Vas Népe, 1998. november (43. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
1998. november 2. HÉTFŐ Haranglábat szenteltek Szentgotthárdon • Forgács B. „A harang a közösség csodálatos hangszere. Az őskeresztény korban nem volt használatos, hiszen összejöveteleik a katakombák mélyén titokban zajlottak. (...) De a középkorban már minden harang felirata hirdette legfőbb funkcióját. Azaz hívom az élőket, elsiratom a holtakat, megtöröm a villámokat.” - mondta dr. Andor Ferenc, a Vas Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója Szentgotthárdon, a mindenszenteki megemlékezésen, miután a Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő által készített új harangot megszólaltatták a városi temetőben. Az igazgató szólt a harangról, mint jelképről, felidézte a déli harangszó történetét, a második világháborúban megtizedelt harangokét, melyekből ágyúkat formáltak. Ünnepi szavai után Bauer Károly polgármester mondotta: mindig azt vallotta (s nagyon büszke a képviselő-testületre egybecsengő véleményük miatt), hogy a temetők milyensége, rendje, a várost minősíti. Mert ez az a hely, ahol külsőségekben is megnyilvánul, hogyan viszonyulunk múltunkhoz, halottainkhoz. Mindenszentek napjára úgy emlékezett: ha szét is szóródunk a világban, ezen a napon visszatérünk emlékezni, visszagondolni múltunkra, mindarra, ami szép volt, ami összeköt bennünket. Az új harang a polgármester szerint a megbecsülés, a tisztelet jelképe, kifejezi, hogy ,ami itt Szentgotthárdon, múltunkra, halottainkra emlékezve valóban sokat teszünk a temetőben emlékeink, gyökereink megőrzésére”. A beszédek után Loós Zsuzsanna evangélikus lelkésznő, majd Németh Zoltán katolikus esperes áldotta meg és szentelte fel az önkormányzat által felépíttetett alpesi jellegű, fából készült haranglábat és az új harangot, melyet elektromos áram működtet. Ezután az egybegyűltek a mindenki keresztjéhez vonultak, ahol gyertyát gyújtva emlékeztek az elhunytakra. Fotó: Szendi P. A nagy sárvári forgatag (Folytatás az 1. oldalról) A város csak úgy zengett a kazetta- és lemezárusok zenéjétől. A tél közeledtét jelezve, kelendőek voltak a meleg holmik. Kisebb-nagyobb vásárfia szinte mindenkinek jutott. Mégis volt árus, aki úgy sommázta a napot: szemellenzősek voltak az emberek, hagyták magukat sodorni a tömeggel, nem nagyon vették szemügyre a kínálatot. Az is lehet, hogy a látogatók egy része, tekintettel a hó végére, nem is kifejezetten vásárlási céllal érkezett. A lacikonyhásoknak, forraltbor-árusoknak azonban aligha volt okuk panaszra, mivel egy-egy ilyen helyhez közeledve - bizonyára nem véletlenül - lelassult a tömeg áramlása. A rég nem látott ismerősök pedig rendszerint úgy búcsúztak, ha előbb nem is, de jövőre ugyanitt találkoznak. KRÓNIKA Újra nyomoznak a Kossuth téri sortűz ügyében Az 1956-os, Kossuth téri sortűz ügyében a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal elrendelte az 1995. szeptember 8-án megszüntetett nyomozás folytatását, és egyúttal a Budapesti Katonai Ügyészséghez tette át az ügyet - tájékoztatott Gáspár Attila, a hivatal vezetője. A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberiség elleni bűntett miatt már nyomozott az 1956. október 25-én a tüntető tömeggel szemben történt és sok ember halálát, valamint sérülését okozó fegyverhasználat ügyében, de az elkövetők kilétét nem lehetett megállapítani, és így a vizsgálatot megszüntették - áll a hivatal vezetőjének határozatában. A minap Szerdahelyi Szabolcs, a Deport 56 elnöke a hivatalnál feljelentést tett, mert a Magyar Televízió október 25-ei, A Hét című műsorában Horváth Miklós hadtörténész elmondta: levéltári kutatásai során megtalálta a sortűz tetteseit. Ez a bizonyíték az alapnyomozás során nem volt ismert. Ezért a feljelentésben hivatkozott új bizonyítékra figyelemmel a megszüntető határozatot hatályon kívül helyeztem, és elrendeltem a nyomozás folytatását. Horváth Miklós hadtörténész adatai szerint a Parlament előtti sortűz elkövetésével a BM Határőrség Orosházi Határőr Kerület állományába tartozó határőrök gyanúsíthatók. Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség illetékes, a katonai büntetőeljárás lefolytatására ezt az ügyészséget kérte fel a nyomozóhivatal vezetője. Múzeumbetörés: félmilliós zsákmány (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Nagy Zoltán, az intézmény igazgatója elmondta, a betörő vélhetően nem szakértő, hiszen az ellopott tárgyaknál több értékesebb darab is van a múzeumban. A tolvaj kizárólag negyven centiméteresnél kisebb tárgyakat vitt magával. Eltűnt három csésze és egy-egy ereklyetartó kereszt, valamint feszület. Ezek másolatok voltak, hiszen az eredeti tárgyak Budapesten, a Nemzeti Múzeumban vannak kiállítva. Az igazgatótól megtudtuk, a másoltatási költség is közel negyedmillió forint volt. A tolvaj három pisztolyt is magával vitt. Ezek közül az egyik a Batthyány-fegyvergyűjtemény eredeti darabja volt. A XVII. századi flamand munka a legértékesebb a három fegyver közül. Az órásműhelyből nyolc zsebórát loptak el, értékük a kétszázezer forintot is meghaladja. Eltűnt a századfordulón Körmenden élő Pavetits Manó művész-tanár ezüstözött serlege, valamint egy féldrágaköveket tartalmazó kőkészlet néhány darabja is. A műtárgyraktárból pedig a horvátnádaljai tűzoltóegyesület zászlaja tűnt el. Dr. Nagy Zoltán szerint sajnos nem ritka manapság az ilyen jellegű betörés, hiszen a megyében már szinte az összes múzeumban jártak tolvajok. Az igazgató azt mondta, hogy „a betörő vélhetően nem az ország másik végéből jött Körmendre, a tettesnek bizonyos dolgokat kellett tudnia ahhoz, hogy bejusson a múzeumba”. A múzeumban biztonsági szolgálat nem volt, csak iskolanapokon van az épületben portaszolgálat. A rendőrség tegnap rögzítette a nyomokat, s jelenleg is nagy erőkkel nyomoz. Innen lopták el a pisztolyokat VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Milyen állapotban vannak a vasi hidak? • Krilov Az ország közútjain mintegy ötezer-kilencszáz híd található, ezek összesen 91 kilométer hoszszúak. Szakemberek úgy vélik, hogy Magyarországon rövid időn belül minden harmadik híd felújításra szorul. Nacsa Józsefet, a Vas Megyei Közútkezelő Kht. hídszakági főmérnökét a vasi hidak állapotáról kérdeztük. - Megyénkben 386 híd található. Viszont Vas megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy a nagy hidak jó állapotban vannak. A Rába völgyében lévő hidak - az idei rehabilitációs munkának köszönhetően - teherbíráselégedetlensége megszűnt. Tehát a Sárvárnál, Csákánydoroszlónál és Rábahidvégnél lévő átjárókkal nincsen probléma. Ennek ellenére azt mondom, hogy az országos átlagba belesimul Vas megye is. • A kisebb hidakkal van több probléma? - így igaz. A kisebb hidak többsége hamarosan felújításra szorul, elsősorban beton- és acélkorrózió miatt. Itt akadnak már teherbírási problémák is, az ilyen helyeken figyelmeztető táblákat helyezünk ki. • Milyen tervekkel vágnak neki a jövő évnek? Szeretnénk Körmenden, a régi 86-os út nyomvonalában lévő Rába-hidat felújítani, emellett a rönöki átkelő felszerkezetcseréjére kerül sor. • Kevesebbe kerül a felújítás, mint egy új híd építése? - Igen, ez így van. Egy négyzetméter híd felújítási költsége 100-200 ezer forintba kerül, ugyanekkora terület építése pedig mintegy 300 ezer forintot igényel. GLOSSZA * Árfolyam Amikor sok-sok évvel ezelőtt először nyugatra vetődtünk, megállapíthattuk: a mi pénztárcánkhoz képest igen magasak az árak. Egy-két árleszállítástól eltekintve nem sok mindenre vethettünk szemet a kinti üzletekben. Emlékszem, a lagúnák városában, Velencében jártunk egyszer, s egy magyar turista szédelegve jött ki egy kis presszóból, mert nyolcszáz forintot fizetett egy kávéért. (Akkor a nyolcszáz forint jóval többet ért, mint ma.) Aztán úgy tűnt jó ideig, mintha enyhülnének az árkülönbségek. Megérte nyugaton vásárolni számítógépet, sokféle műszaki cikket (Gorenje-korszak!), videokazettát, egy-két élelmiszerfélét, sőt a bátrabbak bemerészkedtek az éttermekbe is. A benzinárak sem mutattak jelentős eltérést, a magyar autós - ha úgy gondolta - különösebb veszteség nélkül tankolhatott Ausztriában vagy Itáliában. Ám most mintha megint visszatértek volna a régi idők. Ha bemegyünk egy egyszerű ausztriai presszóba, húsz-huszonöt schillingért kapunk egy kávét. (Azaz négy-ötszáz forintért.) Egy korsó sör ára pedig 35 schilling, ami nem jár messze hétszáz forinttól. Hasonló a helyzet Németországban is. A „hiba” természetesen nem a kinti inflációban keresendő, hanem a hazaiban. Noha a forintleértékelés nem került napirendre, azért kedvenc pénznemünk piaci értéke eléggé romlott. Naponta láthatjuk ezt a lapunkban is közölt valutaárfolyamokból. Egyre szegényebbek hát a külföldre látogató magyarok, annyira, hogy már az ötvenszázalékos árleszállítások sem tudnak bennünket felvillanyozni... -más Divatos szlogen Lakatos Ferenc karikatúrája