél­dául a Hegedűs...-t le kellett venni a műsorról, mert az embereknek nincsen egy jegy­re négyszáz forintjuk. Ha ketten jönnek, már egy ezres... Bár lehet, hogy januártól vagy februártól ismét játszani fogjuk a darabot. - Mi újság a Nemzeti Szín­ház házatáján? - Az átállás stádiumában vagyunk, sok minden most fogalmazódik újra és újja. Mennek a régi darabok, bősé­ges a repertoár, az új darabokat most keressük. - Van valamilyen szerepál­ma? - Hogy miben szeretnék ját­szani? Semmiben. Amit az élet elvárt tőlem mint színésztől, azt én teljesítettem fölösen. Ha egyszer nem megy rám föl a függöny, ha egy sor sem jelenik meg rólam, én már akkor is voltam... Akit érdekel, tudja hogyan, akit nem, azzal meg nem lehet mit kezdeni. - Tévé, film, szinkron? - Nincs, mert semmire sincs pénz. Még a kultúrházak zöme is bezár, mert nem tudják fűteni, nem tudják a villany­­számlát kifizetni, nem tudják eladni a jegyeket... Kinek?! - Kérem, mondjon valamit erről a műsoráról. - Ez tulajdonképpen mindig állt, ez én vagyok, nem szer­kesztettem. A Korona Pódium­ban ment először. Mikes Lillá­nak a nagy érdeme, hogy mindannyiunkból kikényszerí­­tett egy önálló estet, egy vallo­másos estet. Ezt mindenki úgy szerkeszti, úgy használja, ahogy akarja. Végül is az ember önmaga van jelen, s ez vagy megtölti a színpadot, vagy nem. Mert szerkeszthetsz te akármi­lyen műsort, ha üres a nézőtér! - Hogyan telnek a hétközna­pok? — Otthon teszek-veszek, bejárok a színházba, olvas­suk a darabokat, melyiket lenne érdemes eljátszani, ami nemcsak nekem jó, hanem a színháznak és a közönségnek is. Nehéz ilyen darabot találni! Hol van az a színdarab, amellyel ese­ményt lehetne teremteni? - Mi a véleménye: megérjük az új Nemzeti Színház meg­épülését? - Ezt nem hiszem. Ebből a társadalmi alapállásból nem jöhet létre, s ez nem pénz, hanem szándék kérdése. Az kellene, hogy valaki akarja, hogy legyen, s akkor ugyanúgy meg lehetne csinálni, mint bármi mást az országban. Egy új Nemzeti Színház nem na­gyobb teher egy ország számá­ra, mint bármi... Ha az új Nemzetiben, Tolnay Klárival együtt eldalolhatnám „Ha meg­halok, bérlet leszek...” Mi befo­lyásolni ezt az akciót már nem tudjuk, de remélem, hogy majd jön egy fiatal nemzedék, amely felismeri önmagát s azt, hogy mit jelent a színház, a színész egy országnak... s tesz is érte valamit. Ezt ki kell várni. Amikor majd nem egymás ellen küzdenek, hanem egymá­sért, amikor majd együtt tudnak dolgozni. A legnagyobb baj, hogy nincs a lelkeinknek gaz­dája. Kellene egy brandenburgi herceg elvárásokkal, hiszen mi annyit érünk, amennyi az elvá­rás velünk szemben. Ha azt hozzák tudtodra, hogy felesle­ges vagy, akkor megette a fene az egészet, de ha azt mondják, nézd fiam, téged ebben és ebben a szerepben szeretnélek látni, akkor működik az egész. Ez az ember most hiányzik, mindenki partizán módon csi­nálja a dolgokat, újabb ötleteket akar elővarázsolni nem tudom honnét, hiszen már minden ötlet ki van próbálva. - Milyen visszhangja van pódiumműsorának ? - Sokfelé megyek, de nem a műsort hívják, hanem engem, hiszen nem is ismerhetik a műsort. Hogy én most itt vagyok, azt csak az adóhivatal tudja. Nincs különösebb elvá­rás, megkötöttség, igény... Úgy érzem, ezt az estet az én erkölcsi magatartásom tartja fenn. Van-e olyan nagy szerep, amelyet nem játszott el? - Nem tudom, nem hiszem, mindent eljátszottam, amit el lehetett. S hogy melyik a leg­kedvesebb? Ilyen nincs, mind az, mindben benne van egy egész élet, hiszen minden be­mutató élet-halálharc, küzde­lem az anyaggal, a partnerek­kel, a rendezővel, a közönség­gel, a fennálló helyzettel. Az ember, a színész közérzetét mindig a társadalmi elvárás, a környezet hatása határozza meg. Szakály Éva Fotó: Horváth Csaba Bessenyei Ferenc : Társadalomtól, színháztól, önmagától MOZI SZOMBATHELY, Savaria Csupasz pisztoly 2 112 am. 9-13-ig 10,4,6,8, Isten nem ver Bobbal am. 14-17- ig 10, 4, 6, 8,­­ HEMO Papa, én nő vagyok am. (14) 9-én f6,18, Csendes terror am. (14) 11-12-én B, B, Leningrádi Cowboys Menni Amerika finn 13-14-én fő, B, Hudson Hawk (Egy mestertolvaj aranyat ér) am. 15-16-án 16.p. Körmend Törvényre törve am. (16) 9-10-én, Kutyaparadicsom ol. 1. 11-12-én, Hegylakó 2. ang. (16) 15-17-ig. Kőszeg Kutyaparadicsom ol. 9-10-én, Törvényre törve am. (16.) 11-12-én. Magas szőke + 2 szőke fr. 15-17-ig. Sárvár Lucky Lucke német-olasz 9 -10-én. Ragadozó Los Angelesben am. (18) 11-13- ig. Csupasz pisztoly 2 1/2 am. 15-17-ig. Celldömölk­i« A Hegylakó visszatér angol pl­ay Jack City am. (16) 12-13-án. ...Az utolsó nyáron... magy. (14) Tő-én, Lucky Lucke német-olasz 15-17-ig. Szentgotthárd Talpig zűrben am. 9—10-én.­New Jack City am. (16) 9-10-én. A Riviéra vadorzói am. 11-12-én. Hiúságok máglyája am. (14) 15-17-ig. Földönkívüli zsaru am. (18) 15-17-ig. Vasvár Hudson Hawk (Egy mestertolvaj aranyat ér) am. (14) 10-11-én. A Riviéra vadorzói am. 14-15-én. Bük­ fürdő Palimadár am. (14) 10-én. Lucky Lucke német-olasz 13-án Csendes terror am. (14) 15-én. A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK! ! Az én Barátom Valamelyik párttal erősen szimpatizáló ismerősünk fejtette ki nézeteit törzsasztalunknál, kávéfogyasztás közben, ami né­mileg elviselhetővé tette határo­zottságát. — Ezt a kérdést pedig - zárta le mondanivalóját -mindenáron meg kell oldani. - Nem akarok veled ellen­kezni — mondta tűnődve Bará­tom -, de ideje volna a kérdése­ket nem mindenáron, hanem olyan olcsón megoldani, ahogy csak lehet. B. B. 1991. november 9. Szombat Színház Arc­játék Mintha ősi rituálé részesei lettünk volna. Lángok lobogtak, dobok szóltak, mezítelen talpak dobogtak a színpadon. A Szombathelyi Színházi Esték sorozatában az Arvisura Színházi Társaság Bornemisza Péter Magyar Elektráját adta elő az MMIK-ban. Nem először járnak Szombathelyen. 1979-ben alakultak, Tanulmány Színház néven. Színpadra állították a Bulgakov regénye nyomán készült Mester és Margaritát, Shakespeare darabját, a Szentivánéji álmot. (Ezzel érkeztek Szombathelyre is.) Tavaly „egy festmény és egy dráma színházi szintézisét” hozták létre Bosch Az ezeréves birodalom és Dürrenmatt Újrakeresztelők című művéből. A Magyar Elektra premierje ’88-ban volt. A díszlet egyszerű (Koltay Tamás színikritikus írta valahol, hogy „a világirodalom összes drámáját el lehet játszani civilben, díszlet és jelmez nélkül, egy linózeumszőnyegen, amit körülülnek a nézők.") A görög tragédiák - az Elektrát mindhárom nagy ókori drámaíró, Aiszkhütosz, Szophoklész és Euripidész is feldolgozta - különösen alkalmasak erre: úgy süt belőlük a szenvedély. " Az Elektra alaphelyzete: Klütaimnésztra királyné megöleti Agamemnont, aztán férje gyilkosával, Aigiszthosszal él tovább. Elektra, Agamemnon és Klütaimnésztra lánya bosszúért kiárt­­ testvérét, Oresztészt bujtogatja. Az Arvisura színpadán a háttérben rusztikus, nyers színű textilből készült fa áll, egyik oldalán a Nap, a másikon a Hold. (A magyar népmesék életfája talán?) A dobok, a lépések, a ritmus a magyar népzenét idézik, a dráma nyelvezete tizenhatodik századi „ deáknyelv. (Bornemisza Péter Balassi Bálint tanítója volt.) Igazi csapatmunka az Arvisura Magyar Elektrája. Megkompo­nált, feszes mozdulatok (az arcizmoké is), tánc, zene és beszéd egysége - végig lüktet az előadás. A lángok mintha a telkekből csapnának elő, ahol néha kibogozhatatlan érzelmek kavarognak: szerelem, szeretet, gyűlölet, bosszúvágy, félelem... A szereplők végül hátrálva eltűnnek az életfa gyökerei között. A fa belőlük (belőlünk) táplálkozik: szerelemből, szeretetből, gyűlöletből, bosszúvágyból, félelemből... Mi mindent hordozunk magunkban? via Film: Csupasz pisztoly 21/2 Ha megtámadnak egy nőt, ha ellopnak egy kocsit, ha kirabolnak egy bankot, ha kábítószerrel kereskednek, ha telekkel spekulálnak, szóval, ha bárki bajba kerül és segítségre szorul, akkor a Csupasz pisztoly Frank Drebin hadnagy egészen biztos éppen máshol van! De, ha udvarolni kell, ha össze kell „kutyulni” egy amúgy is szövevényes bűnügy szálait, ha fontoskodni sa „ügybuzogni” kell, ha bárokba és társasvacsorákra h­ív­ják, ha táncra, vagy lövöldözésre van kilátás, szóval, ha bárhol bajt lehet keverni, akkor egész biztos, hogy a hadnagy éppen ott van! Ez a színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték több, mint az 1988-as siker­vígjáték folytatása. Egy magát kereső ember érzékeny portréja. A filmet a Savaria Mozi mától november 14-éig játssza. 5

Next