Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)

1884-09-12 / 108. szám

TARTALOM. A vizüveg gyártása és annak, mint védőszernek alkalmazása az épitő­iparb­an. Ifj. Doletsko Ferencz, a kassa-oderbergi vasút mérnökétől. (Folytatás.) — A buda­pesti vasúti leszámoló hivatal junius havi működése. — A debreczen-hajdunánási vasút műtanrendőri bejárása. — A szerb vasutak. — Igazgatási és forgalmi hiva­talos értesitések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda: VI., sugarút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » ‚ » fél évre 6 » Eladó hivatal: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház 11. em. 108. szám. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. A vizüveg gyártása és annak, mint védőszernek alkalmazása az épitő­iparban. Ifj. DOLETSKO FERENCZ, a kassa-oderbergi vasút mérnökétől. (Folytatás.) XI. A vizüveg mint védő- és kötőszer mesterséges és természetes kövekhez. Az alföldön, hol az építéshez szükséges terméskő nem találtatik, de a hol a jó téglához szükséges mellékanyagok sem fordulván elő, rosz téglát kell égetni, mert a jó tég­lához szükséges nyers­anyagnak beszerzése fölötte költségessé tenné annak árát, ennélfogva sok vidéken oly téglát éget­nek, melynek biróssága igen csekély, az idő viszontagságai­nak sem képes ellentállani, mert vizszivó levén, elázik, hidegben megfagy s megreped, melegben fölenged s elporlik. Az ily téglának, tető­cserépnek a vizüvegmáz által oly kemény kérget adhatunk, hogy az a viz befolyásának töké­letesen ellentállani képes, továbbá a fagynak is, és végre biróssága is jóval fog növekedni. A) Mesterséges kövek: 1. A rosz téglának és tetőcserépnek külső vizüvegmázt adni. a) Fal tégla.1) Miután minden egyes téglának vizüveg­gel való mázolása vagy áztatása, pl. nagyobb épületeknél igen költséges és időrabló lenne, ennélfogva elégséges az épület­­fal azon részeinek kemény kérget adni, melyek leginkább a nedvességnek vannak kitéve. Mielőtt az ilyen falat vakolnánk, azt előbb a portól lesö­pörjük s ha ez megtörtént, ugy ezen részeket 1 :4 arányban bigitott vizliveggel bemázoljuk, mely czélra meszelő pamacsot használunk. — Ezen mázat ismételjük 2—3-szor. Az igy mázolt téglák kemény agyag- és vassilikat-kérget kapnak, mely nedvességnek, melegnek s fagynak egyaránt ellentáll.­­ Ezen nyers falnak azon előnye is van, hogy a mészhabarcs rajta jobban tapad, és vele majdnem egy testté forr össze. Ha az ily falnak még a külső vakolatát is 2—3-szor mázol­juk, ugy a fal a nedvesség ellen tökéletesen meg van óva. fj) Tető tégla. Ha a tetőtéglák a léczekbe be vannak aggatva és a portól lesöpörve, ugy azok mázolásához ismét csak 1 :4 arányban higított vizüveget veszünk. A mázolást 2—3-szor ismételhetjük. — Az igy mázolt tető minden idő viszontagsággal fog daczolni. Fal- vagy tetőtéglák konserválására Wagner R. következő eljárást követte kitűnő sikerrel. Első máznak 1 :2 arányban, a második és harmadik máz­nak pedig 1 :1 arányban higított 33 fokú B vízüveget vett. B) Természetes kőzetek: 1. Tuka terméskövet keményiten­i.2) A természetben igen sok homok­kőzet található, mely a szabad levegőn lassan-lassan elmúlik, elporlódik daczára annak, hogy ki van száradva. Vannak ismét oly homokkövek, melyek csak addig puhák, mig bányanedvesek, mihelyest azonban a szabad levegőn ki­száradtak, oly keménységet érnek el, mely minden kívánalom­nak megfelel, s így ezekről itten nem lesz szó. Ha mégis kénytelenek volnánk az olyan puha hom­ok­köveket venni az építéshez, melyek minél tovább vannak a szabad levegőn, annál jobban elmállanak, úgy azokat követ­kezőképen biztosithatjuk az elmállás és elázás ellen. A köveket előbb megfaragtatjuk, kiszárítjuk és annak rendjén-módján a falat megrakatjuk s ha ez megtörtént, ugy azon részét a falnak, melyet a nedvesség ellen akarunk meg­óvni és biztosítani, a portól lesöpörjük, mészvizzel bemeszeljük és ha megszáradt, vizüvegmázzal bemázoljuk.1) Egy hektoliter vizhez veszünk körülbelől 3 kg. égetett me­szet, melyet a kellő mennyiségű vizben megoltunk, ha ez meg­történt, a fölös vizet utánöntjük folytonos keverés között. Midőn a mész leülepedett, a tiszta mészvizet leszürjlik. Mésztejet nem szabad-e czélra fölhasználni. A mázoláshoz 33 fokú B vizüveget veszünk 1:4 arányban higítva. Tégla- és homokkövek mázolásához Borff következő viz­üvegmázt ajánlja: Vegyünk 1 • 1B fajsúlyú agyagföldkalit, melyet három rész 1­04 fajsúlyú vizüveggel keverünk és jól megdolgozunk. Ezen folyós oldattal mázolt, vagy a benne áztatott kövek, téglák külső oldalai bizonyos vastagságban megkeményednek, vagyis agyag­sikikat-kérget fognak kapni. A köveket s téglákat 2—3-szor mázoljuk, ha pedig áztatjuk ugy 10—15 perczet hagyjuk benne. Fiaroventi még a következő egyszerű módot ajánlja: mázol­juk vagy áztassuk be előbb a köveket, téglát stb. 1 :3 arány­ban higított viztüvegbe és azután, ha e máz megszáradt, mázol­juk be még chlor­ kalium vagy timsó-oldattal. 2. Puha, likacsos mészkövet, tufát és kréta­gyártmányokat keményíten­i.2) a) A puha likacsos mészkő és tufákat, hogy ha azokat építkezéshez használjuk, megfaragtatjuk, kiszáríttatjuk és ezután földolgozzuk. Most azon részét a falnak, melyet a nedvesség és elmú­lás ellen akarunk megvédeni, lesöpörjük és minden további elő­készület nélkül 1 :3 arányban higított vizüveggel bemázoljuk. Ezen vizüvegmáz folytán a kő kovasavas­ mész kéreggel lett bevonva, t. i. oly vastagságban, mint a­mennyire a viz­üveg-oldat beszivárgott. A vizüvegmázzal praeparált köveken, téglán, illetőleg fala­kon a mészhabarcs nem csak sokkal jobban tapad, hanem azzal teljesen össze is olvad s igy ha még a vakolatnak is adunk 2—3-szoros vizüvegmázt, a falviznek, fagynak teljesen ellent fog állani. b) Krétagyártmányokat keményíteni. Miután krétából csak kisebb tárgyak készülnek s legfölebb is díszítésekhez, ugy ezeknek legjobb vizüveg-fürdőt adni. Az illető tárgyat egyszerűen az 1:5 arányban higitott vizüveg­oldatba fektetjük, — de ugy hogy a vizüveg legalább is 3—5 centimétert fölötte álljon, — hol a tárgy nagyságához képest, 8—10 órán át marad. Az igy praeparált darab külső kérge kénsavas mészszé változott át. Ezen darabokat — a sokszor említett módon — csiszolni is lehet s fényök tartós lesz.3) A fürdőhöz 35 fokú vizüveget veszünk. c) G­y­p­sz-gy­á­r­t­m­á­n­y­o­k­a­t. Hogy a gypsz-készitmé­n) Poroszországban a berlini új nemzeti muzeum homokkő-homlok­zata szinte vizüveggel van mázolva. 2) Berlinben 1856 és 1858-ban lettek Bülow és Scharnhorst tábor­nokok márványból készült emlék­kövei vizüveggel mázolva; ezek szép friss színezetűek, mig a többi, mely nem kapott vizü­veg-mázat, szin­nélkü­li és homályos. 3) Legújabban Lewin M.-nek sikerült a homokkövet csiszolni és a márványhoz hasonló fényt adni. Ezen eljárás titok. 1) Berlinben a Szt. Mihály egyház téglafalait 1861 évben mázol­ták vízüveggel, a vakolat teljesen ép és friss, azóta még nem lett úyitva. 2) Ransome a londoni országház homokkő-falazatát mázolta nátrium­vízüveggel kitűnő sikerrel.

Next