Vasuti és Közlekedési Közlöny, 11. évf. (1880)
1880-01-02 / 1. szám
I. szám/1j./TJ Budapest, 1880. január 2. Tizenegyedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTALOM: Tsilib porosz Kinsilivasutnuik az állam által megvételére vonatkozó törvényjavaslat indokolása. (Folytatás.) — A magyarországi vasutak személyzetének létszáma és illetményei. — A dálja-bród-zenieza-szerajevoi vonal. — A vasutak kölcsönös biztosítási szövetkezetének életbeléptetése Ausztriában. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. V.. Kolfáii-iitczn IS. iz. I. emrl. Előfizetési dij: Házhozhordással v. postai küldéssel egész évre 12 frt. félévre . „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 Kiadóhivatal: V., Xolinn-utern (9. sz. I. rmrl. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Szerkesztési iroda: Azon t. olvasóinkat, kiknek számára lapunkat múlt hó folyamán mutatványul küldöttük, bátorkodunk fölkérni, hogy az esetre, ha lapunkat új évtől járatni óhajtanák, szíveskedjenek megrendeléseikkel idejekorán megtisztelni, nehogy a szélküldésnél az elkésett megrendelés miatt zavarok keletkezzenek. Előfizetési felhivás a „Vasúti és közlekedési közlöny 1880. évi ti. Tiz év, egy egész decennium, fekszik e lap háza mellett. E tiz év — magyar szaklapnál nem mindennapi élettartam — igazolja, hogy szükséget pótol az. Egy éve, hogy a jelen szerkesztőség vette át, ígértük, hogy igyekezetünk az lesz: a hazai közgazdaságnak véréből való vérévé, csontjából való csontjává tenni a hazai közlekedésügyet, nyelvére, eljárására és érdekeire nézve egyaránt. Hogy ez ígéretünket mennyire tartottuk meg, azt megítélni nem a mi dolgunk. Azóta lapunk nagy változáson ment át. Most az összes hazai vasutaknak hivatalos közlönye, amelyben téteknek közzé kizárólag a refakeziák, most hetenként háromszor jelenik meg, és a szerkesztőség részéről minden el van követve, hogy a kor színvonalán álló szaklap adassék a magyar közönség kezeibe. Ezek alapján kérjük a közönség szíves támogatását jövőre is. Lapunk hetenként háromszor jelenik meg, jelen alakjában jövőre is, és előfizetési ára is marad a jelenlegi: egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Az előfizetési pénzek legczélszerűbben postai utalványnyal küldethetnek be kiadó-hivatalunkhoz Budapest, V., Zoltán utcza 12. sz., I. emelet. A „Vasúti és közlekedési közlöny" szerkesztősége és kiadó-hivatala. Több porosz magánvasutnak az állam általi megvételére vonatkozó törvényjavaslat indokolása. (Folytatás.) Ez országos és birodalmi törvényhozási határozmányokban nyilvánulnak a vasutügy körüli közérdekek megvédésére irányadó szempontok. 1. Általánosságban. A vasutak nyilvános jellegű közutak, melyeken a szállítási üzlet gyakorlása a vállalkozótilleti. E jog monopolszerű jellege annak természete által feltételeztetik. E jog gyakorlatának több vállalkozóra való átruházása iránt tett kísérletek, mint ez a vasúti törvény 27—31 §-aiban s hasonló módon külföldi törvényekben is előfordul gyakorlatilag kivihetleneknek bizonyultak. Az üzlet biztossága és rendes menete szempontjából mellőzhetlen tekintetek a közös üzletet csupán rövid vonalrészeken és — amennyiben kizárólag csakis zárt vonatoknak közbeeső rövid vonalokon történő átvezetése forog szóban — a barátságos utáni előzetes megállapodás feltételezése mellett engedik meg. Ezen, a szállítási üzlet tekintetében a vállalkozót illető monopóliummal szemben nemcsak az összes magánforgalom, hanem a posta- és katonai szállítmányokra nézve az állam is a vállalkozó közvetítésére van utalva. A vasúti szállításnak az összforgalomra kiható vagy fontosságával szemben az állam magánvállalkozókat csakis oly kikötések feltételezése mellett ruházhat fel ily messzemenő jogokkal, melyek által ez utóbbiak gyakorlása akként korlátoztatik, hogy egyrészt a monopóliumnak a közjólét hátrányára történő kihasználása sikeresen megakadályoztassák, másrészt pedig a vállalat építkezései, üzlete és igazgatása, az érilített kikötéseknek megfelelően, az állam felügyelete alá helyeztessenek. Ez általános szempontból tekintve lesz azon feladat felismerhető, mely az építési, üzleti és szállítási jognak a vállalatokra történő engedélyezése tekintetében az államra háramlik. 2. Az államnak feladata vasúti vállalatok engedélyezésénél. A vasúti vállalatok alakulásánál a nemzeti tőke oly nagy mérvben vétetik igénybe, hogy az annak terv- és czélszerű felhasználása feletti őrködés az állam mellőzhetlen kötelességévé válik. Az egyes országok vasutaiba fektetett tőkék óriási összegeket képviselnek. Úgy az államgazdászat szűkebb, mint a világgazdászat tágabb körű szempontjából tekintve, a terv- és rendszernélküli vasútépítés káros következményei belátatlanok, mert minden ország tőkéje csak korlátolt, s a hasztalanul felhasznált tőkék a gazdasági fejlődés előmozdítására célzó rendeltetésükről teljesen elvonatnak. Nagy és válságos tévedésnek bizonyult a nagyon elterjedve volt nézet, mely szerint minden vasút, ha nem is építtetett a közgazdasági érdekeknek megfelelő módon és irányban, az ország jólétének emelésére szolgál, mert következtében száz meg száz millióra menő nagy nehezen szerzett tőke vált jövedelemezetlenné, a közgazdászat terén a szükség mind nagyobb körökre terjedt s számos, valósággal szükséges és hasznos vállalat létesítésétől elvonattak az arra megkívántató eszközök. Oly óriási tőkék felhasználása tehát, mint a minőket a vasútépítés igényel, ha a vállalkozási szellemnek s a magántőke szerző tevékenységének még oly tág mozijét szándékoltatik is engedtetni, egyáltalában nem engedhető át magánosok kénye-kedvének. Az állam feladata inkább, hogy magánvállalatok engedélyezésénél észszerű, óvatos és jól megfontolt politikát kövessen, hogy az ország tőkéje csak ott használtassék fel, hol gyümölcsözőleg hathat, s hogy minden, a mi szükséges és hasznos, a lehető legcsekélyebb áldozatok árán, s gazdasági pazarlás nélkül váljék elérhetővé. (Folyt. köv.) A magyarországi vasutak személyzetének létszáma és ezek illetményeiről érdekes összehasonlító kimutatást készíttetett a vasuti és hajózási m. k. főfelügyelőség, melyből közlendőknek véljük az alábbi főbb adatokat. 1871-ben alkalmazva volt a magyar államvasutak és dunadrávai vasútnál együttvéve s pedig a központban 381 hivatalnok és 68 szolga 653,857 frt, a külszolgálatnál 448 hivatalnok és 2855 szolga 1.623,670 frt, összesen 829 hivatalnok és 2923 szolga 2.277,527 frt összilletménynyel; az osztrák államvasut-társaságnál: a központban 533 hivatalnok és 68 szolga 1.105,510 frt, a külszolgálatnál 482 hivatalnok és 1708 szolga 1.366,276 frt, összesen 1015 hivatalnok és 1776 szolga 2.471,786 frt összilletménynyel ; a déli vasútnál: a központban 494 hivatalnok és 109 szolga 1.032,232 frt, a külszolgálatnál 279 hivatalnok és 1182 szolga 843800 frt, össze s1