Vas Népe, 1997. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

1997. május 2. PÉNTEK KRÓNIKA A főkapitány kerüli a csapdákat Az ország első rendőre udvariasan előreengedi az újságírót, még véletlenül sem ül bele a vasvári kapitány puha bőrfoteljé­be, inkább egy hétköznapi széket választ. Forgács László vezér­őrnaggyal egyebek között kinevezésének körülményeiről, a si­keres borsodi éveiről, a kábítószer elleni harcról és arról beszél­gettünk, miért nem szerencsés, ha a rendőrségi alapítványok kuratóriumában főrendőrök foglalnak helyet. • Angyal László ? Tavaly ősszel szinte va­rázsütésre került elő az ön neve a belügyminiszteri tarsolyból. Többen arra tippeltek, hogy az egyik „ajánlólevele” az volt, hogy borsodi főkapitányként éveken keresztül költségvetési hiány nélkül gazdálkodott, mi­közben a többieknek 3­0 milliár­dos hiányt „sikerült” összehoz­niuk. Emiatt nem orroltak meg önre a testületen belül? — 1992-től, amióta én Bor­sodban főkapitány voltam, való­ban nem volt hiányunk, miköz­ben azért voltak fejlesztéseink. Mindezt úgy lehetett megvaló­sítani, hogy ésszerűen szervez­tük a munkát, kollégáim is segí­tettek, mivel partnerek nélkül nem lehet eredményeket elérni. A kérdés másik felére válaszol­va: sokszor megkérdezték mun­katársaim, megéri-e takarékos­kodni, miközben más megyék pazarolnak? Én azt mondtam, a tisztességes, becsületes munká­nak valahol megmutatkozik az eredménye. Úgy érzem, ebből a hozzáállásból profitált a megye, s valahol személy szerint én is. Bár nem biztos, hogy nagy pro­fitot jelent, ha valaki nyakába veszi az egész magyar rendőr­ség gondját-baját. Én úgy gon­dolom, hogy ezzel a szemlélet­tel azonosuló partnereket az or­szágos rendőrkapitányságon megtaláltam, s így hosszú távon itt is várhatóak eredmények. — Még mindig a másságnál maradva: miközben az előző ve­zetés feltűnően jó kapcsolatokat ápolt a Police Alapítvánnyal, addig ön Borsodban nem enged­te meg az ottani rendőrségi alapítványnak, hogy adomá­nyokat — számítógépeket, mo­biltelefonokat—fogadjon el... —Az évtizedek során megta­pasztaltam, hogy némely önzet­lennek tűnő anyagi segítség, adomány mögött végül hátsó szándék rejlik. Eddigi pályafu­tásom során gyakran találkoz­tam ilyen csapdákkal, és mindig megpróbáltam kikerülni. Ezért úgy vélem, hogy a rendőrség mai helyzetében el kell fogad­nunk a támogatást, ám ha az ügyletre a gyanú árnyéka ráve­tődik, akkor semmiképpen sem szabad elfogadni a felajánláso­kat. Véleményem szerint az ideális az lenne, ha csak tisztán költségvetési forrásból lehetne a rendőrséget fenntartani. Bár a Police Alapítvány az ügyészi és a számvevőszéki vizsgálat so­rán is tiszta maradt, én azt az el­vet vallom, hogy nem biztos, hogy rendőrnek tisztséget kell vállalni a kuratóriumban. Tu­dunk mi szakmai tanácsot—ne­vezetesen, hogy azt a pénzt, amit a rendőrség megsegítésére szánnak, mire fordítsák — úgy is nyújtani, hogy eközben nem veszünk tevőlegesen részt az alapítvány munkájában. — Még egy kérdés a közel­múltról: tavaly és tavalyelőtt Borsodban foglalták le országo­san az Extasy tabletták kéthar­madát, s amióta elfoglalta hiva­talát, látványosan felerősödött a drogdiszkók elleni harc. Van összefüggés e két tény között? — Igen, hiszen annak idején Borsod megyét és Miskolcot ki­kiáltották a drog megyéjének, városának. Mi akkor azt mond­tuk, ez így nem igaz, de el kell indítani a harcot a drogárusok, a drogfogyasztók ellen. Mint a példa is mutatja, más megyék­ben is vannak hasonló gondok, csakhogy ott nem léptek fel idő­ben, vagy nem ismerték fel, hogy lépni kell... Azzal, hogy Borsodban egyre-másra derítet­tük fel a kábítószeres ügyeket, szerettük volna ráébreszteni a társadalmat arra, hogy itt vala­mit tenni kellene. A civil szféra, az iskolák, családok összefo­gására van szükség. Mi a ma­gunk részéről annyit tehetünk, hogy azokat a diszkókat, ahol tudjuk, hogy drogot árusítanak, kőkeményen ellenőrzés alatt tartjuk.­­ Fővárosi vizekre evezve, egy vasi vonatkozású kérdés: nemrégiben jelentette be Buda­pest főpolgármestere, hogy sok­kal több rendőr van az utcákon. Ugyanakkor tudjuk, hogy ezek a fiúk hiányoznak a vidéki kapi­tányságokról, köztük jó néhány a vasi rendőrségről is. Ez tehát csak átmeneti állapot? — Ez egy nagyon átmeneti állapot. Mintegy 140 kollégát kértünk fel és vezényeltünk Bu­dapestre, mivel a fővárosban óriási, 1300 fős létszámhiány van. Ezenfelül közel hatvan nyomozót vezényeltünk szintén a fővárosba a gépkocsilopások felderítésére. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a nyári szezonra a Balaton környékét fogjuk megerősíteni, ezt az intézkedést a napokban fogom aláírni. Egyébként én azt vallom, hogy a magyar rendőrség egységes, s ahol szükséges, oda erőket kell átcsoportosítani. — Végezetül kanyarodjunk vissza a kinevezéséhez. Kuncze Gábor akkoriban azt nyilatkoz­ta, hogy „ha nem lesz látható eredménye ezeknek a változá­soknak, akkor az már az én sze­mélyes felelősségem is”. Ez mintha arra utalna, hogy a rendőrségi tisztogatáshoz sza­bad kezet kapott a belügyminisz­ter a kormányfőtől, ám ugyan­akkor határidőt is. Nem érzi, hogy meginoghat a széke, ha rö­vid időn belül nem produkálnak látványos eredményeket? — Kuncze úr pontosan tisztá­ban van azzal, hogy egy bűnügy felderítéséhez mennyi idő szük­séges, és milyen eszközök kelle­nek hozzá. A belügyminiszter úr azt is tudja, milyen a rendőrség anyagi, morális, egzisztenciális helyzete. Ezért megítélésem szerint a fenti „rövid idő” leg­alább egy-két-három évet jelent. S még valami: a belügyminisz­ter elsősorban politikus, ezért nem biztos, hogy a rendőrség si­kertelenségéért neki kellene el­vinnie a balhét. „A pártnak nincs törvényes vezetése” A KDNP fegyelmi és etikai bizottsága szerint Giczynek le kell mondania • Prieger­ Timár „A pártegység jövőbeni meg­teremtése érdekében” a KDNP megyei elnöksége javasolja, hogy Giczy György jelenlegi pártelnök és Latorcai János, ko­rábbi országos választmányi el­nök az új választáson pártelnöki­ jelöltséget ne vállaljon — áll ab­ban a nyilatkozatban, amely a Legfelsőbb Bíróság KDNP-t érintő határozatát kommentálja. Mint ismeretes, a tisztújítást meg kell ismételni a Keresz­ténydemokrata Néppártban — legalábbis így döntött a Legfel­sőbb Bíróság Isépy Tamás és négy képviselőtársának a KDNP vezetősége ellen indított perében. A tavaly decemberi tisztújító választmányi ülést — melyen Giczy Györgyöt válasz­tották pártelnöknek — ugyanis nem a testület elnöke, Latorcai János hívta össze. A Legfelsőbb Bíróság szerint Giczy György törvénysértést követett el, mikor a választmány elnökének jogkö­rét elvonva az országos elnök­ség nevében intézkedett. Básthy Tamás megyei elnök lapunknak nyilatkozva elmond­ta: Latorcai János már meg is tette a fenti gesztust, most már Giczy Györgyön a sor. A me­gyei elnök szerint egyébként Giczy­ Görgynek már csak azért is fel kellene állni, mert az elnök és köre súlyosan megsértette a párt alapszabályát. Ha nem ezt teszi, akkor az amúgy is vitatott legitimitású Giczy nem kívánja feloldani a pártban érzékelhe­tő konfliktust — vélekedett Básthy Tamás, akinek meggyő­ződése, hogy ma csak akkor menthető meg a keresztényde­mokrácia ügye, ha a KDNP tag­jai félretesznek minden egyéni ambíciót. Az elnökségi üléssel egy na­pon a KDNP országos fegyelmi és etikai bizottsága is felszólí­totta a párt minden tagját, tiszt­ségviselőjét, hogy a legmaga­sabb bírói fórum döntését tart­sák tiszteletben. A lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatban — melynek szintén van vasi vonat­kozása, hiszen az OFEB elnöke a szombathelyi dr. Ghiczy Tibor — felkérnek mindenkit, hogy „a jogerős döntés után tegyék félre valódi vagy vélt sérelmeiket, ambícióikat, és a vitákat lezárva közös egyetértéssel hozzák létre a párt egységét. Az országnak szüksége van az európai érték­rend alapján álló sokszínű ke­reszténydemokráciára. A ke­reszténydemokráciának viszont szüksége van minden tagjára, irányzatára. Nincsenek győzők és legyőzöttek” — áll a nyilat­kozatban. Ezzel egyébként Básthy Ta­más, a KDNP vasi elnöke is egyetért, szerinte is „együttmű­ködésre van szükség a párton belül, még akkor is, ha bizonyos részleteket másképpen ítélnek meg”. A fegyelmi és etikai bizottság megállapította, hogy Giczy György és az ügyvezető elnök­ség megbízatása január 27-én lejárt. „Törvényes választás nem volt, így a pártnak tör­vényes vezetése nincs.” Ezért felkérték dr. Keresztes Sándor tiszteletbeli elnököt, dr. Varga László korelnököt és dr. Kovács K. Zoltán demokrata néppárti képviselőt, hogy a párt irányítá­sát a törvényes választásokig haladéktalanul vegyék át. Júni­us 9-éig — a pénzügyi-ellenőr­zési bizottság és az elnökségi ta­gok bevonásával —­ ők fogják kidolgozni a választások mene­tét, biztosítani annak lebonyolí­tását. A bizottság egyébként semmisnek tekinti a korábban hozott fegyelmi intézkedéseket, így a Básthy Tamás ellen indí­tott eljárást is. Dr. Isépy Tamás mindeköz­ben levélben fordult a vidéki tagsághoz, melyben arról ír, hogy az általa vezetett képvise­lőcsoport „a kialakult helyzet­ben nem tudja vállalni a haté­kony ellenzéki együttműködést ellehetetlenítő politikai vonal­­vezetést, a párton belüli mű­helymunka és elfogadott prog­ram hiányát és a személyeskedő megnyilatkozásokat”. A több KDNP-vezető (Szilágyiné Csá­szár Terézia, Varga László, Sur­ján László, Csépe Béla, Ru­­bovszky György, Keresztes Sándor) által aláírt, s Giczy György pártelnöknek is elkül­dött levélben az is olvasható, hogy „az illegitim pártvezetés­nek kizárólag a hatalom megtar­tására törekvő tevékenysége a pártnak jelentős károkat oko­zott”. A párt úgynevezett prag­matikus szárnya felhívja a párt­elnök figyelmét arra, hogy „a törvénysértések miatt elvesztet­te erkölcsi jogosultságát a párt vezetésére”. „Elvárjuk, hogy az elnök úr levonja eddigi tevé­kenysége okszerű következmé­nyeit, és egyéni érdekeit a párt érdeke alá rendelve, a tisztújítá­son nem vállal jelöltséget” — olvasható a levélben, melyre nyolc napon belül várják az el­nök „egyértelmű válaszát”. — MEGKÉRDEZTÜK Mikor nem kell a postán kézbesítési díjat fizetni? • Pölöskey Mit tehet az ügyfél, ha csomagfeladáskor a postán felszámították a házhoz kéz­besítés díját, ám a címzett la­kóhelyén még nem vezették be ezt a szolgáltatást? A kérdéssel — egy konk­rét eset kapcsán — Gaál Ti­borhoz, a Szombathelyi 1. Számú Körzeti Posta vezető­jéhez fordultunk. Megtudtuk, az országban jelenleg 127 postahely van, ahol házhoz kézbesítik a csomagokat. A postahelyek jegyzéke minden postán ki van függesztve, és a felvevő­nek meg kell győződnie ar­ról, hogy a címzett lakóhe­lyén bevezették-e a szóban forgó szolgáltatást. Amennyiben a feladáskor a felvevő tévedésből felszá­mítja a házhoz kézbesítés dí­ját, annak visszatérítését a címzett posta kezdeményezi. A kézbesítő posta értesíti a felvevőhelyet, hogy a feladás díját rosszul állapították meg, és a tévedést elkövető posta intézkedik a jogosulat­lanul beszedett összeg visz­­szatérítéséről. Gaál Tibor azt is elmond­ta, hogy azokon a települése­ken, melyeken működik a csomagok házhoz kézbesíté­se, a posta egy alkalommal megkísérli a kézbesítést. Amennyiben a címzett nem tartózkodik odahaza, a szokásos nyomtatványon ér­tesítik, hogy részére külde­mény érkezett, és azt melyik postán veheti át. Ebben az esetben a kéz­besítési díjat nem térítik vissza, ugyanis a kézbesítés nem a posta hibájából hiúsult meg. Amennyiben a címzett ismételten kérné a házhoz kézbesítést, ennek díját — 120 forintot — meg kell fi­zetnie.­ ­— VAS NÉPE 3 GLOSSZA Ki hitte volna Tömörülni valami körül, közös nevezőre jutni valamiben, kia­lakítani, hogy legyen bennünk honfiakban valami félreérthetet­lenül azonos vonás, olyan érthető és indokt kívánalom, amihez nem lehet másként viszonyulni, csak helyeslőleg. Össznépi bal­sorsunk egyik oka is vélhetőleg az lehetett, hogy a közös nevező megtalálásában sosem volt szerencsénk, és hogy jelentős pilla­natokban a jelentős személyek képtelenek voltak a megfelelő he­lyen tömörülni. Mostanában azonban—már hónapok óta figye­lem—a helyzet megváltozott. Ha nem is észlelhető egyértelmű­en valamiféle egység kialakulása, de a kedvező irányú változás jelei letagadhatatlanok. Ez különösen ilyenkor, választások előtt, rendkívül biztató jel jövőnk alakulásának szempontjából. Ki hitte volna például, hogy egymástól annyira távol álló po­litikai irányzatok képviselői, mint Boross Péter és Horn Gyula olyan közel kerüljenek egymáshoz, mint ez napjainkban történt. Nézzék csak meg. A népszerűségi listákon az előző kormány mi­niszterelnöke az utolsó, a jelenlegié meg az utolsó előtti. Váll a vállnál,fej a fej mellett, szinte eggyé válva. És ez már így megy hónapok óta. Vannak ugyan olyanok, akik azt mondják,hogy ez nem az iga­zi, hogy annyi miniszterelnök, amennyiből jelentős csoport ösz­­szeállhatna, nincs is, és hogy jobb helyen is tömörülhettek volna, mint a lista alján. No, de ne legyünk telhetetlenek. Végül is he­lyüket tevékenységük megítélése és a társadalmi közvélekedés jelölte ki, mondhatnám, a sors sodorta őket egymás mellé. Oda, ahol most állnak. Egyelőre ennyi telik tőlük, de már az is biztató, hogy így egymásra találtak. B. B. KDNP: eldőlt a vita

Next