Vas Népe, 2004. október (49. évfolyam, 231-254. szám)

2004-10-20 / 246. szám

2004. október 20., SZERDA UTAZÁSI MAGAZIN Fesztivál a cívisvárosban Debrecen elhatározta, hogy az Európa kulturális fővárosa címre pályázik ■ Dallos Zsuzsa Az írók és a költők városa, Debrecen a legmagyarabb város, ahol a szellemi és a testi örömök is az igazi ma­gyar hagyományokat idézik. Csodálatos a séta a Nagyerdő bronzos fényben csillogó fái közt, Csokonai, Fazekas Mi­hály, Móricz, Ady, Szabó Mag­da sorai zsongnak fejünkben, s azon tűnődünk, miként formál­ták a magyar gondolkodást mű­veikkel. Majd egy pár szaftos debreceni és néhány darab vert mézes elfogyasztása után az em­bernek hatalmas kedve támad keresgélni a Debreceni Őszi Fesztivál programjai közt. He­tedszerre hívják az ország lakóit a cívisvárosba, érezzék jól ma­gukat az ódon falak közt, ismer­kedjenek Debrecen múltja mel­lett annak jelenével, mi több, jö­vőjével. A szervezők gondoskodnak a kulináris élvezetekről, mert ta­pasztalatból tudják, hogy akit étellel és itallal jól tartanak, azt könnyebb elcsábítani máshová is. Egyszerű, laktató ősi étkek­kel kápráztatják el a turistákat, a hagyományos magyar konyha remekei mellett különleges, és ami nem elhanyagolható, egész­séges desszertekkel: a debreceni vásári füzéres perec, a vert mé­zes vagy az írókázott mézesbáb finom, érdemes belőlük többet vásárolni s megajándékozni ve­lük szeretteinket. Az ízekkel való ismerkedés után válogassunk a város értékei közt. A sok látnivaló közül egyet ragadunk ki, a műemlékek közti ingázásnak úgy sincs sem­mi értelme, ráadásul a hely szel­leme évszázadokra meghatároz­ta egész Debrecen légkörét. A Nagytemplom és a református kollégium a magyar történelem jelentős színterei. A kollégium földszintjén gazdag egyháztör­téneti és iskolatörténeti kiállítás látható, felidézve a református egyházi művészet és a reformá­tus iskoláztatás hagyományait. Az emeleten különleges látvá­nyosság a nagykönyvtár, amely tudományos jelentőségén túl muzeális értékű könyvekkel és művészettörténeti szempontból is jelentős berendezéssel bír. A falai közt kutató és oktató pro­fesszorok munkásságát külhoni egyetemek díszdoktori címek­kel ismerték el. A könyvtárral szemben lévő oratórium (imaterem) adott ott­hont az 1849-ben itt ülésező or­szággyűlésnek. A folyosón 1938 óta láthatók Gáborjáni Szabó Kálmán freskói, amelyek részint a református Debrecen múltját, részint az 1849-es ese­ményeket idézik. A Habsburg­­ház trónfosztását e terem falai közt határozták el. Debrecen, a rebellis város mindig a haladás oldalára állt, s e hagyományt nem törik meg századunkban sem. A város vezetői bejelentet­ték, hogy pályáznak az Európa kulturális fővárosa címre, hogy büszkén mutassák a vén konti­nensnek, miképp gazdálkodnak őseik örökségével. Ehhez kitűnő előtanulmány volt az a hat őszi fesztivál, ame­lyeken kellemesen mulatott a közönség, s feltehetően így lesz ez az idén a hetediken is, amely­nek fő motívuma a nemzedékek találkozása. Készülvén az Euró­pa kulturális fővárosa címre, már az idei fesztiválprogram az egyetemes kultúra és a debrece­ni szellem kisugárzó erejének összefonódását hangsúlyozza. A cívisvárosból elszármazott előadók, mesterek és tanítvá­nyok kapcsolata jellemzi az idei őszi fesztivált. Az Ady gimnázi­um növendékei közül jó néhá­­nyan országos hírnévre tettek szert, az intézmény padjait ma koptatókkal az Ady nélkül mit érek én? című gálán közösen lépnek fel csakúgy, mint Mohos Nagy Éva operaénekes és Ka­rasszon Dezső orgonaművész tanítványaikkal, de említhetjük Duffek Mihály és Szabó István művésztanárokat, akik Mozar­tot, Liszt Ferencet és Bartókot játszanak együtt diákjaikkal. Érdekesnek ígérkezik a 15 éve működő Rocksuli tanári ka­rának és hallgatóinak hangver­senye. A Rocksuli egyedülálló kezdeményezés az országban, az alapnak számító hangszerek A fesztiválprogram az egyetemes kultúra és a debreceni szellem kisugárzó erejének összefonódását hangsúlyozza (dob, gitár, basszusgitár) mellett billentyűsök, szaxofon, harmo­nika oktatása is folyik. Érdekes koncert lesz a Debrecenben szü­letett, tanult és dolgozott zene­szerzők, Kocsár Miklós, Jeney Zoltán, Keler Jenő, Dobos Kál­mán, Litván Gábor, Pongrácz Zoltán szerzői estje. Az egyik leghíresebb magyar együttes, a Muzsikás is hangversenyt ad, mint ahogy a Republic is. Igazi művészeti szenzáció­nak számít viszont egy nagysza­bású gyűjteményes tárlat Szer­­vátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrász alkotásaiból. Ehhez kapcsolódik a csángó nap, amelynek keretében különböző művészeti csoportok mutatkoz­nak be, érkeznek vendégek Csángóföldről, lesz sütés-főzés és táncház ifjaknak, idősebbek­nek egyaránt. Aki pedig e színes palettáról sem talál kedvére való programot, annak ötleteit a jövő évi fesztivál megrendezéséhez örömmel várják a szervezők. A református kollégium emeletén lévő nagykönyvtár tudomá­nyos jelentőségén túl muzeális értékű könyvekkel és művészet­­történeti szempontból is jelentős berendezéssel bír Az eddigiekhez hasonlóan az idei fesztiválon is népszerű tánc­csoportok lépnek fel a város egyes pontjain Kolbászból lesz a kerítés is Békéscsaba (gy. á.)­­ Októ­ber 21-24-én rendezik az ország egyik legismertebb gasztronómiai rendezvé­nyét, a Csabai Kolbászfesz­tivált. A Gyulai úton lévő Városi Sportcsarnokban és környékén az idén is különböző kategó­riákban mérhetik össze tudásu­kat a profi és amatőr kolbásztöl­tők. A hagyományoknak megfe­lelően kiválasztják az év legfi­nomabb szárazkolbászát, lesz kolbászkészítő-verseny felnőtt és ifjúsági kategóriában, a sa­­vanyúságkészítő-versenyben várhatóan az idén is elsősorban a gyengébb nem tagjai jelesked­nek, az ételkészítési és a terítési verseny pedig már kicsit kilép a kolbászok világából. A fesztivál során több alka­lommal rendeznek disznóvá­­gás-bemutatót - egyik alkalom­mal a Békéscsabai Önkormány­zati Tűzoltók közreműködésé­vel -, naponta ételkészítési bemutatóval várják az érdeklő­dőket profinál profibb szakmai szervezetek, lesz természetesen kolbász- és borkóstoló, kolbász­árverés, a Csabai Kolbászklub és a borrendek az idén is látvá­nyos felvonulással színesítik a fesztivált. A kulturális programokban többek között fellép a Balassi Táncegyüttes, a Benkó Dixie­land Band, a Dél-Alföldi Szaxo­fonegyüttes, a Békés Tánc­­együttes, a Téglás Zenekar, Pau­­dics Béla és Oláh Ferenc, Edvin Márton, Gerendás Péter, ifj. Sánta Ferenc és zenekara. A fesztivál ideje alatt naponta 10- 22 óráig 10 vendéglő kínálja a legfinomabb csabai disznótoros ételeket. Faludy György (balra) és Farkasházi Tivadar. A kolbászfeszti­válon ismert személyiségek is megjelennek VAS NÉPE 11 Halászat vásárral Tata (győrffy) - Negyedik alkalommal rendezik meg október 30-án az Öreg-ta­vi nagy halászat című egész napos, látványos programot. A szervezőktől kapott in­formáció szerint az Öreg-tavi nagy halászat kifejezés az 1900-as évekből származik. Azt érzékelteti, hogy a város kellős közepén elterülő 220 hektáros mesterséges tó leha­lászását mindig is megkülön­böztetett figyelem kísérte - a halászok és az itt élők köré­ben egyaránt. Az írásos emlé­kek szerint lehalászás már a századelőn városi, társasági eseménnyé alakult. Az idei rendezvényt ismét a város legismertebb történeti és környezeti értékeit magá­ba foglaló helyszínén bonyo­lítják le a rendezők. A tatai vár, az Esterházy-kastély és az Öreg-tó közé zárt termé­szet- és műemlékvédelmi te­rület atmoszférája ugyanis egyedülálló hangulatot bizto­sít ennek a népszerű prog­ramnak. Az Öreg-tavi nagy halászat fénypontja 2004-ben is az országban egyedüli, máshol nem látható látvány­halászat lesz a 400 csomós húzóhálós kerítéssel. A halászáshoz különböző kulturális és szórakoztató programok kapcsolódnak. A tájjellegű, illetve Magyaror­szág egészének halas gaszt­ronómiáját átfogó halétel-be­mutató és -vásár páratlanul széles keresztmetszetét adja a kedvelt halételeknek. Figyelje E.ON számlaborítékját és nyerjen egy vadonatúj, tűzpiros, 102 lóerős, ABS-sel, automata klímával és CD-s rádióval felszerelt Audi A3-ast! Részletek és a teljes játékszabályzat: www.eon-eszakdunantul.com Új energia Az autó benzinnel megy. De árammal jön

Next