Vas Népe, 2005. március (50. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-01 / 50. szám

2005. március 1. KEDD Az ügynöklistáról, kommentár nélkül Szombathely (VN)­­ A rendszerváltás idején ké­szült, több mint kétszáz nevet tartalmazó ügynök­lista került fel vasárnap az internetre. A listát állítólag Németh Miklós leköszönő miniszter­­elnök adta át Antall József­nek. A listán a rendszerváltó pártok, politikai szervezetek tagjai mellett a média számos képviselője is megtalálható. Közöttük lapunk, a Vas Népe munkatársa, Kósa Tamás lap­­szerkesztő. Miután kollégánk évek óta vezető beosztásban dol­gozik, az írott sajtóra vonat­kozó, az Egyes fontos, vala­mint közbizalmi és közvéle­mény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőr­zéséről és a Történeti Hiva­talról szóló 1994. évi XXIII. törvény alapján átvilágítá­sa 2003. szeptember 30-án megtörtént. Az ellenőrző III. számú Bizottság 3.B/XVII- 54/2003-23 számú határo­zata megállapítja, hogy Kósa Tamás „a Törvény első paragrafusában meg­határozott tevékenységet nem végzett, az ott megjelölt szervezeteknek tagja nem volt.” A fenti határozat értelmé­ben a listán való szerepelteté­se megalapozatlan és jogsér­tő. Kollégánk a lista közzéte­vői ellen további jogi lépése­ket fontolgat. Fejezetek a főiskoláról Ülésezett a Pedagógusképzés szerkesztősége Szombathely (mm)­­ A Ber­zsenyi Dániel Főiskolán (BDF) tartotta kihelyezett ülését tegnap a Pedagógusképzés című folyóirat szerkesztősége. A negyedévente megjelenő szakmai kiadvány szinte teljes egészében a BDF-nek szenteli majd nyári számát. Falus Iván professzor, a Pedagógusképzés című folyó­irat főszerkesztője és a kiad­vány rovatvezetői találkoztak a BDF vezető munkatársaival tegnap. A negyedévente megje­lenő szakmai kiadvány nyári példányszáma több oldalt szen­tel a szombathelyi főiskolának - közölték a szaklap illetéke­sei. Az országos lefedettségű folyóirat a jövőben regionális számokat is megjelentet, az el­ső kiszemelt a vasi megye­­székhely. A folyóiratban átfogó cikk je­lenik meg a szombathelyi felső­­oktatási intézményről: a peda­gógusképzés több mint három évtizedes múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az írás a kezdő peda­gógusok problémáival, a hallga­tói attitűddel, a képzések sajá­tosságaival is foglalkozna - tá­jékoztatta lapunkat prof. dr. Iker János, a BDF gazdasági és fej­lesztési rektorhelyettese, a fo­lyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Sokakat érdekel, hogy a főiskola vezetősége miként kép­zeli el a pedagógusképzést az új képzési struktúrában; a beveze­tés előtt álló alap-, mester- és doktori képzések milyen válto­zásokat hozhatnak a BDF szak­mai életében. A Pedagóguskép­zés című folyóiratban a főiskola törekvéseit is részletezik. KRÓNIKA www.vasnepe.hu VAS NÉPE 3 Négy intézményt integrálnak Kétszázmilliós hiány, csaknem egymilliárd a hitel ■ Forgács Bernadett Szentgotthárd - Rendkívüli érdeklődés kísérte a képvi­selő-testület legutóbbi, ma­ratoni tárgyalását a költség­­vetésről: pedagógusokat, szülőket, bérlőket érintettek a döntések. Megtelt a városháza díszter­me a költségvetés tárgyalására, amelynek két fontos eleme, az oktatási intézmények integráci­ója és az önkormányzati ingat­lanok értékesítése vonzotta az érdeklődőket. A testület mara­toni, háromórás vita után fogad­ta el az örömre kevés okot adó büdzsét, s a vele járó intézkedé­seket. Pochán Miklós, a pénz­ügyi bizottság elnöke többször is szót kért a vitában, s mint minden évben, idén is azt hang­súlyozta: csak igen szigorú gaz­dálkodással tartható egyensúly­ban a költségvetés. A testület tagjait pedig arra szólította fel, hogy év közben kérlelhetetle­nek legyenek minden pénzügyi kéréssel szemben. A szakember „elképesztő” nagyságúnak tar­totta az idei költségvetésben szereplő, csaknem 900 milliós hitelfelvételt, s különösen azt, hogy ebből 191 millió megy el a működési hiányra. A képviselők az előző tárgya­lások során is hoztak megszorító intézkedéseket, s készítettek elő újabbakat. Végül a művelődési háztól ötmillió forintot vontak el, a szakorvosi rendelőintézet­től nyolcmilliót, a polgármesteri hivataltól pedig 62,7 milliót. Az oktatási intézmények maguk ajánlottak fel összegeket a költ­ségek csökkentésére. Hosszas vita után a testület az intézmények integrációjáról döntött. Ilyenre eddig nem volt példa a megyében: a 2005- 2006-os tanévtől a két általános iskola, a zeneiskola és a gimná­zium közös irányítással műkö­dik tovább. Ez azt is jelenti, hogy pedagógus álláshelyek szűnnek meg a városban, ám Viniczay Tibor polgármester hangsúlyozta: a munka nélkül maradó pedagógusok száma nem lehet több 4-5-nél. A fő­igazgatói posztra hamarosan kiírják a pályázatot, s a májusi testületi ülésen döntenek az in­tegrált intézmény vezetőjéről a városatyák. Az eredeti elképzeléssel szemben a zeneiskola épületét nem adják el, az iskola marad a helyén, nem költözik más in­tézménybe. Döntöttek arról is, hogy önerőt nem igénylő, illet­ve a legfeljebb 10 százalékos önerőt igénylő pályázatokat to­vábbra is támogatja az önkor­mányzat. Bár a testületben többeknek kétsége fogalmazódott meg a sikert illetően, a rábafüzesi tagiskolát és -óvodát idén júli­ustól a Rábamenti Kisebbsége­kért Alapítvány működteti to­vább. Értékesíti az önkormány­zat a tulajdonában lévő ingatla­nokat: az Ady u. 6. sz. alatti üzlethelyiség, a nem szociális bérlakások, valamint a rábaket­­helyi városrészen lévő építési telkek értékesítésének lehetősé­gét is megvizsgálják. Idén a város költségvetésé­nek egy százalékát fordítják a sporttevékenységek támogatá­sára. Áprilisban döntenek a kép­viselők a III. Béla Szakiskolá­nak történő költségvetési visz­­szapótlásról és a közművelődési intézmények (művelő­­dési ház, mozi, könyvtár) gazdálkodásá­nak felülvizsgálatáról. A Takács Jenő Zeneiskola mégis marad a helyén Fotó: Kiss T. Intenzív etetéssel segítenek az állatokon Az illegális „agancsozók” zavarják az őzek, szarvasok, vaddisznók nyugalmát (Folytatás az 1. oldalról) Egy-egy ilyen napon leg­alább 10 mázsányi kukorica és ugyanennyi széna kerül az álla­tok elé. Ezenkívül szinte min­den etető mellé egy ásványi anyagokkal dúsított sókockát, úgynevezett nyalósót helyeznek ki az erdészek. - A kemény, mély hó felsebzi az állatok lábát, ezért alakítot­tunk ki viszonylag sok etetőhe­lyet - érzékelteti a helyzetet a kerületvezető vadász -, így a vadnak nem kell kóborolni az erdőben, hiszen ezeken a helye­ken táplálékra akad. Azonban csak első pillantás­ra tűnik ilyen megnyugtatónak a helyzet, néha bizony a szarva­soknak, őzeknek, vaddisznók­nak még az etetőhelyeknél sincs nyugtuk.­­ Próbáljuk változtatni az etetőhelyeinket, erre a szükség kényszerített rá minket - avat bele a részletekbe Dezső Vil­mos. - Sajnos az agancsszedők tömegével járják az erdőt. Kí­méletlenül, csörtetve, olykor csatárláncba állva kutyákkal. Első útjuk persze az etetőhely­hez vezet, ahol nagy esélyük van összefutni a vaddal. Űzik, hajt­ják az állatokat, nem tudnak pi­henni, nem tudnak nyugodtan enni, megsérül a lábuk, kiözön­­lenek a mezőre, a szántóföldre. A napokban már rendőrjárőr segítségével járjuk az erdőt, de úgy tűnik, szélmalomharcot folytatunk az illegális agancso­zók ellen. Mint már mondtam, a vaddisznók ebben az időszak­ban malacoznak — ha az agan­csozók történetesen egy kocát zavarnak meg, abból bizony saj­nálatos tragédia is történhet. Pataki László erdőgazdálkodási szakember 11 órakor már másodszor pakolja ki az élelmet G­LOSSZA Tavasz, ebek, tisztelet Hagyománytisztelő ember lévén betartok bizonyos sza­bályokat. Nem etetem kedves barátom német vizsláját cso­kival, akkor sem, ha az a lá­bamhoz cövekelődik, selymes füleit elegánsan hátravetve fe­jét az ölembe fekteti, és egész heti nyálkiválasztását diszkré­ten a lábamra csorgatja. Az anorexiásnak tűnő ebnek ma­ximum az asztal alatt csúszta­tok egy falatkát, hagyomány­­tiszteletből, művészetrajongó­ként. A noble kis dög olyan át­éléssel alakítja a minden­­kordám-leng-már-adj-egy-fa­­latot című, kifejezetten melan­kolikus vizslákra adaptált, Lassy­ egyfelvonásost, hogy kutya legyen az ember, ha el tudja kerülni a katarzist. Jó, néha etetem, de azért tiszte­lem a hagyományokat. Ezért, és nem teljesen ön­célú parkolóhelyszerzés céljá­ból hajlamos vagyok regge­lente ugyanarra a helyre be­állni. A közterület nevéből adódó sajátosságainál fogva azonban megesik, hogy ha­gyományaim ütköznek, vagyis éppenséggel egybeesnek más, szintén hagyományőrző, par­kolni vágyók hagyományaival. Ilyenkor tavaszváró, láblóga­­tós, eseménytelen életünkbe végre szín és némi adrenalin vegyül, erőteljes retorikus ele­mekkel fűszerezett ad hoc ér­tekezés formájában az etiká­ról, meg hogy kit illet meg „jobban" az a pár négyzetmé­ter mediterrán kis sziget a sar­o­kvidéken, melyet, közte­rület ide vagy oda, beszélge­tőpartnerem varázsolt pannon földre. Az évődésnek véget vethet­ne a felügyelet, a gazdálko­dás, akár hókotró formájában - gyanítom nem fog. Addig is várjuk a tavaszt, tiszteljük ha­gyományainkat, egymásért is, és semmi szín alatt nem töm­jük csokival a kutyát. ■ Szendi Veronika Megduplázódott a régiós keret Útfelújítás, csatornázás, hulladékkezelés Mosonmagyaróvár (edz)-Az idén 3,2 milli­árd forintot fordíthat a re­gionális fejlesztési tanács a különböző pályázatok támogatására. A Nyugat-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács saját, valamint fejlesztési ügynöksége elmúlt évben végzett munkáját értékelte idei első ülésén Mosonma­gyaróváron. A testület elfo­gadta a tanács és a fejlesztési ügynökség idei pénzügyi ter­vét is. A tanácskozáson áttekin­tették az idei pályázati lehető­ségeket. 2005-ben a regioná­lis fejlesztési tanács 3,2 milli­árd forintot fordíthat külön­böző pályázatok támogatásá­ra. Ez csaknem duplája a ta­valyi keretnek, ám még így is csak mintegy harmada a beér­kezett igényeknek. Az idén régiós szinten 173 millió forint áll rendelkezésre a települési hulladék közszol­gáltatás fejlesztésére. Az ön­­kormányzati szilárd burkola­tú utak felújítását mintegy 800 millió forinttal tudja tá­mogatni a tanács. A decentra­lizált területfejlesztési forrás idei mértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A regio­nális innováció támogatására 400 millió, míg a regionális szakmai fejlesztési progra­mokra 485 millió forint áll az idén rendelkezésre. A nyu­gat-dunántúli régió címzett és céltámogatásokra fordít­ható 2005. évi kerete 271 mil­lió forint, amelyből a térség szennyrendszerének­­ fejlesz­tését, valamint az egészség­­ügyi gép- és műszerbeszerzé­seket segítik. Idegenforgalmi fejlesztésekre 300 millió fo­rint jut, de ebből 100 millió forintot a tanács átad a Bala­toni Regionális Fejlesztési Tanácsnak.

Next