Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)

1883-09-12 / 106. szám

106. szám. Budapest, 1883. Szeptember 12. Tizennegyedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TAHTAlJOM. Osztrák vasú­t­ü­gyek. — Kitüntetés. — Kinevezés. — Lehr B n8 f. — Előmunkálati engedély — Az ujszony-t­ruckujfalui vonal tulajdonjogának bekeblezése a magyar állam javára. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői Iroda: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Stófizstóai di): Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. fél évre 6 » Kiadó hivatal: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1883 szeptember hó 2-án. A nemzetközi magvásár. A mult héten Bécsben tartott nemzetközi magvásárnak az előző éviek legtöbbjeinél ugyan csekélyebb üzleti eredménye volt, de azért a létrejött kötések összege a monarchia külföldi forgalmára nézve mégis fontossággal bír, s a civilizált világ aratási eredményeinek tisz­tázására is döntő volt. A kül­földről, de különösen Észak-Német­ország és Bajorországból a vásáron megjelentek nagy száma előreláthatólag az üzleti viszonylatok szaporodása és szilárdu­lására, ennek révén pedig a kivitelre is jelentékeny befolyással leend. A gabnaneműek ára már most is meglehetősen leszállott, mi­által számos mellék­czikk, mint repczemag, hüvelyesek stb. is érintetik, melyekre nézve szintén sok transactió jött létre. Ausztria-Magyarországnak — a nemzetközi bizottság hivatalos jelentése szerint — az idén búza és árpában nagy kivitele lesz, melynek mennyisége búzára nézve 5—572, — árpára nézve pedig 3 millió méter mázsára becsültetik, s e szerint sem Oroszország és Amerika már fennálló, sem pedig Indiának újonnan támadt versenye sem leend monarchiánk kivitelére hátrányos befolyás­sal, miután az émlített országok kenyéranyag-árai a mieinkkel nem mérkőzhetnek. Annyi bizonyos, hogy a bécsi gabona és magvásár Európa élelmezési viszonyaira nézve hatalmas s többé nem nélkülözhető intézményt képez. A nemzetközi villamos kiállítás. Az electro-tech­nika és a vasutak közti szoros összefüggésről tanúskodik K­r­a­m­e­r J., a Ferencz József-vaspálya távirdai főnökének tollából az »Oesterreichische Eisenbahn-Zeitung«-ban megkezdett czikksoro­zat, melyre még ismételve visszatérendünk. Ugyancsak tőle ered a Hartlebeu kiadásában megjelenő »Electrotechnische­ Bibliothek« VI., »A vilamos vasút építése és üzlete« czímű kötete is, melyet külön czikkben fogunk ismertetni. A berendezési munkálatok a lefolyt héten általában véve befejezésükhöz közeledtek, s a még fennmaradt hiányok lassanként fognak pótoltatni, úgy hogy jövő héten a kiállítás már minden tekin­tetben teljesen befejezettnek lesz mondható. Eddig már két fel­olvasás is volt, melyek egyikét »A nap hőmérsékéről, tekintettel a villamosságra« a hirneves Siemens W. Londonból,— má­sikát pedig »A telephon és microphonról« d­r. Azon berlini magántanár tartotta, melyekből a vasutak is gazdag tanúságot meríthettek, de a melyekről e helyen — térszűke miatt — bővebben meg nem emlékezhetünk. A villamos vasút folyton szállítja a látogatókat, s bár a kínálkozó roppant forgalom közvetítésére képtelen, minden esetre teljesíti azt, mit a párisi villamos vasút ígért ugyan, de még nem tartott. A kiállítás láto­gatása legnagyobb az esti órákban, mi főkép a villamos világítás fényes sikerének tulajdonítható. A világ a naphoz hasonló fehér fényű­, a­nélkül, hogy a szemet kápráztatná. Már most is mind általánosabbá válik a meggyőződés, hogy a villamos­ság alkalmazása a vasútügy terén inkább az elektro­technika gazdasági teljesítményeitől, mintsem tudományos haladásától függend, s a vasutaknál kétségtelenül nagy jövőre számíthat. Vasúti tarif­a-e n q u é t e. A vasúti tarifa-enquête-nek az üzletszabályzat megváltoztatására vonatkozó egyes határozmányai felett a vasutigazgatóságok már tárgyalásokat tartottak, melyek eredménye a kereskedelmi ministérium elé is terjesztetett. Egyes vasutigazgatóságok a tarifa-enquéte határozmányait elfogadák, mások, különösen a gabona­küldemények feletti utólagos rendel­kezésre vonatkozókat, visszautasíták. A kereskedelmi ministérium most a vasútigazgatóságok illető jelentését az alsó-ausztriai keres-s kedelmi és iparkamarával nyilatkozattétel végett közölte, a köz­munka és közlekedési má­s ministeriummal egyetértőleg felszólít­ván egyúttal a vasutakat, hogy a tarifa-enquête-nek az üzletsza­bályzatra vonatkozó, még nem véleményezett javaslatait közös igazgatói értekezleten vegyék tárgyalás alá, s hozandó határo­zataikat terjeszszék elébe. A szállítási határidők leszállítása. A szállítási határidőknek a német vasutakon történt leszállítása az osztrák kereskedelmi ministériumot is arra indítá, hogy a lajtháninneni vasutakat az üzletszabályzat e határidőkre vonatkozó határoz­mányainak revisiójára utasítsa. A magyar vasutakkal ez irány­bani egyetértés létrejövetele után mindkét pályaterületen a szállítási határidők leszállítása fog életbeléptetni, mit annak idején a tarifa-enquéte is indítványozott. A cseh barnaszén. E szénnek a szász kőszén általi háttérbe szorítása alkalmából a teplitzi bánya­egylet beadványt intézett a kereskedelmi ministériumh­oz, melyben e sajnos körül­ményre utalva azt kéri, hogy a kormány az illető vasutaknál a cseh barnaszénre nézve fennálló díjszabás mérséklésére érvé­nyesítse befolyását. A nevezett ministérium által ez irányban már meg is indított nyomozások eredményét annak idején kö­zölni fogjuk. Külföldi vasúti kocsik Ausztria-Magyar­országban. Utolsó alkalommal tett azon megjegyzésem kap­csán, hogy külföldi kocsik nemcsak a kivitelnél és behozatal­nál, valamint az átmeneti forgalomban, hanem a belforgalomban is hosszabb időn át szoktak használtatni, most a legújabb idő­ben előfordult két ilyen esetről tehető említés. Egy vasútvállalat ugyanis a kereskedelmi ministériumhoz azon kérelemmel fordult, hogy a külföldi vagyonok e vámmentes használata a gőzmozdo­nyokra is kiterjesztessék, egy másik vasútvállalat pedig 200 ily kocsinak két évre való kölcsönképeni beszerzésére kért enge­délyt. Míg e két folyamodvány elseje feltétlenül elutasittatott, másika elvileg akként lett elintézve, hogy külföldi vagyonok használata Ausztria Magyarországban az 1882. évi május 25-én kelt vámtörvény 9. és 10. czikkeinek értelmében csakis időn­ként rövid időre engedhető meg, s átmenetüknél a határon bel­földön való használatuk mindig esetről esetre pontosan constatá­landó. E miniszeri értelmezés annak megfontolása által indokol­tatott, miszerint a kormány (egyúttal a magyar ministérium nevében is) nem adhatja beleegyezését ahhoz, hogy a vasutak kocsihiányaikat a belföldi megrendelések elvonása és a kül­föld kedvezményezése által fedezzék, a­nélkül, hogy a fiscus­nak a köteles behozatali vámot fizetnék. Az osztrák-olasz vasutak cumulativ­ szolgá­lata. E szolgálatnak ismeretes felmondása s e hó 16-án tör­tént beszüntetése folytán, nehogy az Ausztria-Magyarország és Olaszhon közti forgalomnak átírással a határállomásokon kelljen végbemenni, a nevezett két állam illető vasutai közt a forgalom megfelelő felosztása iránt tárgyalások indítottak. Az eddigi tár­gyalások azonban eredményre nem vezetvén, a szállítások vasútról vasútra megállással Peri, Cormons és Pontebba határállomáso­kon eszközöltetnek, szabadságában állván a szállítóknak áruik továbbítására a reájuk nézve legmegfelelőbbet e három pont közül választani. Az ez által támadható késedelmek és nehézségek elhárítása c céljából pedig mindkét állam vasút­igazgatóságai közt megállapodás jött létre arra nézve, hogy a szállítmányok telhető gyorsasággal, s a­mennyi­ben csak lehetséges, átrakodás nélkül legyenek továbbíthatók. Legközelebb azonban az üzleti szolgálat olcsó és megfelelő felosztása czéljából a megszakadt tárgyalások újból meg fognak indíttatni.

Next