Vas Népe, 2004. február (49. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-06 / 31. szám
2004. február 6. PÉNTEK HÁTTÉR VAS NÉPE 13 Uniós tisztségek a csatlakozó országoknak Az európai intézményekben és testületekben nem a tagállamok, hanem a közösség érdekeit kell képviselni Budapest/Brüsszel (mti) Az Európai Unió legfontosabb intézményei között négy olyan van, amelybe a májusban csatlakozó új tagországok egy-egy képviselőjüket küldhetik: az Európai Bizottság, az Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság és az Európai Számvevőszék. Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány Balázs Péter uniós nagykövetet jelölte az Európai Bizottság magyar tagjának. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság bírájává Juhász Endre tárca nélküli minisztert, az Elsőfokú Bíróság bírájává Czúcz Ottó alkotmánybírót, az Európai Számvevőszék tagjává pedig Halász Gejza Zsolt közgazdászt jelölték. Szigorúan tilos utasítást elfogadni a tagállamoktól Az uniós intézmények, illetve testületek hangsúlyozottan nem a tagállami, hanem a közösségi érdekek megjelenítésére és védelmére hivatottak. Tagjaik számára szigorúan tilos, hogy a tagállamoktól bármilyen utasítást fogadjanak el, vagy hogy munkájukban a közösségi érdekektől eltérő szempontokat kövessenek. Másrészt viszont a legfontosabb uniós testületek összetételének meghatározásakor soha nem lehetett eltekinteni attól, hogy a közösség végül is tagállamokból áll, és ezt a tényt, valamint a tagállamok egyenrangúságát e tekintetben is kifejezésre kell juttatni. Ez utóbbi elv most még nem érvényesül teljesen az Európai Bizottság esetében, mert ide az öt legnagyobb tagország (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) mindeddig két-két biztost delegálhatott. A következő bizottság november 1-jei hivatalba lépésekor azonban ez is megváltozik, s attól kezdve e testületben is érvényre jut a forma szerinti teljes egyenlőség. Az alkotmányos szerződés körül jelenleg zajló viták egyik legfontosabb tétje, hogy ez hosszabb távon is így marad-e. Noha a folyamat kimenetele nyitott, a dolgok pillanatnyi állása szerint jó esély van arra, hogy igen. A bizottság az Európai Unió legfontosabb döntés-előkészítő, javaslattevő, kezdeményező, valamint részben végrehajtói szerepköröket is betöltő intézménye. Gyakran az unió kormányaként emlegetik, de ez megtévesztő hasonlat, a kormányok ugyanis az államokban a végrehajtó hatalom legfontosabb letéteményesei, uniós szinten viszont a bizottság végrehajtói jogosítványai viszonylag gyengék és szűk körűek a tagállamokéihoz képest. A brüsszeli testület tevékenységének különlegesjelentőséget ad viszont, hogy a közösségi hatáskörbe tartozó területeken (például a mezőgazdasági vagy a külgazdasági politikában) kezdeményező szerepe gyakorlatilag kizárólagos. Nagyon fontos hatásköre továbbá, hogy a szerződések őreként is tevékenykedik, s ennek alapján eljárásokat kezdeményezhet a rendkívül kiterjedt uniós jog rendelkezéseit megsértő tagországok ellen. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság intézményi jellege és tevékenysége nagyban hasonlít a bizottságéhoz. Juhász Endre 2003 óta az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter. A kormány a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság bírájává jelölte amennyiben alapvető feladata a közösségi érdekek képviselete és védelme. Első helyen ez az intézmény felelős a közösségi jog egységes értelmezéséért, valamint alkalmazásáért, és ezen a területen egyszersmind a legfelsőbb szintű fellebbviteli fórum is. A bíróság létszáma jelenleg is igazodik a tagállamok számához, vagyis most tizenöt, májustól pedig huszonötre bővül. Tagjait - a bizottság tagjaihoz hasonlóan - a tagállamok közös megegyezése alapján nevezik ki. A bírák megbízatása azonban hatéves időtartamra szól (ami megújítható), másrészt a jelenlegi gyakorlat szerint háromévente a testület tagjainak a felét lecserélik, illetve újraválasztják. Az Elsőfokú Bíróságot 1989- ben hozták létre, hogy csökkentsék az Európai Bíróságnak a közösségi jog rohamos ütemű bővülésével arányosan növekvő terheit, gyorsabbá és hatékonyabbá tegyék a közösségi szintű jogalkalmazást. E testület összetételére ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az Európai Bíróságéra. Ugyancsak luxemburgi székhellyel működik az Európai Számvevőszék, amelyet még 1977-ben hoztak létre a közösségi költségvetés végrehajtásának és általában az uniós pénzügyek vitelének ellenőrzésére. E testületben ugyancsak szabály, hogy a tagállamok egyegy számvevőt delegálhatnak, akiknek megbízatása a bírákéhoz hasonlóan hat évre szól, és megújítható. Az Európai Számvevőszék nem csak a szorosabb értelemben vett közösségi pénzügyeket felügyeli. Vizsgálatainak minden olyan ország és intézmény - akár az unión kívül is — köteles alávetni magát, amely a közösségi költségvetésből származó bármilyen támogatásban részesült. Balázs Péter 2003 óta a Magyar Köztársaság brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetője. A kormány őt jelölte az Európai Bizottság magyar tagjának Czúcz Ottó 1998 óta az Alkotmánybíróság tagja. A kormány javaslata alapján az európai Elsőfokú Bíróság bírójaként folytatná tovább munkáját Halász Gejza Zsolt 1997-2000 között az európai integrációs tárcaközi bizottság pénzügyi ellenőrzési szakértői csoportját vezette. Az európai számvevőszék tagjává jelölték Még négyezer tűzoltóra lenne szükség? Ombudsmani vizsgálat a gyulai lánglovagok helyzetéről, rendkívül figyelmeztető általános tanulságokkal Budapest (mti) Alkotmányos visszásságot állapított meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságánál; a Belügyminisztérium (BM) tanulmányozza és figyelembe veszi az ombudsman ajánlásait; a gyulai tűzoltóság parancsnoka és a szakszervezet szerint a problémákat a források hiánya okozza. Takáts Albert szerdán közleményben tudatta: az alkotmányban deklarált élethez és testi épséghez fűződő alkotmányos jogokkal és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben alkotmányos visszásságokat állapított meg a gyulai tűzoltóságnál. Az általános helyettes vizsgálata során megállapította, hogy a gyulai tűzoltóság jármű- és eszközparkja elavult, elégtelen a finanszírozás, illetve a tűzoltók által végzett többletmunka sem szabadidővel, sem pedig illetményben nincs megváltva. Véleménye szerint a konkrét vizsgálat problémáiból általános következtetések is levonhatók, ezért javaslatokat tett az Országgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, továbbá ajánlásokat tett a belügyminiszternek. Utóbbiak többek között arra vonatkoznak, hogy a belügyi tárca vezetője tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a riasztás és a helyszínre érkezés között a lehető legrövidebb idő teljen el, és intézkedjen, hogy a tűzoltóállomány minden tagját a lehető legrövidebb időn belül korszerű védőfelszereléssel lássák el. A BM politikai államtitkárának titkárságát vezető Dézsi Mihály elmondta: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán tanulmányozzák és figyelembe veszik a jövőben Takács Albert ajánlásait, és megteszik a szükséges lépéseket, mert fontosnak tartják, hogy megfelelően működjenek a tűzoltóságok. A gyulai tűzoltóság parancsnoka szerint a problémákat az okozza, hogy a kilencvenes évek közepe óta a gyulai tűzoltóságnál a dologi kiadások támogatása nem az infláció mértékében emelkedett, s ennek következtében öregedett el a gépjárműpark. Kertész László, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke az üggyel kapcsolatban elmondta: évek óta szorgalmazzák, hogy a tűzoltóságok több pénzt kapjanak munkájukhoz. „A helyi önkormányzati források nem elegendőek, több állami forrásra lenne szükség, hogy megőrizzék megfelelő működésüket” - mondta. Közlése szerint a jelenleg kapott pénz 80-85 százaléka a bér és bérjellegű kiadásokat fedezi, a maradék jut a dologi kiadásokra. „Ez utóbbi általában az üzemanyagra és egyéb fenntartási költségekre sem elégséges, ezért ezt az önkormányzatok egészítik ki” - tette hozzá. Példaként említette, hogy kötelezővé tettek ugyan bizonyos műszaki felülvizsgálatokat, de ahhoz forrásokat már nem biztosítottak. Tájékoztatása szerint utoljára 2001-ben volt egy gépjárműfecskendő-korszerűsítési program, ez „170 fecskendős autó behozatalát jelentette az országba, de amikor ez lefutott, már a havi és éves szintű amortizációs cserékre sem került sor”. A szakszervezeti vezető szerint évente 35-40 fecskendős gépkocsi cseréjére lenne szükség. Elmondta: a járműpark átlagéletkora a fecskendős kocsiknál 3 és 10 év körüli, míg az úgynevezett különleges (létrás, darus) gépjárműveknél ez 15 és 25 évre tehető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tűzoltóságok dologi kerete már öt éve nem emelkedett, „folyamatosan nulla a fejlesztés”. Tájékoztatása szerint 95 „vonulós állományú” tűzoltó-parancsnokság működik Magyarországon, összesen pedig 112. A szakszervezeti vezető kitért arra is, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon 7800-an dolgoznak. Közlése szerint ahhoz, hogy elérjék a „nyugat-európai számítások szerinti átlagot”, a 10 ezer lakosra jutó egy „vonuló tűzoltós szakembert”, még mintegy 4000 tűzoltóra lenne szükség Magyarországon. A tűzoltók által végzett többletmunka sem szabadidővel, sem pedig illetményben nincs megváltva. A védőruhák többsége elhasználódott, és nincs pénz cseréjükre. Képünkön tűzoltók egy családi ház oltásának utómunkálatait végzik Fotó: mti