Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-01-26 / 4. szám
A műmalmok és a közlekedésügy. A malomipar épúgy, mint egyéb iparágak és a kereskedés egyes egyéb szakai a többször előforduló közlekedési akadályok következtében nagyban károsodik. Nem tagadható, hogy a malomipar hazánk egyik fő fontossága , sőt bizonyos tekintetben nemzeti ipara, s hogy az itt előforduló forgalmi akadályok többoldalú panaszra adnak alkalmat, mint a kereskedés egyéb ágainál. De úgy hisszük, hogy e panaszok, melyek különösen csak a malomipar támogatását czélozzák, mint ilyenek épen egyoldalú voltuk miatt nem méltányosak. A malomiparosok legközelebb a „Pester Lloydban" kifejezést adták követeléseiknek a kormányt habár kissé nagyon is erős hangon a következőknek kieszközlésére hivták föl : Pesten a cs. kir. osztrák szab. állampálya állítson föl egy korlátlan hatalommal ellátott forgalmi igazgatóságot, miután a bécsi igazgatósággal a sürgős esetekben gyorsan közlekedni nem lehet; mindaddig mig a külföldön a forgalmi akadályok fenállanak s külföldi vagyonok nem jönnek be hozzánk, különös előny nyuttassék a malomtermények szállítására; a magyar pályák forgalmi eszközei különösen arra használtassanak fel, hogy a belföldi állomásokról gabnát szállítsanak Pestre, s malomterményeket a külföldre ; e rendszabály keresztülvitelére valamennyi osztrák és magyar pálya külön egyezményt létesítsen maguk közt; végre engedtessék meg a tiszavidéki pályának, hogy az esetre, ha az állampálya a forgalomnak Pest és Czegléd közt eleget nem tehet, a saját forgalmi eszközeivel Pest és Czegléd közt közlekedjék. Ezen kívánságokat igy amint tétettek az átalános forgalom teljes pangása nélkül még a legnagyobb erőfeszítés mellett sem lehetett volna keresztül vinni, s a kormány a legjobb szándék mellett sem teljesíthetett oly valamit egyesek előnyére, mi az egésznek bizonyos ártalmára lehetett volna. Hogy mindazáltal mégis a lehető legnagyobb könnyítések kieszközöltessenek a malomiparra nézve, s hogy a lisztkivitel lehetőleg egyöntetű s állandó szállításnak örvendjen, a közlekedésügyi magy. kir. miniszter ur ő nagyméltósága a malomiparosok s a vasutak képviselőivel tartott értekezlet után a cs. kir. osztrák sz. állampálya-és a déli vaspályatársulatot következőkre hívta fel: 1) hogy budai és pesti állomásaikon 40000 mázsa őrlemény felvételére a szükséges lakhelyek készen tartásáról gondoskodjanak; 2) hogy a bécsi irányban, amennyiben a műiparosok az osztrák állam, vagy a déli vasút vonalait szándékolják igénybe venni,a miniszteri intézmény kézbevételétől számított első 10 napon át naponkint legalább 8000—8000, azontúl pedg 10000—f00dő vámmázsa liszt szállítását eszközöljék; 3) hogy gondoskodás történjék arra nézve, miszerint a Bécsbe szánt és oda megérkező őrlemények lerakása akadálytalanul eszközöltethessék. Ezen intézkedések foganatosítása czéljából egyúttal a szállításnál már többször alkalmazott sorrend meghatározása végett a budapesti kereskedelmi és iparkamara lett megbízva. Úgy hisszük, miszerint a közlekedési minisztérium ezen intézkedései által a malomiparosok kívánságai teljesen kielégíttettek, anélkül hogy ez által az átalános forgalom lényegesen megcsorbíttatott volna s hogy a malomiparosok által követelt túlságok figyelembe vétettek volna. A kormány intézkedéseiben megtartotta a kellő méltányosságát s igy biztosan lehet számítani, miszerint e téren is a szükséges rend és megelégedés lesz uralkodóvá. A közmunka és közlekedési minisztérium költségvetése 1871-re. v. (Államépitészeti hivatalok ] Az államépitészeti hivatalok rovata alatt az építészeti hivatalok és a tiszaszabályozási központi bizottság költségei vetettek fel. Ez utóbbi költségek az idén először fordulnak elő ezen tétel alatt. Az építészeti hivatalok összesen 315.444 frtot vesznek igénybe, míg az előbbi évben ugyan e czélra 305.495 frt. szavaztatott meg, vagyis 8949 frttal nagyobb költség jelentkezik ez évben. Építészeti hivatalok részint mérnöki hivatalok, részint folyammérnökségek. Mérnöki hivatal van Magyarországon 41, jelesen következő helyeken : Alsó Kubin, Arad, B. Gyarmath, Beregszász, B. Bánya, Buda-Pest, Eger, Eperjes, Kassa, Kaposvár, Komárom, Lugos, M. Szigeth, Miskolcz, N. Várad, Nyitra, Pécs, Pozsony, Selmecz, Rimaszombatig Sopron, Szathmár, Szeged, Szegszárd, Sz. Fehérvár, Szombathely, Trencsén, Unghvár, Vesz-' prém, Z. Egerszeg, Zombor,Beszterce, Brass,Déel, K. fehérvár, Kolozsvár, Vásárhely, N. K.Szeben, Szászváros, St, Udvarhely . Folyammérnökség van 16, é3 pedig: a Béga csatornánál Temesvára, Kőrös és Berettyónál Gyula, a Dunánál Pozson, Komárom, Pest, Baja, Mohács, Újvidék, Orsova, a Tiszánál Beregszász, Sárospatak, Dombrál, Tokaj, Szolnok, Szeged, T. Becse, a Marosnál K. Fehérvárott, Arad, Makó helyeken. Ezen hivataloknál alkalmaztatik 20 főmérnök, 60 mérnök és 80 segédmérnök; ezeknek fizetése a lakbérrel együtt 165.200 frt. Ezen hivatalok egyéb költségei következők: szolgák fizetései 4683 frt. szolgákt ruhailletménye • 49 napidijak az irnokok ellátására 13.870 " szállásbérek 11.669 " hivatali és irodai szükséglet 22.900 " Útiköltségek és napidijak 55.663 jutalmazások és segélyzések 4000 " épületek fentartása ЮОО előre nem látott kiadások - - • • • Ю00 "„ A magyar építészeti hivatalok összes szük- " séglete ennélfogva 290.016 frt. Horvát-Slavonországban 6 mérnöki hivatal és folyammérnökség működik. A 6 mérnöki hivatal székhelye : Varasd, Zágráb, Eszék, Pozsega, Sziszek és Verőcze. A 4 folyammérnökségé : a Dunánál Vukovár, a Kulpa és Szávánál Sziszek, a Drávánál Eszék és Barcs. Ezen hivataloknál 40 mérnök alkalmaztatik, ezeknek tiszti fizetése és lakbére 12.000 frt, a hivataloknál előforduló költségek következők: szolgák fizetései 576 „ napidijak az írnoki teendők ellátására 2190 „ szállásbérek 1590 „ hivatali és irodai szükséglet 1100 „ útiköltségek és napidijak 7672 „ jutalmazások és segélyzések . . 300 „ az összes szükséglet tehát 25.428 frt. A tiszaszabályozási központi bizottság összes költségei 16 727 frt. és pedig: tiszti fizetések és lakbérek jelesen : 1 kormánybiztos, egy műszaki tanácsos osztálytanácsosi ranggal, 1 fogalmazó, 1 irattárnok .../.. 10.000 frt. szolgák fizetései *. 410 „ szolgák ruhailletményei . . . . 250 „ napidíjak, blrnöki teendők ellátására ........ 365 „ házbérek 1212 „ hivatali és irodai szükséglet 1000 „ útiköltségek és napidíjak 3400 „ jutalmazások és segélyzések 200 „ épületek fenntartása . . - 70 „ előre nem látott kiadások 20 „ Az építészeti hivatalok és a tiszaszabályozási központi bizottságok összes szükséglete 332.171 frt. ennek fedezésére szolgál: a vallás és közoktatási minisztérium által kezelt alapítványi birtokokban végzett építészeti teendők megtérítése fejében szolgáltatandó 35 000 frt. és a kincstári jószágokban végzett építési teendők teljesítéséért szolgáltatandó 17.000 frt.,összesen 52.000 frt. marad tehát az állami jövedelmekből fedezésre 280.171 frt. (Útfentartás.) Útfentartás rovata alatt 3.955 256 frt van felvéve; ebből esik kezelésre 129 549 frt és fentartásra 3.825.707 frt. A kezelés valamennyi állami útnál nem igen nagy; az állami utak Magyar és Horvátországban következők : a Buda-Bécsi út 26% mfd. a buda-Gráczi az Albrecht úttal 37% „ a buda-eszéki 30% » a pest-kassa duklai 51% „ a pest-zimonyi 109 „ a bezdán-zombori 2% „ a pest-vácz-kassai • ... 377/8 „ a hainburg-pozsony-varasdi, a szombathely- pinkafői kiágazással 40% „ a mohács varasdi, a nagykanizsatapolczai kiágazással 40 „ a diószeg-tablonkai, a trencsén krozinkai kiágazással . 32 „ a nagyszombath-kakkói, a tomon-nyitrai és turdosmistyei kiágazással .... 43% „ a komárom-érsekújvári 4% „ a vácz-selmeczi 10V® „ a losoncz-zólyomi 7% „ a kassa-jabloniczai , . . . * 49 „ a szigeth-kirsibábai . • • t, " Ш 26