Vas Népe, 2004. február (49. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-06 / 31. szám

2004. február 6. PÉNTEK HÁTTÉR VAS NÉPE 13 Uniós tisztségek a csatlakozó országoknak Az európai intézményekben és testületekben nem a tagállamok, hanem a közösség érdekeit kell képviselni Budapest/Brüsszel (mti)­­ Az Európai Unió legfonto­sabb intézményei között négy olyan van, amelybe a májusban csatlakozó új tagországok egy-egy kép­viselőjüket küldhetik: az Európai Bizottság, az Euró­pai Bíróság, az Elsőfokú Bí­róság és az Európai Szám­vevőszék. Medgyessy Péter miniszter­elnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány Balázs Péter uniós nagykövetet jelölte az Európai Bizottság magyar tagjának. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság bírájává Juhász Endre tárca nélküli minisztert, az Első­fokú Bíróság bírájává Czúcz Ot­tó alkotmánybírót, az Európai Számvevőszék tagjává pedig Halász Gejza Zsolt közgazdászt jelölték. Szigorúan tilos utasítást elfogadni a tagállamoktól Az uniós intézmények, illet­ve testületek hangsúlyozottan nem a tagállami, hanem a kö­zösségi érdekek megjeleníté­sére és védelmére hivatottak. Tagjaik számára szigorúan ti­los, hogy a tagállamoktól bármi­lyen utasítást fogadjanak el, vagy hogy munkájukban a kö­zösségi érdekektől eltérő szem­pontokat kövessenek. Másrészt viszont a legfontosabb uniós testületek összetételének meg­határozásakor soha nem lehe­tett eltekinteni attól, hogy a kö­zösség végül is tagállamokból áll, és ezt a tényt, valamint a tagállamok egyenrangúságát e tekintetben is kifejezésre kell juttatni. Ez utóbbi elv most még nem érvényesül teljesen az Európai Bizottság esetében, mert ide az öt legnagyobb tagország (Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Né­metország, Olaszország és Spanyolország) mindeddig két-két biztost delegálhatott. A következő bizottság november 1-jei hivatalba lépésekor azon­ban ez is megváltozik, s attól kezdve e testületben is érvény­re jut a forma szerinti teljes egyenlőség. Az alkotmányos szerződés körül jelenleg zajló viták egyik legfontosabb tétje, hogy ez hosszabb távon is így marad-e. Noha a folyamat kimenetele nyitott, a dolgok pillanatnyi ál­lása szerint jó esély van arra, hogy igen. A bizottság az Európai Unió legfontosabb döntés-előkészí­tő, javaslattevő, kezdeményező, valamint részben végrehajtói szerepköröket is betöltő intéz­ménye. Gyakran az unió kormánya­ként emlegetik, de ez megté­vesztő hasonlat, a kormányok ugyanis az államokban a végre­hajtó hatalom legfontosabb leté­teményesei, uniós szinten vi­szont a bizottság végrehajtói jogosítványai viszonylag gyen­gék és szűk körűek a tagálla­mokéihoz képest. A brüsszeli testület tevékenységének külön­leges­­jelentőséget ad viszont, hogy a közösségi hatáskörbe tartozó területeken (például a mezőgazdasági vagy a külgaz­dasági politikában) kezdemé­nyező szerepe gyakorlatilag ki­zárólagos. Nagyon fontos hatásköre to­vábbá, hogy a szerződések őre­ként is tevékenykedik, s ennek alapján eljárásokat kezdemé­nyezhet a rendkívül kiterjedt uniós jog rendelkezéseit meg­sértő tagországok ellen. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság intézményi jellege és tevékenysége nagy­ban hasonlít a bizottságéhoz. Juhász Endre 2003 óta az európai uniós ügyek koordi­nációjáért felelős tárca nélküli miniszter. A kormány a lu­xemburgi székhelyű Európai Bíróság bírájává jelölte amennyiben alapvető feladata a közösségi érdekek képvisele­te és védelme. Első helyen ez az intézmény felelős a közösségi jog egységes értelmezéséért, valamint alkalmazásáért, és ezen a területen egyszersmind a legfelsőbb szintű fellebbviteli fórum is. A bíróság létszáma jelenleg is igazodik a tagállamok számá­hoz, vagyis most tizenöt, má­justól pedig huszonötre bővül. Tagjait - a bizottság tagjaihoz hasonlóan - a tagállamok közös megegyezése alapján nevezik ki. A bírák megbízatása azon­ban hatéves időtartamra szól (ami megújítható), másrészt a jelenlegi gyakorlat szerint há­romévente a testület tagjainak a felét lecserélik, illetve újravá­lasztják. Az Elsőfokú Bíróságot 1989- ben hozták létre, hogy csök­kentsék az Európai Bíróságnak a közösségi jog rohamos ütemű bővülésével arányosan növekvő terheit, gyorsabbá és hatéko­nyabbá tegyék a közösségi szin­tű jogalkalmazást. E testület összetételére ugyanolyan szabá­lyok vonatkoznak, mint az Eu­rópai Bíróságéra. Ugyancsak luxemburgi szék­hellyel működik az Európai Számvevőszék, amelyet még 1977-ben hoztak létre a közös­ségi költségvetés végrehajtásá­nak és általában az uniós pénz­ügyek vitelének ellenőrzésére. E testületben ugyancsak sza­bály, hogy a tagállamok egy­­egy számvevőt delegálhatnak, akiknek megbízatása a bíráké­­hoz hasonlóan hat évre szól, és megújítható. Az Európai Számvevőszék nem csak a szorosabb értelem­ben vett közösségi pénzügye­ket felügyeli. Vizsgálatainak minden olyan ország és intéz­mény - akár az unión kívül is — köteles alávetni magát, amely a közösségi költségvetésből szár­mazó bármilyen támogatásban részesült. Balázs Péter 2003 óta a Ma­gyar Köztársaság brüsszeli ál­landó EU-képviseletének ve­zetője. A kormány őt jelölte az Európai Bizottság magyar tagjának Czúcz Ottó 1998 óta az Alkot­mánybíróság tagja. A kor­mány javaslata alapján az európai Elsőfokú Bíróság bí­rójaként folytatná tovább munkáját Halász Gejza Zsolt 1997-2000 között az európai integrációs tárcaközi bizottság pénzügyi ellenőrzési szakértői csoport­ját vezette. Az európai szám­vevőszék tagjává jelölték Még négyezer tűzoltóra lenne szükség? Ombudsmani vizsgálat a gyulai lánglovagok helyzetéről, rendkívül figyelmeztető általános tanulságokkal Budapest (mti)­­ Alkotmá­nyos visszásságot állapított meg az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának álta­lános helyettese Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságánál; a Belügymi­nisztérium (BM) tanulmá­nyozza és figyelembe veszi az ombudsman ajánlásait; a gyulai tűzoltóság parancsno­ka és a szakszervezet szerint a problémákat a források hiá­nya okozza. Takáts Albert szerdán közle­ményben tudatta: az alkotmány­ban deklarált élethez és testi ép­séghez fűződő alkotmányos jo­gokkal és a hátrányos megkülön­böztetés tilalmával összefüg­gésben alkotmányos visszássá­gokat állapított meg a gyulai tűz­oltóságnál. Az általános helyet­tes vizsgálata során megállapítot­ta, hogy a gyulai tűzoltóság jár­mű- és eszközparkja elavult, elégtelen a finanszírozás, illetve a tűzoltók által végzett többlet­­munka sem szabadidővel, sem pedig illetményben nincs meg­váltva. Véleménye szerint a konkrét vizsgálat problémáiból általános következtetések is le­vonhatók, ezért javaslatokat tett az Országgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, továbbá ajánlásokat tett a belügyminisz­ternek. Utóbbiak többek között arra vonatkoznak, hogy a belügyi tárca vezetője tegyen meg min­dent annak érdekében, hogy a riasztás és a helyszínre érkezés között a lehető legrövidebb idő teljen el, és intézkedjen, hogy a tűzoltóállomány minden tagját a lehető legrövidebb időn belül korszerű védőfelszereléssel lás­sák el. A BM politikai államtitkárá­nak titkárságát vezető Dézsi Mi­hály elmondta: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ságán tanulmányozzák és figye­lembe veszik a jövőben Takács Albert ajánlásait, és megteszik a szükséges lépéseket, mert­ fon­tosnak tartják, hogy megfelelően működjenek a tűzoltóságok. A gyulai tűzoltóság parancs­noka szerint a problémákat az okozza, hogy a kilencvenes évek közepe óta a gyulai tűzoltóságnál a dologi kiadások támogatása nem az infláció mértékében emelkedett, s ennek következté­ben öregedett el a gépjárműpark. Kertész László, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszerve­zetének elnöke az üggyel kap­csolatban elmondta: évek óta szorgalmazzák, hogy a tűzoltó­ságok több pénzt kapjanak mun­kájukhoz. „A helyi önkormány­zati források nem elegendőek, több állami forrásra lenne szük­ség, hogy megőrizzék megfelelő működésüket” - mondta. Közlése szerint a jelenleg ka­pott pénz 80-85 százaléka a bér és bérjellegű kiadásokat fedezi, a maradék jut a dologi kiadásokra. „Ez utóbbi általában az üzem­anyagra és egyéb fenntartási költségekre sem elégséges, ezért ezt az önkormányzatok egészítik ki” - tette hozzá. Példaként említette, hogy kö­telezővé tettek ugyan bizonyos műszaki felülvizsgálatokat, de ahhoz forrásokat már nem bizto­sítottak. Tájékoztatása szerint utoljára 2001-ben volt egy gép­­járműfecskendő-korszerűsítési program, ez „170 fecskendős au­tó behozatalát jelentette az or­szágba, de amikor ez lefutott, már a havi és éves szintű amorti­zációs cserékre sem került sor”. A szakszervezeti vezető szerint évente 35-40 fecskendős gépko­csi cseréjére lenne szükség. El­mondta: a járműpark átlagéletko­ra a fecskendős kocsiknál 3 és 10 év körüli, míg az úgynevezett kü­lönleges (létrás, darus) gépjár­műveknél ez 15 és 25 évre tehető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tűzoltóságok dologi kerete már öt éve nem emelkedett, „folya­matosan nulla a fejlesztés”. Tájékoztatása szerint 95 „vo­­nulós állományú” tűzoltó-pa­rancsnokság működik Magyar­­országon, összesen pedig 112. A szakszervezeti vezető kitért arra is, hogy a hivatásos önkormány­zati tűzoltóságokon 7800-an dol­goznak. Közlése szerint ahhoz, hogy elérjék a „nyugat-európai számí­tások szerinti átlagot”, a 10 ezer lakosra jutó egy „vonuló tűzoltós szakembert”, még mintegy 4000 tűzoltóra lenne szükség Magyar­­országon. A tűzoltók által végzett többletmunka sem szabadidővel, sem pedig illetményben nincs megváltva. A védőruhák többsége elhasz­nálódott, és nincs pénz cseréjükre. Képünkön tűzoltók egy családi ház oltásának utómunkálatait végzik Fotó: mti

Next